Borgőz
Olasz nedü magyar pincékben
Figyelő Online
- Figyelő
2012.03.20 22:04
Csempészettel vádolt pincészetek akadtak fenn a hatósági ellenőrzések során. A lefoglalt készletek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, és a mostani vizsgálatok a legsúlyosabb problémát nem is orvosolják.
Rossz szájízzel távozott az őszi budafoki pezsgőfesztiválról Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A neves borászatok vezetői a fojtogató importra panaszkodtak, noha egyikük-másikuk aktívan részt is vesz a behozatalban. Ezzel együtt sem volt eredménytelen a lobbizásuk, mert a tárca első embere november 9-től elrendelte a külföldi eredetű nedűk fokozott ellenőrzését. A hatóság a borok első magyarországi tárolási helyén, vagyis a nagy- és kiskereskedelmi egységekben, az elosztó központokban, a hűtőházakban és az előállító létesítményekben vizsgálja, hogy a termékek megfelelnek-e az élelmiszerjog előírásainak.
SZÜKSÉGES IMPORT
A Borletin esete nem egyedi. A kunsági asztali és tájborokat forgalmazó, azóta felszámolás alá került Domro Borgazdaság Kft. ellen még a novemberi fokozott ellenőrzés előtt, 2011. április 18-án indított eljárást az élelmiszer-biztonsági hatóság a nyomonkövethetőségi előírások be nem tartása miatt, miután több mint százezer palack, részben külföldi eredetű bort találtak a raktárában, amelynek nem voltak rendben a dokumentumai.
Az efféle adminisztrációs vétség vörös posztó a hatóságok és a rivális 7600 hazai, egy átlagos évben 120 milliárd forintos értéket előállító bortermelő szemében, mert a regisztrálatlan külföldi készletekkel akár 40 százalékos árelőnyt tud elérni az adóelkerülő forgalmazó. Márpedig a csapnivalóan kis 2010–11-es szőlőtermés miatt két éve tartó szakadatlan boráremelések idején az nyer, aki olcsóbban tudja adni a hegy levét.
Nem véletlen, hogy a kereskedelmi láncok főleg akciós borokkal csalogatják az áruházakba a vevőket, mint azt 2011-es felmérése alapján a GfK Hungária megállapította. Az akciós élelmiszer-kategóriák sorát a borok vezetik, minden más csak ezután következik.
Az egymás utáni két szűk esztendő felborította az országos bormérleget. Tavalyelőtt csak 1,8 millió hektoliter lett a hazai bortermés, 2011-ben pedig 2,5 millió – ebből 600-700 ezer hektolitert exportálnak –, ez nem fedezi a hazai fogyasztást. Pedig ez utóbbi is csökkent a válságban, a hivatalos adatok szerint fejenként évi 30-ról 24 literre. Ha tetszik a borászoknak, ha nem, szükség van tehát a behozatalra, amely látványosan növekszik is. Főleg Olaszországból és Spanyolországból érkezik a bor, az import már eléri a hazai fogyasztás ötödét. Míg 2008-ban ezerkamionnyi, 380 ezer hektoliter nedűt hoztak be Olaszországból, tavaly már az első fél évben több mint 500 ezer hektoliter érkezett – az olasz statisztikák szerint, miközben a hazai kimutatás ennek csak a felét jelzi.
Félreértés ne essék, az olasz borok behozatala önmagában nem bűn, csak szakmai rövidlátás. Nem is szankcionálható. A bűn a fogyasztó megtévesztése és az adózást megkerülő forgalmazás – állítja Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára, aki ebben látja a bajok forrását. Pedig az uniós elektronikus nyilvántartási rendszer működik, csak ellenőrizniük kellene a hatóságoknak, hogy az Olaszországból elindított kamion mivel érkezik meg a bejelentett magyar célállomásra. Az olasz nedű – főleg, ha elkerüli az adót – azért fájdítja a hazai pincemesterek fejét, mert a nyomott áraival tönkreteszi az olcsó asztali borok piacát.
