A melléklet további cikkeit a Medicina rovatban olvashatják.
Fontosabb állomások
Szent-Györgyi
Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a
Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a
Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben orvosi
oklevelet szerzett. Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben,
Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a
gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Cambridge-ben
az egyetem Hopkins professzor vezette biokémiai tanszékén megszerezte
második doktorátusát, ezúttal kémiából.
Klebelsberg Kuno
kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a Szegedi
Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947
között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia-
professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti
Woods Hole-ban telepedett le, 1962 és 1971 között a Darthmouth College
professzora volt. Az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott.
1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.
A konferencia záróakkordja. Öt Nobel-díjas tudós segített a halhatatlanságot szimbolizáló kocsányos tölgy elültetésében.
A szegedi, akkor Horthy Miklós nevét viselő egyetem rektoraként (1939–1940) radikális reformokat vezetett be Szent-Györgyi Albert. Egyebek mellett diszkriminációellenes diákszervezetet hozott létre, továbbá egy színjátszó csoportot. E lépésekben is kifejeződött háborúellenessége. Szent-Györgyit mint az ellenzék egyik legjelentősebb alakját letartóztatták, 1944 nyarát házi őrizetben töltötte, majd szeptember elején eltűnt Szegedről, háborús menekültként bujkált az országban.Magyar kutatóé az idei Abel-díj
Szemerédi
Endre matematikusnak, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete
professzorának ítélték oda az idén a matematikusok Nobel-díjának tartott
Abel-díjat. Az ünnepélyes átadásra május 22-én, Oslóban kerül sor. A
magyar tudóst a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány
területén végzett megalapozó kutatásaiért részesítették e magas
elismerésben.
A Nobel-díj és a díjazottak
Kilenc
Nobel-díjas tudós volt Szeged vendége a minap, hogy Szent-Györgyi
Albert Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából emlékezzenek a C-vitamin
magyar feltalálójára. Ők így együtt most először, és könnyen
előfordulhat, hogy utoljára jelentek meg nyilvános rendezvényen – mondta
Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi
Kar Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának intézetvezető
professzora.
A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel
alapította. 1895. november 27-én kelt végakarata szerint úgy
rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a
fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom
legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat
kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészült a
közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank kezdeményezte a
pénzintézet fennállásának 300. évében, s az elismerést hivatalosan
Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik. A díj összege évről évre változik,
immár meghaladja az 1 millió dollárt.
Minden díjazott kap egy
nagyjából 200 gramm súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. Első
alkalommal 1901-ben adták át, azóta 1905 és 2002 között tizenöt magyar,
illetve magyar származású személynek ítélték oda az elismerést. Először
Lénárd Fülöp kapott fizikai, legutóbb pedig Kertész Imre irodalmi
Nobel-díjat.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.