Már az informatika hőskorában is a szakmában dolgozott Lukács László, a Nextent Zrt. vezérigazgatója. Diplomájának 1978-as megszerzése után 1982-ben az elsők között alapított gazdasági munkaközösséget egy barátjával, ahol kezdetben a szabadidejükben dolgoztak, míg főállásban a Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezetnél (Fok-Gyem) programozással foglalkoztak. Ez a munka mai szemmel nézve igencsak romantikusnak tűnik: a lyukszalagokat a leolvasóba úgy adagolták, hogy a Lágymányosi utcára mentek ki a tekerccsel, hogy a hosszú papírszalagot el ne szakítsa az olvasófej. A fiatal mérnökök a másodállást éjjel és hétvégén végezték, még a villamoson ülve is programot írtak: ceruzával, füzetbe.

Fotó: Kőhalmi Péter

A rendszerváltás után már szabadabban lehetett saját céget irányítani, és az iparág fejlődésével megrendelésben sem volt hiány. A legnagyobb kitörési lehetőséget a rádiótelefonok megjelenése hozta. A rohamos fejlődés az előbb 450, majd 900 megahertzes tartományban is szolgáltató Westelt számos olyan feladat elé állította, amelyhez egyedi szoftvereket kellett készíteni. Az együttműködés egyre szorosabb lett az évek alatt; már nem csak a szoftverek programozását bízták Lukácsékra, egy-egy fejlesztésbe már a kezdeti szakaszban is bevonták őket, így az üzleti folyamatokat is mindinkább átlátták.

PROFILBŐVÍTÉS
A Westelnél végzett munka jó ajánlólevélnek bizonyult a telekommunikációs szektorban, szinte minden céggel dolgoztak együtt. Lukács László több vállalatot is alapított a kilencvenes években, 1998-ban a telekommunikációs piacra koncentrálva MIS Telecom Kft. néven hozta létre a Nextent jogelődjét. Kezdetben egy barátja is beszállt a cégbe, hogy legyen elegendő tőke, de az alapító ma már többségi tulajdonos a vállalkozásban.<#zaras_figyelo#>

Nemcsak a tulajdonosi szerkezet, hanem a cég profilja is változott az évek során. Az informatikai szolgáltató üzleti szolgáltatóvá alakult át, az adattárházak fejlesztésében szerzett tapasztalatoknak köszönhetően a bankszektorban is egyre több ügyfélre talált. A cég tehát a nagyvállalati piacra koncentrált, sokoldalú rendszerházzá alakult, stabil partnerkapcsolatokkal.

„A Nextenttel több mint hét éve folyamatosan együtt dolgozunk. Kötelező jelentéskészítő rendszerük funkcióit nagyszámú állami jelentési kötelezettséggel rendelkező cégként hatékonyan használjuk. A társaság elkötelezett az állandó megújulás, a technológiai fejlődés iránt, s e folyamat kezeléséhez kikérik a meglévő partnerek véleményét, visszajelzéseit is” – mondja Lukács László vállalkozásáról Udvardi Éva, az Erste Bank Zrt. jelentésszolgálati osztályának a vezetője.

A válság azonban érzékenyen érintette a hetven főt foglalkoztató cég megrendelői körét, a pénzügyi és a telekommunikációs piacot. Partnereik a marketingköltségek mellett talán az informatikai beruházásokat fogták vissza leginkább. Azóta sem javult érdemben a helyzet, s a nehézségeket csak fokozták a két szektort terhelő válságadók.

Mivel az informatikai szolgáltatók nagyon függnek megrendelőik aktuális helyzetétől, Lukács László úgy gondolta, hogy érdemes lenne egy másik piacon, az önálló termékfejlesztésben is megjelenni. Visszatérő probléma nagyvállalatoknál, hogy a különböző rendszerekből folyamatosan adatokat kell szolgáltatni, ami csak időigényes kézi munkával biztosítható. A Nextent KARMA elnevezésű rendszere ezt a folyamatot gyorsítja fel és automatizálja, jó struktúrájával pedig átláthatóvá teszi a bonyolult adatszolgáltatási feladatokat, ellenőrzi az összefüggéseket.

