brusszel


Földet, vizet nem adunk?

Magyarország negyven év múlva
Figyelő Online - Figyelő
2012.03.20  21:23   
mail
nyomtatás
A globális folyamatokat és az ország lehetőségeit számba véve negyvenéves előrejelzéssel méri fel a Túlélés Szellemi Kör többek között azt, hogy kell-e korlátozni a víz- vagy az energiafelhasználást.
Egy évvel az Észak-Afrikát lángba borító arab tavasz után éhséglázadásokkal, társadalmi robbanásokkal, többmil-
liós migrációs hullámmal fenyegető gyászforgatókönyvvel igyekszik felrázni, cselekvésre bírni a magyar döntéshozókat egy – akadémikusokból, természet-, gazdaság-, társadalomtudományi szaktekintélyekből álló – újonnan alakult műhely.

Pecázás a Tisza-tónál. Óvni kell vizeinket . Fotók: MTI

A Túlélés Szellemi Kör (TSZK) elnevezésű csoportosulás olyan, Magyarországot közvetlenül érintő kockázatokból indul ki, mint az energia-, víz- és élelmiszerhiány, a tömeges népvándorlás, amely fenyegetések egyike sem teszi lehetővé a továbbélést a jelenlegi formában. Egymás hatását erősítve pedig romba dönthetik az ország gazdaságát.

Felerősödő hazai tendenciák
• Népességcsökkenés, a roma etnikai csoport számarányának növekedése, a vidék népességmegtartó ereje, a foglalkoztatási/megélhetési lehetőségek alakulásának hatása a régiók népességére
• A szegénység növekedése, területi különbségek erősödése
• A hazai természeti erőforrások egy részének drasztikus csökkenése, kimerülése
• A gazdasági egyensúly időszakos felborulása
• A biodiverzitás romlása
• A szomszédos országokkal való viszony kedvezőtlen alakulása
• Migrációs nyomás
Forrás: TSZK<#zaras_figyelo#>

Fenyegető begyűrűző hatások
• Fosszilis energiahordozók készletei, nemzetközi kereskedelme
• Klímaváltozás, szélsőséges meteorológiai és vízjárási események
• A föld termőtalajkészletének csökkenése
• Az eltartóképesség változása
• Biztonságpolitikai problémák
• A gazdasági, pénzügyi globális egyensúly felbomlása
• Tömeges migráció
Forrás: TSZK

Intő jel, hogy mindössze negyven év múlva hétmilliárdról kilencmilliárd főre növekszik a Föld lakossága, amelyet a jelenlegi életszínvonalon energiával, élelmiszerrel nem tud ellátni a bolygó, de egyes régiókban már ivóvízzel sem. Ez pedig a migráció és a térségben ugyancsak fogytán lévő természeti erőforrások miatt a magyar társadalmat is közvetlenül érinteni fogja. Legalábbis a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján 2011-ben 1693 fő nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet Magyarországon. Ez 2010 számadataival összevetve 19,5 százalékos csökkenést jelent.<#zaras_figyelo#>

A meglévő természeti értékek jövőbeni megőrzése érdekében a TSZK-alapító Láng István akadémikus szerint a legégetőbb tennivaló, hogy természetesen a vonatkozó uniós jogszabályoknak is megfelelve, de mégis magyar tulajdonban maradjon az ország víz-, termőföld- és erdőkészlete. (A lehetőséget meg kell adni ugyan külföldieknek a földvásárlásra, de azt nem írja elő az uniós jog, hogy számukra kötelező értékesíteni az eladó földet.)

A természeti erőforrások közül a legbőségesebben vízzel van ellátva az ország, de a vízügyi szakemberek szerint e téren is sok a pótolnivaló. A folyókkal beérkező, valamint a csapadékvízzel együtt átlagos esztendőkben 120 milliárd köbméter a rendelkezésre álló összes vízkészlet. Ennek azonban csak 5 százaléka, 6 milliárd köbméter a felhasználás. Csaknem ennyi, 6 milliárd köbméter (azaz három Balaton mennyisége) az az elfolyó víztömeg, amely a Magyarországra átlagos években lehulló 58 milliárd köbméternyi csapadékból nem párolog el. A klímaváltozással is számoló, nagy távlatú vízgazdálkodási stratégiával ezt a mennyiséget jó lenne visszatartani. Ám ehhez olyan tabukat is le kellene dönteni, mint a bős–nagymarosihoz hasonló vízi erőművek építésének önként vállalt tilalma. A síkvidéki jelleg miatt a hazai víztározási lehetőségek ugyanis nem túl jók, felértékelődhet a meglévő tározók bővítése.