VITATOTT NAGYSÁGREND
„Nincs rend a borászatban” – tapasztalja Varga Péter, a badacsonyörsi Varga Pincészet Kft. tulajdonosa, ügyvezetője is. A fokozott ellenőrzéssel, amelyet üdvözöl a borászszakma, a hatóság rendszeresen lebuktat ugyan szabálysértő pincészeteket, de ez csak a jéghegy csúcsa. A piaci zavart ugyanis az országba feketén behozott és így forgalmazott, a nyilvántartásba be sem vezetett tételek okozzák, márpedig a szakhatóság elsősorban nem ezeket, hanem a nyilvántartásban megtalálható hiányosságokat ellenőrzi. Az lenne jó, ha egy-egy tetten ért cég helyett a tevékenységüket egy másik pincészetben folytató bűnözői csoportokat iktatná ki végleg a hatóság.
A szakmában azonban nyílt titok, hogy a leszüretelt szőlő 20-25 százalékát nem is jelentik a gazdák a hegyközségeknek, az ebből készített láthatatlan borral a valós éves forgalom 3,2-3,5 millió hektoliterre tehető. Ezt tetézi a hamis exportpapírokkal Szlovákiába és Romániába útnak induló mennyiség, ide csak formálisan megy ki a bor.
ELLENŐRZŐ JEGY
Varga Péter a hatékony vizsgálat érdekében bevezetné a minőség-ellenőrzési jegyet (mej), amely egy jelzés lenne a palackon, és a legtöbb európai országban bevált. A forgalomba hozatal előtt jelenleg is be kell vizsgáltatni az adott bortételt az MGSZH borászati intézetében. Az intézet adhatná ki a mennyiségnek és a fajtának megfelelő mejt, amelynek minden palackon szerepelni kellene. A vevő a boltban láthatja a jelöléssel, hogy a bor után befizették az adót és a járulékokat. Varga szerint e megelőző módszerrel nálunk is lehetetlen lenne, hogy olasz bort adjanak el kunságiként, vagy épp alföldit badacsonyiként. Ezzel ellehetetlenülne a bűnözői csoportok tevékenysége, amely sokat árt a magyar bor jó hírének.
Hogy mekkora az eredményük az efféle ellenőrző praktikáknak, azt Varga Péter saját céges példáján szemlélteti. Az első Orbán-kormány idején 2000-től két éven keresztül a bornál is kötelező volt az adó befizetését igazoló zárjegy, amellyel – és a szintén elrendelt kocsmai standolási kötelezettséggel, valamint a pincekönyv bevezetésével – gyakorlatilag azonnal megszűnt a hamisítás és a feketekereskedelem. Ennek nyomán 2000-ben a Varga Pincészet értékesítése 35 százalékkal nőtt, majd a választások után, amikor a Medgyessy-kormány eltörölte a bornál a zárjegyet, 22 százalékkal csökkent a forgalma.
Idős bortermelő. Kisebb a hazai termelés, mint a fogyasztás. Fotók: Getty Images
Nem is váratott sokat magára a siker, alig több mint két héttel az akció megkezdése után máris horogra akadt egy több ezer hektoliteres külföldi tétellel elszámolni nem tudó kereskedő. A hatóság embereinek feltűnt a soltvadkerti Borletin Borház Kft. és a vele kapcsolatban álló kiskőrösi Bolemányi-Ker Bt. ellenőrzésekor, hogy az előbbi cég 10 639 hektoliter olasz folyóbort úgy adott el több borászati üzemnek, hogy a termék behozatalát nem jelentette a hegybírónak. Származási bizonyítványt sem kért hozzá, pedig enélkül bort és borászati terméket nem lehet forgalomba hozni. A Bolemányi-Ker Bt. 10 285 hektoliter folyóbort vásárolt meg származási bizonyítvány nélkül a Borletintől, a megvett tételeket be sem vezette a pincekönyvbe. Sikerült telefonon elérni Schiszler Sándort, a 2010-ben 224 millió forintos árbevételű, az eset nyomán harminc napra bezáratott Borletin Borház Borforgalmazó és Szőlőtermelő Kft. ügyvezetőjét, aki „csinált dolognak” titulálta az esetét, de nem akart az ügyben nyilatkozni.<#zaras_figyelo#>Mi a magyar?
