brusszel


Függő játszma

Magyar pénzek, európai tétek
Figyelő Online - Figyelő
2012.03.06  20:14   
mail
nyomtatás
A 2014-ig rendelkezésre álló 2800 milliárd forint kohéziós forrás közel 80 százalékát már lekötötte Magyarország, s a kabinet nem számol a fennmaradó összeg brüsszeli elvonásával. Áprilisban a Széll Kálmán-tervhez hasonló új nemzeti programmal rukkol elő a kormány.
Bizonyára nem a véletlen művének tulajdonítják majd az összeesküvés-elméletek hazai hívei, hogy az Európai Unió március 13-án, vagyis éppen a nemzeti ünnep előtt hozza meg döntését a 2013-ban az ország számára elérhető kohéziós alapok közel harmadának, majdnem 500 millió eurónak a befagyasztása ügyében. Az EU27 pénzügyminiszterei jövő kedden várhatóan jóváhagyják az Európai Bizottságnak azt a február 22-i javaslatát, hogy – az unió története során először – kohéziós pénzek zárolásával büntessenek egy tagállamot azért, mert nem hozott hathatós intézkedéseket a túlzott mértékű államháztartási hiány visszaszorítására. A múlt pénteki uniós csúcstalálkozó után a pénzügyminisztereknek ezt a döntését a Figyelő kérdésére már Orbán Viktor kormányfő is kész tényként kezelte. A pénzügyminiszterek március 13-i döntését követően technikai egyeztetések kezdődnek a magyar számokról, bár ebbe nyilvánvalóan a majdani hiteltárgyalások is beleszólnak majd.

Kohéziós pénzek lehívásának rangsora
1. Lengyelország
2. Magyarország
3. Csehország
4. Lettország
5. Szlovákia
6. Szlovénia
7. Észtország
8. Litvánia
9. Ciprus
10. Málta
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Európai Bizottság 2012. február 1-jei jelentése alapján

KÉTOLDALÚ ALAPON
A magyar kormányfőnek jó oka lehetett arra, hogy néhány nappal korábbi fogadkozásától elállva ne kezdjen blokkoló kisebbséget toborozni a pénzügyminiszteri tanácsban az Európai Bizottság javaslatával szemben. Ha ugyanis a hatos csomag néven ismert új költségvetési szabálykönyvnek már az első alkalmazásába beletörne Brüsszel bicskája, az az egész uniós reform hitelességét lerombolhatná a piacok szemében. Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa még tavaly decemberben világossá tette, hogy mostantól szankciókkal sújtják azokat az országokat, amelyek nem tartják be a költségvetési játékszabályokat. Az már a sors furcsa fintora, hogy az első áldozat éppen az a Magyarország lett, amely tavaly, soros EU-elnökként mindenkinél többet tett az új fiskális rend elfogadása érdekében. A Brüsszel jóindulatára az ellene indult kötelezettségszegési eljárások (ezekről szerdán, lapzártánk után hozott döntést a biztosi testület) és a továbbra is függőben lévő hiteltárgyalások miatt ráutalt magyar kormány azonban ezúttal helyesen mérte fel a lehetőségeit, amikor elfogadta, hogy kétoldalú alapon, technikai folyamat keretében simítsák el a 2013-as hiány megítélésével kapcsolatos nézeteltéréseket.<#zaras_figyelo#>

Olli Rehn és szakértői 3,25 százalékra prognosztizálják a 2013-as hiányt, és a kormány eddig nem tudta hitelt érdemlően meggyőzni őket arról, hogy változatlan forgatókönyv esetén nem ez lesz a helyzet. Leegyszerűsítve a dolgot: a magyar illetékeseknek a GDP 0,25 százalékával egyenértékű költségvetési kiigazítást kellett volna bemutat­niuk Brüsszel felé, hogy elkerüljék az újabb tanácsi ajánlást és a negatív következményeket. A kormány azzal érvel, hogy ezt meg is tette – igaz, csak február 21-én, vagyis egy nappal a felfüggesztésről szóló bizottsági döntés megszületése előtt –, amikor határozatot fogadott el a 2012. és a 2013. évi költségvetési hiánycél biztosítása érdekében.

A bizottság eddig teljesen figyelmen kívül hagyta a szinte az utolsó pillanatban tett magyar próbálkozást (noha igazság szerint februárban Matolcsy György is írt már a gazdasági és pénzügyi biztosnak ugyanerről). Olli Rehn a Figyelő kérdésére azzal magyarázta az elutasítást, hogy a miniszterelnök levelében is részletezett intézkedések nem voltak kellően alátámasztva tényekkel, és előzőleg nem hozták nyilvánosságra ezeket, ahogyan pedig azt ilyenkor szokás. Magyar kormánytisztviselők példátlannak nevezték, hogy egy miniszterelnöki levelet teljesen figyelmen kívül hagynak. „Ha a bizottság nem ért egyet a számokkal, az egy dolog, de semmibe venni azokat, az elfogadhatatlan” – dohogott egy magyar illetékes.