Sokkoló jelentés a jövőről
A száz tagot tömörítő Római Klubot a magyar származású olasz tudós, Aurelio Peccei alapította meg viharos előzmények után, 1969-ben, harminc tudóssal. A klub hat világjelentést készített 1972–79 között, de Peccei halálával a nyolcvanas években a munka átmenetileg abbamaradt. A Római Klub első jelentését, A növekedés határait Daniella és Dennis Meadows írta 1972-ben. A szerzőpár matematikai modellt készített a népességnövekedés, az energia- és nyersanyagkészletek felhasználása, a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszer-termelés előrevetített várható változására 2100-ig. Eszerint ha nem avatkozik az emberiség a folyamatba, akkor 2050-re a civilizáció összeomlik: kimerülnek az energia- és nyersanyagkészletek, ennek következtében 2030 körül drámaian csökken az ipari, mezőgazdasági termelés, a népesség tovább nő, a termőterület lecsökken, a földek elszennyeződnek. Forrás: Interpress

A Római Klub Magyar Szervezetének elnöke Kapolyi László akadémikus, alelnöke Nováky Erzsébet közgazdász, és további kilenc tag, többségében neves tudós alkotja az elnökséget.

A Tisza-tó tározókapacitását például a jelenlegi 100 millió köbméteres helyett eredetileg csaknem 400 millió köbméternyire tervezték a harmadik ütem megépítésével, ehhez a gátakat további 2,5 méterrel kellene megmagasítani. A víztöbblet jól jönne egy másik erőforrás, az energia tárolásához is. Ugyanis a szén-, olaj- és atomerőművek, de még a zöldenergiát előállító szélerőművek termelését sem lehet úgy szabályozni, mint a vízi erőművekét. A módszer bevált. Az itt termelt árammal holtidőben felszivattyúzzák a vizet a hegyi tározókba, hogy a csúcsterhelésnél leeresztve, turbinák segítségével állítsák elő a szükséges többletenergiát.

Külszíni fejtés Pálházán. 1959 óta működik

Itthon azonban kevés olyan, tározó építésére alkalmas térség van, amely nem áll természeti védelem alatt, vagy nincs beépítve. Pedig évente 60-70 milliárd forintot fizetünk csak azért, mert elegendő szivattyús tározó hiányában a csúcsenergia nagy részét külföldről veszi az ország. Vízügyi szakemberek ezért vették számításba nemcsak a nagymarosi beruházás befejezését, hanem egyebek között Adonynál, Fajsznál és Csongrádnál új vízi erőművek építését, amelyekkel a hazai energiaszükséglet tizedét is kielégíthetnék. A vízlépcsőépítést azonban lapunknak nyilatkozva kategorikusan elvetette Illés Zoltán környezetvédelemért és vízgazdálkodásért is felelős államtitkár. A vízügyi szakemberek szerint pedig a duzzasztással száraz évben is szabályozni lehetne a folyami holtágakban a vízszintet, amely a 2050-ig terjedő időhorizonton szintén fenyegetett biodiverzitás megőrzésében is segítene.

Az egyik legnagyobb volumenű tározási lehetőség a talajban történő vízmegkötés lenne. Ehhez gát sem kell, ezzel az éppen készülő vízgazdálkodási stratégia is számol, de ezt az 1970-es években másodpercenként 180 köbméterre taksált, felszín alatti készletet nehéz kitermelni.

Arra Láng István is figyelmeztet, hogy a vízenergia mellett a szén mint energiaforrás ismét előtérbe fog kerülni. Ennek persze klimatikus következménye lesz. Az elfogadott új nemzeti energiastratégia is számol a hazai szénvagyonnal, de a húsz éve leállított mélyművelésű bányák újranyitása évtizedes távlatú, a megtérülése viszont kétséges. A mélyből a felszínre hozott kőszén helyett reálisabb alternatívát ígérne az olcsóbban kitermelhető lignitvagyon, de a kapcsolódó erőművi beruházások és a szigorú környezetvédelmi előírásokat teljesítő, úgynevezett „tiszta szén” technológia, a szén-dioxid talajba történő visszasajtolása ezt is méregdrágává és kockázatossá teszi.

Bányászok. Újraindul a farkaslyuki szénbányászat.

A kormány szemlátomást ezért számít a mélyművelésű bányák újraindítására, erre utalt Illés Zoltán egy bányászati konferencián. A máris mutatkozó nehézségek láttán veti fel a TSZK jó előre a kérdést: szükség lesz-e bizonyos „kemény intézkedésekre”, például az energiafelhasználás korlátozására vagy kvótarendszer bevezetésére, esetleg az állami felügyelet szigorítására? Kell-e majd korlátozni egyes állampolgári jogokat is a közösségek védelmében? Annyi valószínűnek tűnik, hogy az emberöltővel későbbi túlélésünkért már most – a gazdasági válság idején is – lépni kell. Arra, hogy mit, hamarosan konkrét javaslatot is tesz a kör.

Túlélési energiák
Magyar tulajdonban maradjon az ország víz-, termőföld- és erdőkészlete! Láng István akadémikus, a Túlélés Szellemi Kör alapítója szerint ez az ország 2050-ig tartó és azt követő túlélésének egyik záloga.