Az unióból származó borokat szabad magyarral házasítani, de fel kell
tüntetni a hátcímkén az EU-s eredetet. Olyan külföldi nedűkkel is lehet
azonban a boltokban találkozni, amelyeknél a hangzatos megnevezés
magyarországi eredetre utal, csak a hátcímkén, a kis betűs részben
olvasható, hogy az EU-ból származó áruk házasításával készültek. Ezeket a
borokat azért lenne jó a piaci szereplők szerint nyomon követni, mert
nagy az esély arra, hogy bekerülve az országba átcsúsznak az
ellenőrzésen, és az adózás megkerülésével kerülnek forgalomba.
A Borletin esete nem egyedi. A kunsági asztali és tájborokat forgalmazó, azóta felszámolás alá került Domro Borgazdaság Kft. ellen még a novemberi fokozott ellenőrzés előtt, 2011. április 18-án indított eljárást az élelmiszer-biztonsági hatóság a nyomonkövethetőségi előírások be nem tartása miatt, miután több mint százezer palack, részben külföldi eredetű bort találtak a raktárában, amelynek nem voltak rendben a dokumentumai.
Az efféle adminisztrációs vétség vörös posztó a hatóságok és a rivális 7600 hazai, egy átlagos évben 120 milliárd forintos értéket előállító bortermelő szemében, mert a regisztrálatlan külföldi készletekkel akár 40 százalékos árelőnyt tud elérni az adóelkerülő forgalmazó. Márpedig a csapnivalóan kis 2010–11-es szőlőtermés miatt két éve tartó szakadatlan boráremelések idején az nyer, aki olcsóbban tudja adni a hegy levét.
Nem véletlen, hogy a kereskedelmi láncok főleg akciós borokkal csalogatják az áruházakba a vevőket, mint azt 2011-es felmérése alapján a GfK Hungária megállapította. Az akciós élelmiszer-kategóriák sorát a borok vezetik, minden más csak ezután következik.
Az egymás utáni két szűk esztendő felborította az országos bormérleget. Tavalyelőtt csak 1,8 millió hektoliter lett a hazai bortermés, 2011-ben pedig 2,5 millió – ebből 600-700 ezer hektolitert exportálnak –, ez nem fedezi a hazai fogyasztást. Pedig ez utóbbi is csökkent a válságban, a hivatalos adatok szerint fejenként évi 30-ról 24 literre. Ha tetszik a borászoknak, ha nem, szükség van tehát a behozatalra, amely látványosan növekszik is. Főleg Olaszországból és Spanyolországból érkezik a bor, az import már eléri a hazai fogyasztás ötödét. Míg 2008-ban ezerkamionnyi, 380 ezer hektoliter nedűt hoztak be Olaszországból, tavaly már az első fél évben több mint 500 ezer hektoliter érkezett – az olasz statisztikák szerint, miközben a hazai kimutatás ennek csak a felét jelzi.
Félreértés ne essék, az olasz borok behozatala önmagában nem bűn, csak szakmai rövidlátás. Nem is szankcionálható. A bűn a fogyasztó megtévesztése és az adózást megkerülő forgalmazás – állítja Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára, aki ebben látja a bajok forrását. Pedig az uniós elektronikus nyilvántartási rendszer működik, csak ellenőrizniük kellene a hatóságoknak, hogy az Olaszországból elindított kamion mivel érkezik meg a bejelentett magyar célállomásra. Az olasz nedű – főleg, ha elkerüli az adót – azért fájdítja a hazai pincemesterek fejét, mert a nyomott áraival tönkreteszi az olcsó asztali borok piacát.
