brusszel


Tudósok emlékeztek a C-vitamin feltalálójára

Medicina melléklet
Figyelő Online - Figyelő
2012.03.27  13:32   
mail
nyomtatás
„Ne féljetek gondolkodni és nagy problémákon töprengeni, még akkor sem, ha a kérdés túl nagynak látszik saját erőitekhez képest. Az életben, mint a célba lövésnél, magasabbra kell célozni, mint ahogy az ember találni vél. A kutatóknak a kutatás nem a legfontosabb, de az egyetlen fontos dolog.”
Idézet Szent-Györgyi Alberttől, aki e sorokat 1977-ben, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia szervezőinek küldött levelében írta, s úgy tűnik, ez a szemlélet máig föllelhető a Nobel-díjas tudós örökösei, a szegedi kutatók körében – fogalmaztak a tiszteletére múlt héten rendezett nemzetközi konferencián.

„Az, hogy Magyarország, Szeged városa és a Szegedi Tudományegyetem egy közel ezerfős tudományos konferenciának adott otthont, önmagában is óriási dolog. Az, hogy a meghívást egyszerre kilenc Nobel-díjas is elfogadta, a hazánkban zajló kutatómunka szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű” – mondta Varró András, a Tisza-parti város egyetemének tudományos és innovációs rektorhelyettese. A szekcióüléseken a Nobel-díjjal kitüntetett kutatókéhoz hasonló jelentőségű eredményekről egyeztettek a világ minden pontjáról érkezők. A szervezők óvatos becslése szerint legalább 10-15 olyan nemzetközi rangú kutató is jelen volt, aki bármikor megkaphatja a Nobel-díjat. „Magyarországon jelen pillanatban is dolgoznak olyan topkutatók, akik eredményeikkel megérdemelnék a legrangosabb elismerést” – fogalmazott Hegyi Péter, a konferencia főtitkára.

A tudomány, a kémia történetében mérföldkő volt Szent-Györgyi Albert munkássága is a biológiai oxidáció és a C-vitamin felfedezése révén. A szegedi egyetem professzoraként 1930 és 1936 között sikerült bebizonyítania, hogy a korábban izolált hexuronsav a C-vitaminnal azonos, és paprikából kilogrammos mennyiségben kivonható.

A paprikában, Szeged környékének jellegzetes növényében valóságos C-vitamin-bányára bukkant a professzor. Az itt nyert mintákat – még mielőtt kérték volna – a világ minden tájára eljuttatta. Sőt, amikor 1935-ben Belgiumban tartott előadásokat, C-vitaminnal kezelt néhány beteget, akiknek állapota drámai fordulattal javult, így orvosi zseninek tartották azt a Szent-Györgyit, aki amúgy nem kedvelte a gyakorlati orvoslást.

A melléklet további cikkeit a Medicina rovatban olvashatják.



<#zaras_figyelo#>

Fontosabb állomások
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Cambridge-ben az egyetem Hopkins professzor vezette biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából.

Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia- professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le, 1962 és 1971 között a Darthmouth College professzora volt. Az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott.

1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.

Mégis meglepetésként érte, amikor 1937. október 2-án telefonhívást, majd távirati megerősítést kapott Stockholmból: a svéd főváros orvosi egyeteme, a Karolinska Institutet javaslatára neki ítélték a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat. A bejelentést vad ünneplés követte itthon, Szegeden spontán fáklyás felvonulást tartottak: Szent-Györgyi eredménye – miként a Times nevezte: Paprika-díja – helyreállította Magyarország megtépázott tekintélyét a világ szemében. A Tisza-parti város Dóm teréről Stockholmba utazó 44 éves Szent-Györgyi Albertet a Nobel-díj átadásakor az ünnepi szónok úgy említette, mint „a Szegedről jött új hódítót”.

A legmagasabb tudományos kitüntetést a „biológiai életfolyamatok, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis terén tett felfedezéseiért” kapta, később munkatársaival világszínvonalú eredményeket ért el az izom kémiai és biokémiai mechanizmusainak vizsgálatában.

A konferencia záróakkordja. Öt Nobel-díjas tudós segített a halhatatlanságot szimbolizáló kocsányos tölgy elültetésében.

A szegedi, akkor Horthy Miklós nevét viselő egyetem rektoraként (1939–1940) radikális reformokat vezetett be Szent-Györgyi Albert. Egyebek mellett diszkriminációellenes diákszervezetet hozott létre, továbbá egy színjátszó csoportot. E lépésekben is kifejeződött háborúellenessége. Szent-Györgyit mint az ellenzék egyik legjelentősebb alakját letartóztatták, 1944 nyarát házi őrizetben töltötte, majd szeptember elején eltűnt Szegedről, háborús menekültként bujkált az országban.

Magyar kutatóé az idei Abel-díj
Szemerédi Endre matematikusnak, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete professzorának ítélték oda az idén a matematikusok Nobel-díjának tartott Abel-díjat. Az ünnepélyes átadásra május 22-én, Oslóban kerül sor. A magyar tudóst a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén végzett megalapozó kutatásaiért részesítették e magas elismerésben.

Aztán 1945-ben vezetője lett a Polgári Demokrata Pártnak, két hónapra Moszkvába utazott. Az itthon újjászervezett parlamentben képviselőként, az Akadémia titkáraként dolgozott, a budapesti egyetem biokémiai tanszékét vezette. Megalapította a Biokémiai Intézetet, s oda a professzort követte szegedi tanítványainak többsége. Ám 1947 szeptemberében szakított a kommunisták vezette hazai rendszerrel: 54 évesen ismét száműzetésbe kényszerült, újraépítette karrierjét.

Nyolcvanéves volt, amikor 1973 októberében úgy tért vissza Magyarországra, hogy több mint 25 év után először a kormány vendége volt. Az ok: szegedi tanítványa, Straub F. Brunó meghívta az általa irányított MTA Szegedi Biológiai Központ átadási ünnepségére. Akkor a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává avatták. Beszédében Szent-Györgyi Albert kijelentette: „Látom, tapasztalom, hogy ebben a kis országban olyan nagy a tudomány tisztelete, szeretete, a közös emberi kincsek megbecsülése oly erős, hogy ennek alapján joggal várhatom: a magyar tudomány hatalmassá fog növekedni.”

A Nobel-díj és a díjazottak
Kilenc Nobel-díjas tudós volt Szeged vendége a minap, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából emlékezzenek a C-vitamin magyar feltalálójára. Ők így együtt most először, és könnyen előfordulhat, hogy utoljára jelentek meg nyilvános rendezvényen – mondta Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának intézetvezető professzora.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. 1895. november 27-én kelt végakarata szerint úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészült a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s az elismerést hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik. A díj összege évről évre változik, immár meghaladja az 1 millió dollárt.

Minden díjazott kap egy nagyjából 200 gramm súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. Első alkalommal 1901-ben adták át, azóta 1905 és 2002 között tizenöt magyar, illetve magyar származású személynek ítélték oda az elismerést. Először Lénárd Fülöp kapott fizikai, legutóbb pedig Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat.



Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.