– Miért most jött létre a Túlélés Szellemi Kör?
– Hatással volt ránk a Római Klub jelentése, amely szintén több évtizedet felölelő kérdéseket tűzött napirendre, de mi nem a világ, hanem Magyarország túlélésével foglalkozunk, felmérve, milyen problémákkal kell később szembesülni. Azért is most jött el az idő, mert nagymértékben romlani fog a globális helyzet, ami begyűrűzik Magyarországra is, de a folyamatban lévő próbálkozások, mint a fenntartható fejlődési stratégia, csak egy-egy évtizedre szólnak, nem negyvenéves távlatra. A mostani fejlődési szakaszok azt is meghatározzák, hogy nagy távlatban mi lesz például az energiaellátással. A mai döntések súlyosan befolyásolják a jövőnket.

– Miben fog romlani a helyzet?
– Drámai lesz bolygónk népességének a növekedése: kilencmilliárd fő valószínűsíthető 2050-re. Ilyen rövid idő alatt ekkora népességnövekedés még nem volt a világ történetében. Ez párosul az erőforrások csökkenésével, a kőolajért, a földgázért vívott politikai harcokkal is. Az arab térségben van a föld kőolajtartalékának csaknem a fele, amelyért még élesebb küzdelmek lesznek. Az ott lévő országok már most is lezárják a szállítás előtt a tengeri utat, de ez egyelőre békésen oldódik meg. Az olajdrágulás hatására a Lehel piacon azonnal felmegy a primőr ára. A szén mint energiaforrás is ismét előtérbe kerül, és ennek klimatikus következménye lesz. Tehát nem nyugodhatunk meg azért, mert nekünk van elég vizünk, termőföldünk az élelmiszer megtermelésére, s nem lesz itthon népességrobbanás.

– Az arab tavaszra utal, az éhséglázadásokra?
– Kiéleződött a szegények és a gazdagok közötti szakadék, ez bármikor robbanásokhoz vezethet. Csak azt tudjuk, hogy elkerülhetetlenül be fognak következni ezek a robbanások. Európát a tömeges migráció már ma is érinti, a folyamat megindult.

– A TSZK minderre cselekvési programot akar kínálni?
– A tudományos kutatást tartjuk elsődleges feladatnak, a veszélyek és a túlélési alternatívák felmérését. Javaslatokat fogunk kidolgozni, de a cselekvés kormányzati, vállalati feladat. Be akarjuk mutatni a helyzetet, figyelmeztetni, hogy várhatóan drámai lesz a változás, mielőbb kezdjük el a felkészülést.

– Mi a legégetőbb feladat?
– Hogy magyar tulajdonban maradjon az ország víz-, termőföld- és erdőkészlete! Nem tudom, hogyan lehet megoldani, hogy ez ellen az EU-nak se legyen ellenvetése, de szerintem megoldható! A másik az országos energiastratégia, amely azért nehéz ügy, mert az energia előállítása, a fogyasztókhoz való eljuttatása hatalmas üzlet. Ha ebben korlátozások lesznek, nagyvállalati érdekekkel nézünk majd szembe, de vállalni kell a nagy távlati jólét, a túlélés érdekében.

– Ilyen ötletek kapcsán nem tart attól, hogy a politika „megeszi” ezt a jó szándékú kezdeményezést?
– Természetesnek tartom, hogy lesz gúnyolódás, lekicsinylés, miután elkezdünk dolgozni. A Római Klubot is évtizedekig kinevették, de azután, rájöttek, hogy igazuk van.

– Szóval egy magyar Római Klub lesz?
– Nem akarjuk magunkat így nevezni, de sokat tanultunk tőle. A szellemi potenciált akarjuk mozgósítani világnézettől és politikai hovatartozástól független szakértőkkel.

– Honnan lesz rá pénz?
– Lesz forrás, rá fog jönni, akinek van pénze, hogy áldozni kell a jövőre akkor is, ha ma még ezek illúzióknak tűnnek. Ezért kell a nyilvánosság előtt elmondani, mit szeretnénk csinálni. Először egy jövőképprognózist állítunk össze, hogy ráébresszük a döntéshozókat: nem lehetnek nyugodtak.

A Túlélés Szellemi Kör (TSZK) alapítói: Bartholy Judit meteorológus, egyetemi tanár; Faragó Tibor klímaszakértő, c. egyetemi tanár; Fülöp Sándor jogász, volt ombudsman; Gyulai Iván ökológus, intézeti igazgató; Hetesi Zsolt asztrofizikus, egyetemi oktató; Kerekes Sándor környezetgazdasági szakember, egyetemi tanár; Láng István agrokémikus, akadémikus; Lányi András társadalomtudós, egyetemi oktató; Nováky Erzsébet közgazdász, egyetemi tanár; Vida Gábor biológus, genetikus, ökológus, akadémikus.



Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.