FELPUHULHAT BRÜSSZEL
„Mire a tényleges döntésre ősszel sor kerül, felpuhulhat Brüsszel álláspontja, azaz várhatóan valóban egyetlen eurócentet sem veszíthet a kohéziós forrásból Magyarország” – vélekedett ugyanakkor lapunknak Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének a vezetője. Érvelése szerint a bizottság a hibahatáron lévő, 0,25 százalékos várható deficittúllépés miatt helyezte kilátásba a szankciót, ami önmagában is jelzi: kicsi a probléma nagyságrendje. A közgazdasági irodalomból ismert, úgynevezett hiteles fenyegetéssel (credible threat) viszont a brüsszeli testület a többi vétkesnek is szóló üzenetet küldött Magyarországnak. Magas István úgy látja, a döntés jogilag nem kifogásolható, a végeredmény, a kohézió lassítása egy nagyon rászoruló ország esetén azonban már annál inkább. Ezt talán az EU is érzi, ezért hajlani fog az egyezségre, ha a kormány 120-150 milliárd forintot farag a 2013-as kiadásokon. Orbán Viktor is arra számít, hogy egy körülbelül hat hónapos folyamat végén az ügy nyugvópontra juthat, és Magyarország végül egyetlen fillért sem veszít majd. Még a múlt heti uniós csúcs előtt a kormányfő rádióinterjújában így fogalmazott: „Mindenki készpénznek veheti, hogy 2013 januárjában … Magyarországtól egyetlen petákot sem fognak elvonni.” A fiskális paktum aláírását követően pedig közölte: „Hamarosan az uniós vezetők elé kerülnek azok az intézkedések, amelyek okafogyottá teszik az eljárás folytatását.” A Figyelő a nemzetgazdasági tárcához közel álló forrásból úgy értesült, a kabinet a konvergenciaprogramban már egy kiigazított költségvetéssel számol. Ez tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amelyekkel Brüsszelt meg akarja győzni. Emellett áprilisban a tavalyi Széll Kálmán-tervhez hasonló nemzeti reformprogrammal lép a nyilvánosság elé, ennek tartalmáról azonban nem árultak el részleteket. A már kilátásba helyezett takarékossági intézkedések mellett további 130 milliárd forinttal tervezi a kabinet csökkenteni a kiadásokat. (A GKI Gazdaságkutató Zrt. ugyanakkor hétfői jelentésében valószínűtlennek tartja a tervezett 2,5 százalékos ez évi hiánycél elérését, továbbra is 2,9 százalék körüli államháztartási deficitet valószínűsít 2012-re.)

Ki mit mond?
Olli Rehn pénzügyi biztos: „Most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép.”

A magyar kormány közleménye: „Az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót. A bizottság javaslata ezért megalapozatlan és méltánytalan, a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot.”

Orbán Viktor miniszterelnök: „Teljesen ésszerűtlen és méltatlan lépés, hogy az Európai Bizottság kilátásba helyezte a Kohéziós Alap zárolását, nem értem, hogy az unió miért a magyar embereket akarja megbüntetni. Mi attól sem veszítjük el a kedvünket, ha az európai bürokraták egy része nem érti, mi történik nálunk.”

A The Wall Street Journal kommentárja: „Képmutatásszaga van a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás keretében bejelentett, az uniós kohéziós források felfüggesztésével fenyegető brüsszeli döntésnek. Nem ez az első ügy, amelyben úgy tűnik, hogy az EU kettős mércét alkalmaz.”

Petr Necas cseh miniszterelnök: „Nehéz támogatni az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy részlegesen függesszék fel a Magyarországnak szánt jövőbeni kifizetéseket. Meggyőződésem szerint a magyar kormány tudatában van az európai szinten vállalt kötelezettségeinek, és megteszi a szükséges lépéseket, amelyek meggyőzik majd az Európai Bizottságot.”

KETTŐS MÉRCE?
„Magyarország beállt a németek által diktált feszesebb fiskális menetbe, jó eséllyel kaphat méltányosságot, ha a kormány teljesíteni tudja a vállalt 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt, ezért várhatóan az EU végül eltekint a szankciótól” – magyarázta Magas István. Meglátása szerint akármi történik, a kabinet minden forgatókönyvből profitálhat. Ha sikerül a hiányt az ígért szintre csökkenteni, s nem vonják meg a kohéziós pénzeket, az duplán bizonyítja a kormány gazdaságpolitikájának sikerességét. Amennyiben viszont életbe lép a szankció, akkor okkal hivatkozhat arra, hogy az EU nyomása miatt nem tud markáns eredményeket produkálni.

