Újabb öt évre kapott megbízást a Szépművészeti Múzeum vezetésére. Milyen változások várhatóak az intézményben?

bal_fn9_cikk_kapcsAz elmúlt években a Szépművészeti vált a leglátogatottabb magyar múzeummá. Ezt a pozíciót szeretnénk megőrizni, sőt meghaladni. Jelenleg 400-500 ezer az évi látogatószámunk. Ha megnyílik a tervezett térszint alatti épületszárny, akkor évente akár 100 ezerrel több látogató is érkezhet, tehát 500-600 ezerre nőhet a számuk. Ezzel pedig tartósan megkapaszkodhatunk a közép-európai térség leglátogatottabb múzeumainak listáján az élmezőnyben.



Ám itt nem egyszerűen a számok bűvöletéről van szó, hanem kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy elérjünk olyan rétegeket is, akik eddig ki voltak zárva a múzeumba járás élményéből, akár szociális körülményeik, akár testi fogyatékosságok miatt. Éppen ezért folytatni, bővíteni kívánjuk például a vakok és gyengén látók, a hajléktalanok vagy a szellemi fogyatékkal élők számára nyújtott speciális programjainkat. Emellett új feladatot jelent valamennyi kulturális intézmény számára, hogy most növekszik fel egy olyan generáció, amely egy egészen más kommunikációs térben létezik, mint az eddigiek. Őket a kulturális intézmények a hagyományos módon egyre kevésbé képesek elérni, így számukra egy CoolMúzeum munkanéven futó projektet kívánunk kidolgozni, amely az ő nyelvükön, az ő világlátásuknak megfelelően szólna hozzájuk.

Milyen eszközeik lehetnek mindehhez?

Az egyik legfontosabb maga a net. A világ számos nagy múzeuma próbál valamilyen honlapmutációt készíteni a fiatalok számára. Ez nekünk is igen fontos feladatunk lesz. Itt minden olyan szokást figyelembe kell venni, ahogyan a mai tizenévesek kommunikálnak. Nem mondom, hogy a projekt már itt van készen a fiókban. Jelenleg ezt feladatként tűztük ki, és egy-másfél éven belül szeretnénk megvalósítani.

Van valamilyen jól működő példa külföldön, hogy a múzeumok meg tudták szólítani ezt a korosztályt?

Többen is próbálkoznak. A New York-i Metropolitan honlapjának van például egy friss, fiataloknak szóló aloldala Museumkids címmel, megítélésem szerint ez azonban még mindig nem eléggé vagány.

A fiatal korosztály érdeklődésének horizontjára egyre kevésbé kerülnek a nyugati világ hagyományos műveltségének értékei. Azt kell kidolgozni, hogy miképpen tudnánk ezeket az értékeket újra érdekessé és vonzóvá tenni, hogy továbbra is generációk élményévé és tudásává váljanak, mint eddig több száz éven keresztül.

Piazza lehet a Hősök tere

Arról lehetett hallani, hogy a térszint alatti beruházás idén ősszel indul. Hogyan áll ez a terv?

Nehéz volt megjósolni és még ma is az, hogy a tényleges első kapavágást mikor tehetjük meg. Már hónapokkal ezelőtt elindult a kivitelezést előkészítő közbeszerzési eljárások folyamata. Immár túl vagyunk a bonyolítói pályázaton, és most készül a kivitelezési tender kiírása. A beruházás előkészítési menetének megvannak a maga meglehetősen hosszadalmas, kötelező európai előírások szerinti lépései. A bővítést 90 százalékában uniós forrásból finanszírozzuk, így az EU-tól több mint 3 milliárd forintot kapunk.

Ezzel a térszint alatti új épületszárnnyal a Szépművészeti teljes komplexuma végre egyenrangúvá válhat nagy európai társaival, ahol az ehhez hasonló fejlesztéseket már többnyire véghezvitték. Ezek a 100-150 éves klasszicizáló múzeumépületek a lezajlott érdemi fejlesztések, bővítések nélkül ugyanis ma már alkalmatlanok lennének a XXI. századi múzeumlátogató közönség igényei szerinti működésre. Tekintve, hogy építésükkor ilyen igények egyszerűen nem léteztek, ezekbe a múzeumokba még nem terveztek például éttermet, gyermekfoglalkoztatókat, múzeumi boltot, előadótermet, sőt legtöbbször még időszaki kiállítótermet sem.

Ha tovább tudjuk folytatni a megújult kiállításpolitikát, akkor a nagyszerű történeti épületünk és a hozzá társuló új épületszárny együttesen egy magasabb osztályba léptetheti 2011-től a Szépművészetit.



Mivel alapvetően európai forrásból jön létre a beruházás, vélhetően nem jelent gondot egy valószínűsíthető kormányváltás...

Már eddig is több különböző politikai testületnek kellett a tervről szavaznia, és mindenhol pártsemlegesen, egyhangú támogatást nyert a bővítési program. Mivel javarészt uniós forrásokról van szó, remélhetőleg az esetlegesen szükségessé váló takarékossági intézkedések sem befolyásolják a megvalósítást, bármilyen is legyen a kormány összetétele.

Ön azt is javasolta, hogy a közlekedést is alakítsák át, illetve a Hősök terét is pozícionálják át. Hogyan alakítaná át a teret?