VITATOTT NAGYSÁGREND
„Nincs rend a borászatban” – tapasztalja Varga Péter, a badacsonyörsi Varga Pincészet Kft. tulajdonosa, ügyvezetője is. A fokozott ellenőrzéssel, amelyet üdvözöl a borászszakma, a hatóság rendszeresen lebuktat ugyan szabálysértő pincészeteket, de ez csak a jéghegy csúcsa. A piaci zavart ugyanis az országba feketén behozott és így forgalmazott, a nyilvántartásba be sem vezetett tételek okozzák, márpedig a szakhatóság elsősorban nem ezeket, hanem a nyilvántartásban megtalálható hiányosságokat ellenőrzi. Az lenne jó, ha egy-egy tetten ért cég helyett a tevékenységüket egy másik pincészetben folytató bűnözői csoportokat iktatná ki végleg a hatóság.
Magyar borász. Az adófizetés nélküli importtal nem lehet versenyezni
A szakember számítása szerint a valóságban évi 3,2 millió hektoliteres hazai borforgalomnak közel a felét feketén értékesítik, bár ezt sokan vitatják. A hivatalos becslések szerényebbek, a 2,4 millió hektós borforgalom 30 százalékáról vélik, hogy az adókat, járulékokat elkerülve jut a fogyasztó poharába. A tendencia eszerint javuló, mert pár évvel ezelőtt még 45 százalékra becsülték.A szakmában azonban nyílt titok, hogy a leszüretelt szőlő 20-25 százalékát nem is jelentik a gazdák a hegyközségeknek, az ebből készített láthatatlan borral a valós éves forgalom 3,2-3,5 millió hektoliterre tehető. Ezt tetézi a hamis exportpapírokkal Szlovákiába és Romániába útnak induló mennyiség, ide csak formálisan megy ki a bor.
ELLENŐRZŐ JEGY
Varga Péter a hatékony vizsgálat érdekében bevezetné a minőség-ellenőrzési jegyet (mej), amely egy jelzés lenne a palackon, és a legtöbb európai országban bevált. A forgalomba hozatal előtt jelenleg is be kell vizsgáltatni az adott bortételt az MGSZH borászati intézetében. Az intézet adhatná ki a mennyiségnek és a fajtának megfelelő mejt, amelynek minden palackon szerepelni kellene. A vevő a boltban láthatja a jelöléssel, hogy a bor után befizették az adót és a járulékokat. Varga szerint e megelőző módszerrel nálunk is lehetetlen lenne, hogy olasz bort adjanak el kunságiként, vagy épp alföldit badacsonyiként. Ezzel ellehetetlenülne a bűnözői csoportok tevékenysége, amely sokat árt a magyar bor jó hírének.
Hogy mekkora az eredményük az efféle ellenőrző praktikáknak, azt Varga Péter saját céges példáján szemlélteti. Az első Orbán-kormány idején 2000-től két éven keresztül a bornál is kötelező volt az adó befizetését igazoló zárjegy, amellyel – és a szintén elrendelt kocsmai standolási kötelezettséggel, valamint a pincekönyv bevezetésével – gyakorlatilag azonnal megszűnt a hamisítás és a feketekereskedelem. Ennek nyomán 2000-ben a Varga Pincészet értékesítése 35 százalékkal nőtt, majd a választások után, amikor a Medgyessy-kormány eltörölte a bornál a zárjegyet, 22 százalékkal csökkent a forgalma.
címkék:
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Kiegyezés a székely–holland sörháborúban
Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.Bajban a taxisok réme
Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.Alternatív valóságok
Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.Jönnek az automata áruházak
Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat. 