Addig is, a kedvező bizottsági döntésre várva akár úgy is alakulhat a helyzet, hogy Orbán Viktor erkölcsileg győztesen kerül ki ebből a Brüsszellel vívott erőpróbából. Az ugyanis csak ezután dől el, hogy az EU valóban kettős mércét alkalmaz-e Magyarország esetében: az Európai Bizottságot és az unió egészét is súlyos dilemma elé állíthatja hamarosan a spanyol államháztartási hiány kezelése. Spanyolországban ugyanis a vállalt 6 százalék helyett a legfrissebb, még közelről sem végleges adatok szerint 8,5 százalékot ért el 2011-ben a deficit. Ha Madrid teljesíteni akarja az ez évre elvárt 4,4 százalékos hiánycélt, akkor recessziós időszakban több mint 4 százalékos kiigazítást kell végrehajtania, ami uniós illetékesek szerint fizikailag lehetetlen. Bár a spanyolok esetében még lehetnek enyhítő körülmények, nehezen lehetne megmagyarázni a közvéleménynek, hogy ekkora túllépést tolerál az EU, miközben a sokkal alacsonyabb költségvetési hiányt felmutató magyarokat büntetéssel fenyegetik.

Ez is jól mutatja azt, hogy Brüsszelnek milyen nehéz dolga lesz, ha mechanikusan akarja alkalmazni a szigorú költségvetési szabályokat. Ha nem lép fel kellő eréllyel Spanyolországgal szemben, azzal a kettős mérce vádjának teheti ki magát. Ha viszont következetesen jár el, úgy még nehezebb helyzetbe sodorhat egy olyan országot, amelynek esetleges elsüllyedése az egész euróövezetet magával rántaná – ez a 22-es csapdája.

Magyar mérleg
A tervezett brüsszeli zárolás csak a 2013-tól elérhető kohéziós források 29 százalékára vonatkozna, és Johannes Hahn regionális politikai biztos szerint a már a megvalósítás fázisában lévő projekteket egyáltalán nem érintené. Első ránézésre nem tűnik túl fényesnek a kohéziós alapok felhasználásának mérlege, eddig ugyanis a rendelkezésre álló 2800 milliárd forintos keretből 422 milliárdot hívott le Magyarország. Ám még ezzel az összeggel is az előkelő második helyen állunk az újonnan csatlakozott tagállamok listáján, s a források közel 80 százalékát már lekötöttük (lásd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya által küldött táblázatot).
A Kohéziós Alap forrásaiból jellemzően nagy infrastrukturális közlekedési és környezetvédelmi beruházások valósulnak meg, az EU ezeknek maximum 85 százalékát finanszírozza (útépítések, csatornahálózat-fejlesztések, szennyvíztisztítók, vasúti pályafejlesztések, de ebből az alapból épül például a 4-es metró, az M43-as és az M3-as autópálya, illetve kohéziós pénzekből hosszabbítanák meg Budapesten az 1-es és a 3-as villamos útvonalát is).

Gazdasági elemzők hangsúlyozták: ha ténylegesen megbüntetik Magyarországot, akkor az negatívan hat a nemzetgazdaságra, tovább romlik például az építőipar helyzete, vállalkozások százai lehetetlenülnek el, s nőhet a munkanélküliség. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lapunk kérdésére a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) döntése előtt nem kívánt reagálni arra, hogy milyen jövőbeni projektek hiúsulhatnak meg, ha mégiscsak elvonnak tőlünk 142 milliárd forintot. Névtelenséget kérő uniós szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy e pillanatban Magyarország versenyt fut az idővel, ezek a kiemelt fejlesztések ugyanis rendkívül bonyolult, időigényes uniós pályáztatási és közbeszerzési eljárások keretében valósíthatók meg, márpedig számos, korábban elindított projekt komoly csúszásban van. Hogy ne vesszenek el EU-s pénzek, a kormány még decemberben Brüsszelhez fordult, s 282 milliárd forint forrásátcsoportosítást kért az uniós programok között. A lassúbb és nehézkesebb eljárással működő Közlekedésfejlesztési operatív programból 163 milliárd forintot helyezne át a Környezet és energia operatív programba, s további 118 milliárdot az operatív programokon belül strukturálna át. Erről a kérelemről egyelőre nincs döntés, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya lapunknak írásban küldött válaszában közölte, hogy a kormány március végén vár választ. A bizottság ugyanis visszaigazolta, hogy a dokumentumokat befogadta, s a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül határozatot kell hoznia.



Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.