Ma már kevesen tudják, hiszen kevesen élnek abból a korból közülünk, hogy a Hősök tere egykor sétatér volt. Budapest egyik legszebb teréről van szó, amelynek ráadásul különleges szimbolikus jelentősége is van. Szerintem az átmenő gépkocsiforgalmat itt meg kellene szüntetni. Amúgy is abszurdnak gondolom, hogy egy autópálya, az M3-as ide torkollik be, a város szívébe. Ez a forgalomkorlátozás a Ligetnek és a Hősök terének is jót tenne.

Ez Budapest Szent Márk tere. Most a gépkocsiforgalom kis szigetekre szabdalja: a Műcsarnokot, a középső részt a királyszobrokkal és a Szépművészetit. Ha az átmenő forgalom megszűnne, akkor a budapesti nagy kelet-nyugati kulturális tengely, amely a Budai Vártól indul és a Hősök teréig tart, itt méltó végpontot nyerne. Ezt a tervet én Múzeum Piazzának hívom, mert akkor egy olyan mediterrán jellegű hangulat teremtődhetne itt, mint például Rómában a Spanyol lépcsőnél, s ez a gyalogosoknak visszanyert Hősök tere, kiülő teraszokkal, ittjátszó gyerekkel, sétáló családokkal sokkal vonzóbbá válna a mostaninál.

Milyen nagyszabású kiállítások várhatóak?

A Szépművészetinek fontos, hogy az európai művészettörténet egészén átívelő gyűjteményének megfelelően időszaki kiállításaival az antikvitást, a régi mestereket és a modernitást egyaránt bemutassa. A két és fél évvel ezelőtti nagy sikerű Van Gogh-kiállítás után, most idén október végén a Botticellitől Tizianóig. Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című tárlat számíthat hasonló kiugró érdeklődésre. 2010-ben jön a Nuda Veritas. Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei, majd 2011-ben, már remélhetőleg az új, térszint alatti épületszárnyban a Cézanne-kiállítás. Egy évre rá, 2012-ben Rembrandt és a holland festészet aranykora szerepel a tervekben, 2013-ban pedig az idei itáliai reneszánsz tárlat folytatása a barokk időszakkal, Caravaggiotól Canalettóig címmel. Az ötéves periódust 2014-ben Toulouse-Lautrec zárja majd.

Lengyel-magyar, a két barát

Nagy fegyverténynek számít, hogy a krakkói Da Vinci-képet kiállíthatják a Szépművészetiben. Hogyan sikerült elcsábítani a Hermelines hölgyet?

A Krakkói Nemzeti Múzeumhoz tartozó Czartoryski Múzeum eddig csak különleges alkalmakkor adta oda ezt a képet, így Európában eddig egyedül Olaszországban járt.
Most szeptember elsején volt a második világháború kitörésének, vagyis Lengyelország német csapatok által történt lerohanásának hetvenedik évfordulója. Ennek kapcsán emlékeztettem arra a lengyel partnereket, hogy Lengyelország lerohanása, majd a náci Németország és a sztálini Szovjetunió közötti felosztása után a nyugati hatalmak bár hadat üzentek Hitleréknek, de ténylegesen egyetlen puskalövés sem dördült el a lengyelek védelmében, akik valódi segítséget akkoriban egyedül Magyarországtól kaptak. Magyarország egyrészt nem engedte területén keresztül átvonulni a támadó német csapatokat, másrészt viszont befogadott több mint százezer lengyel menekültet. S mivel a megszálló németek beszüntették a teljes lengyel nyelvű középfokú oktatást, azokban az években az egész európai kontinensen egyedül csak Magyarországon működött lengyel nyelvű gimnázium.

Amikor a festményről tárgyaltunk, akkor azt kértem lengyel barátainktól, hogy hasonlóan Franciaország 1963-as gesztusához, mikor is a Mona Lisát mutatták be a francia nemzet köszöneteként New York-ban és Washingtonban, emlékezzünk ezekre a tragikus, hetven évvel ezelőtti eseményekben történt magyar szerepvállalásra a Krakkóban őrzött Leonardo-remekmű kölcsönzésével. Sem pénzzel, sem befolyással nem érhettük volna el ezt, ha nincs az az egykori bátor és nagylelkű magyar segítség.



Létezik valamiféle toplista a képek, alkotók között, hogy melyik hány látogatót képes bevonzani egy múzeumba?

Szoros lista, amely alapján meg lehetne mondani, hogy ki és mi a negyedik, ötödik vagy épp tizenkettedik, olyan nincs. Abszolút első, sajátos módon azonban létezik, mert ha azt mondjuk, hogy festmény, akkor a legtöbben a Mona Lisára gondolnak. Emellett úgy gondolom, hogy van a művészet történetében mintegy 20-30 olyan festőóriás, akiknek a nevére szerte a világon tódulnak az emberek, de ezen belül is létezik egy szűkebb, tán tízfős klub, amely a legnagyobb vonzerővel rendelkezik. Ebben a körben van benne például Leonardo, Van Gogh, Rembrandt, Raffaello, Tiziano, Klimt, Picasso…

Akik az utóbbi időszakban vagy a következő öt évben a Szépművészeti húzónevei…

Ez sem véletlen. Magyarországnak ugyanis jelentős tartozása van a hazai múzeumlátogatók felé. A múzeumok nagy többsége ugyanis a rendszerváltás utáni közel 15 évet mintegy átaludta. Nagyon nagy hátralékunk van, amiből nemcsak öt, hanem akár 15 évre előre is meg lehetne tervezni a kiállítások sorát.

Kapcsolódó cikkek