HANGBÁNYÁSZAT
Legsikeresebb termékük, a Voice Miner ötlete mégis más területről, a művészettörténetből származik. A középkori festészetből igen kevés képet ismernek, amelyen a teljes emberi fül látható lenne. Ezért kollégájuk egy olyan matematikai modellt készített, amely minták alapján megtanulta, hogy mit kell keresnie, és így sikerült további füleket ábrázoló képekre lelni a múzeumok online adatbázisaiban. Ha már ilyen sikeresen működött, megpróbálták megtalálni hozzá az üzleti alkalmazási területet is. A megoldás a telefonos ügyfélszolgálatok rögzített hanganyagainak elemzése lett.

Bár léteztek korábban is olyan rendszerek, amelyek egyes kulcsszavakra kerestek rá, a Voice Miner teljes körű feldolgozottságot tesz lehetővé, az összes beszélgetést elemezve, nem csak véletlenszerű visszahallgatásokat. Mindezen túl sokkal gyorsabb is, és a működése teljesen automatikus. További előnye, hogy az eddig nehezen és szubjektíven mérhető teljesítményeket objektívebbé teszi. A szavak értelme mellett az érzelmeket is figyeli a rendszer.

A fejlesztés 2008-ban indult, az első eladásra 2010-ben került sor, de igazán piacérett 2011-ben lett a termék. Eddigre sikerült ugyanis vérbeli üzleti alkalmazássá tenni a szoftvert: követi a beszélgetéseket, és az ügyféladatokat is elemezve például azt is jelzi, ha attól kell tartani, hogy az ügyfél elvándorol. Problémás beszélgetéseknél is figyelmeztet, segítve az operátort és kollégáit a nehéz helyzet kezelésében, illetve képzéseknél is hasznos, hogy rendelkezésre állnak a sikeres beszélgetések mintái.

Az értékesítéstámogatás azt is jelzi, hogy milyen valószínűséggel várható értékesítés egy adott ügyféllel történt beszélgetés után. A rendszert tavaly óta már a Telenor és az EDF Démász is használja hazánkban. A Nextent árbevétele és üzemi eredménye ennek is köszönhetően megduplázódott, igaz, utóbbi a jelentős fejlesztési kiadások miatt viszonylag alacsony szinten maradt. A magyar piac bár fontos, mérete miatt inkább a tesztelésre jó. A Nextent jövőbeni célja a nemzetközi piacokon való megjelenés. A terjeszkedés mikéntjéről egyelőre nem árultak el többet, de ez ügyben rövidesen nagy bejelentés várható.

SZEMÉLYES JELENLÉT
A Voice Minerrel kapcsolatos tevékenységeket önálló társaságba szervezték. Ez azért is lényeges, mert egy termék értékesítése és támogatása eltér a Nextent eredeti üzletágainak a tevékenységétől, azaz a nagyvállalati kör üzleti informatikai igényeinek a kiszolgálásától, s az így szerzett tapasztalatoknak a termékfejlesztésben való hasznosításától. E stratégia mellett elkötelezett a menedzsment is, ezt az is bizonyítja, hogy 15 százalékos részesedést szereztek az új vállalatban. Ezt nem juttatásként kapták, hanem névérték felett vásárolták meg. A cégvezető szerint viszont még így is nagyon jól jártak.

Lukács László az operatív munkában már nem vesz részt, energiáit főként a stratégia alakítása és a munkatársak motiválása köti le. De ha nagy szükség van rá, még a programozást is magára vállalja. Erre 2009-ben volt utoljára példa, amikor egy régi ügyfél az 1998 óta folyamatosan használt szoftver frissítésére kért ajánlatot. Először el akarta utasítani, de kíváncsiságból utánanézve megtalálta az eredeti programot egy flopilemezen. A ház pincéjében talált a lemez olvasására képes működő laptopot, így végül néhány óra alatt sikerült a rég nem használt programnyelven megírni a kért változtatásokat.

Lukács László vezetőként elengedhetetlennek tartja személyes jelenlétét, amely nem csak a dicséretek kiosztására szorítkozik. Szerinte fontos, hogy ha valaki hibázott, az kapja meg a kiérdemelt letolást is, mivel reális visszajelzés nélkül senki sem tud valós képet alkotni teljesítményéről.

Kapcsolódó cikkek