Alapos pszichológiai szűrésen esnek át azok, akik ellenőrnek jelentkeznek az E.Onnál; ennek során derült ki, hogy egyikük az áram- és gázlopásra specializálódott bűnszervezet embere. Azért akart bekerülni a társasághoz, hogy információkhoz jusson, kiismerje az ellenőrzési módszereket.

Az elmúlt években egyre felkészültebb bandák szinte üzletszerűen foglalkoznak az energiaszolgáltatók kijátszásával. A szolgáltatók becslése szerint az energialopással okozott kár évente országosan elérheti a 20 milliárd forintot is. A szabálytalan vételezés alapvetően két nagy csoportra osztható. Egyrészt vannak jelentős energiafogyasztó kisvállalkozások, például sütőipari vagy vendéglátó-ipari egységek, amelyek a mérők kijátszásával igyekeznek csökkenteni a költségeiket. Másrészt vannak a súlyos szegénységben, kilátástalanságban élők – magyarázza Boross Norbert, az Elmű-Émász Kft. kommunikációs igazgatója.

Illegális áramvételezés megszüntetése. Nem csak a szegények lopják. Fotó: MTI

VESZÉLYES IS LEHET
A lopásnak ma már igen kifinomult módszerei vannak, ezek némelyike nem is olcsó, több tíz- vagy akár százezer forintos ráfordítást igényel. Az úgynevezett akasztásos módszer, amikor a ház előtt álló villanyvezetékre feldobott drótokkal csapolják meg a hálózatot, az egyik legegyszerűbb, legdrasztikusabb, egyben az egyik legveszélyesebb megoldás.
<#zaras_figyelo#>

Tavaly ősszel egy nyírségi családi házban a hősugárzó okozta tűzben életét vesztette egy csecsemő is. Abban a házban is a villanyoszlopról direktben vezették be az áramot, így nemcsak mérő nem volt, de biztosítékok sem, amelyek egy rövidzárlat esetén megvédték volna az ingatlant és az ott élőket. Ezért is mondják az energiaszolgáltatók szakemberei, hogy az áram- és gázlopás nemcsak óriási károkat okoz, de rendkívüli kockázatokkal is jár az adott család és környezete számára. Nem véletlen, hogy a gázszolgáltatók sokkal többször találkoznak buherált mérőórákkal, és csak elvétve akadnak, akik fizikailag megcsapolják a vezetéket.

A fővezetékek megcsapolásának a felderítését lokátoros műszer segíti – mondja Egyházi Nikoletta, az E.On szóvivője. Ahol felmerül a gyanú, egy radarhoz hasonló eszközzel a vezeték elágazásait fel tudják deríteni, elég ehhez a szakembereknek egy ponton a csőre csatlakozniuk. Így az sem probléma, ha az elágazás föld és térkő burkolat alatt van.

Az áramszolgáltatók emberei egyébként olykor elképesztő megoldásokkal találkoznak. Volt, hogy egy nagy energiaigényű vállalkozásnál már az építkezés során beágyazták az alapba azt a kerülő vezetéket, amellyel még a villanyóra előtt ráköthették a fővezetékre a villamos berendezéseket. Egy-egy ilyen beavatkozáshoz szakemberekre van szükség, akik többnyire ugyanúgy részesedést kérnek az illegális megtakarításból, mint azok, akik a mérők visszapörgetésével foglalkoznak.

Az egyre kifinomultabb módszerek mellett is megesik persze, hogy egy-egy magányos szerelő próbálkozik legális keresetét kiegészíteni a mérőberendezések megkerülésével. Egyiküket tavaly a Nyírségben épp akkor érte halálos áramütés, amikor a fővezetéket próbálta szakszerűtlenül megbontani.

KÉPBEN VANNAK
A szolgáltatók igyekeznek lépést tartani az energialopásra szakosodott bandákkal. Ennek egyik eleme az ellenőrzést végzők rendkívül alapos felkészítése és szigorú szűrése a korrupció ellen. „Munkatársaink jól ismerik az elkövetési módokat, és folyamatosan képezzük, vizsgáztatjuk őket, hogy felismerjék ezeket az eseteket” – érvel az E.On szóvivője, hozzátéve: a legújabb módszerekről a cég nemzetközi kapcsolatai révén is tudomást szereznek, illetve maguk is folyamatosan követik az interneten megjelenő újításokat. Így olyan megoldásokra is fel tudnak készülni, amelyek még nem érték el Magyarországot.

A mérők megkerülése, visszapörgetése mellett a plombákkal is próbálnak trükközni a tolvajok. Az E.On területén vonalkódos, egyedi jelölésű plombákat alkalmaznak a korábbi, könnyebben hamisíthatók helyett. A mérők mágnesezése ellen viszonylag régen van megoldás a szolgáltatók kezében. Egy spe-
ciális zárószalagról van szó, amely a legkisebb mágneses hatásra is maradandóan megváltozik, a változást pedig egy egyszerű kézi műszerrel észlelni lehet. Mindezek eredményeként az E.On területén egy év alatt egymilliárd forinttal sikerült csökkenteni az áram- és gázlopásokkal okozott kár értékét, amely azonban így is 10 milliárd forintra tehető.

Ágazati szakértők szerint ugyanakkor az energialopás elleni küzdelmet nem igazán segíti, ha az ellenőrzések, szakértői vizsgálatok során túl sok a mellényúlás, ahogyan az a Tigáz szolgáltatási területén egy ideje tapasztalható. A számok ugyanis azt mutatják, hogy az olasz ENI tulajdonában álló gázszolgáltató társaság – amely egyébként a legnagyobb szolgáltatási területtel rendelkezik Magyarországon – 2011 első kilenc hónapjában az esetek 40 százalékában alaptalanul gyanúsította meg a fogyasztókat gázlopással (Támad a (Ti)gázkommandó – Figyelő, 2011/44. szám).

TIGÁZ-TÚLKAPÁSOK
A Tigáz emberei által leszerelt 7687 gázóra közül csak 4530 esetében találta valamilyen barkácsolás nyomát a szakértő, és még ezek esetében is változhat a helyzet, ha a meggyanúsított fogyasztó perre viszi a dolgot. Információink szerint nemrég egy észak-magyarországi megyében füleltek le egy a gázmérők manipulálásával foglalkozó párost, csakhogy több olyan fogyasztó ellen is eljárást kezdeményeztek a rendőrségen, akinél egyelőre nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy lopták volna a gázt. Van köztük, akinek a fogyasztása azért csökkent a korábbi töredékére, mert gázról fafűtésre állt át, ezt azonban a Tigáz nem vette figyelembe.

Az olasz tulajdonban álló gázszolgáltató túlkapásai miatt a kormány az energiaipari panaszkezelés szabályozásának módosítására készül, hogy ezek az ügyek egyértelműen a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe tartozzanak. Panasszal egyébként ma is lehet élni a hivatalnál a sérelmesnek ítélt ellenőrzés vagy szakértői munka miatt.

Kapcsolódó cikkek