Újabb fejlesztésnek örülhetnek Kecskeméten. Lapunk megjelenése előtt két nappal jelentette be a német Knorr-Bremse, hogy kecskeméti leányvállalata, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. zöldmezős beruházással új gyárat és kutatás-fejlesztési tesztlabort épít a városban (részletesen lásd a keretes anyagban). A régi gyárat pedig tervei szerint a betelepülő Mercedes-beszállítók valamelyikének adja el.

Munkában az Audi-gyártósor. Felpörgetik a termelést.
Fotó: Bánkuti András

Az új, 2013-ban átadandó üzemben készülő ultramodern részegységek gyártásához olyan speciális tudású szakemberek kellenek, akiket most még hiába is keresnének a megyeszékhelyen. A cég a helyi képző intézményekkel együttműködve biztosítja, hogy a kellő időben már rendelkezésére álljanak a megfelelő tudással felvértezett dolgozók.

Rajtuk, a képzett szakemberek több tízezres tömegén múlik a feltörekvő két hazai autóipari fellegvár, Győr és Kecskemét boldogulása, sikere. A beruházások nyomán ugyanis itt is, ott is mintegy 2000-2500 alkalmazottra van közvetlenül szükségük a gyáraknak, míg közvetve, a betelepülő beszállítóikkal együtt már 10-15 ezres munkaerőigénnyel számolhatunk (a beruházások előrehaladásáról lásd a keretes írásokat).

KELETRŐL NYUGATRA
A régiós járműipari központnak számító Győrben mélyen az országos átlag alatti a munkanélküliségi ráta, a megkérdezett cégvezetők szerint pedig egyenesen kóros munkaerőhiány mutatkozik, főleg esztergályosokra és logisztikusokra lenne szükség. A hiány ádáz szakembervadászatot gerjesztett a térségben. A fejlesztésekhez a gyártók már nem csak autóipari műhelyekből szipkázzák el az embereket, logisztikai központjaik is nagyobb fizetéssel csábítják a kereskedelemből a raktárosokat, targoncásokat.

„Egy hónap alatt három targoncásom ment el a raktárból az Audihoz” – panaszolja az egyik helyi kereskedelmi cég vezetője. Nála egy targoncás havi bruttó 110 ezer forintot keres, míg az Audihoz hasonló multi autóipari cégeknél a kezdő fizetés 180-200 ezer forint. Így kifejezetten örülnek a kurrens munkakörben dolgozó targoncások, raktárosok, ha valami hanyagság nyomán felmondanak nekik, mert az-
után dupla bérért azonnal átveszi őket valamelyik autóipari cég, de az sem ritka, hogy Ausztriában vállalnak munkát.

A határ menti megyében a németül tudó szakmunkásokat szinte lasszóval fogják a munkaerő-közvetítő irodák ügynökei, olyan fizetést ajánlva, amelyet a hazai kis cégek képtelenek megadni. A távozók utáni űr viszont sajátos népvándorlást indított be az országon belül. Az Alföldről, főleg Kelet-Magyarországról egyre többen települnek át a nyugati végekre a biztos kenyér reményében.<#zaras_figyelo#>


Az egyenleg azonban így is siralmas. „Nincs elég szakember a térségben, főleg a vasas szakmákban van hiány” – tapasztalja Krankovics István, az autóbuszokat és mezőgazdasági gépeket gyártó Kravtex-Kühne cégcsoport ügyvezetője. Ő az új beruházások és az osztrák emberszivattyú miatt kölcsönzött munkaerővel igyekszik megoldani a gondjait. A helyi munkaerőhiány tartósnak ígérkezik, hiszen a hírek szerint a térség egyik nagy foglalkoztatója, a Rába is fejlesztési terveket sző. Ezért, ahogyan az iparág több más nagyobb cége, a Kühne Zrt. is maga szervezi a gyakorlati képzést a mosonmagyaróvári gyárban, ahol több mint száz éve ipari tanműhely is van.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

„Hatalmas lehetőség, hogy minőségi munkaerőt keres az Audi. A hangsúlyt a minőségi szakemberképzésre és a versenyképes munkaerő feltérképezésére kell helyezni” – fogalmazza meg a helyzet pozitív olvasatát Rimányiné Somogyi Szilvia, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. Úgy véli, sok kisvállalkozó is részese akar lenni a folyamatnak, ezért technológiát vált, átáll. A szakmunkáshiányt enyhíti, hogy Győr 2008-ban átalakította oktatási rendszerét, növelte a szakképzési potenciált, és évente közel 1200 szakképzésben tanulónak folyósít ösztöndíjat.

GYŐRI MINTA
A kecskeméti munkaerőpiacot eddig nem borította fel a Mercedes és beszállítói letelepedése, s Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezetőjének reményei szerint nem is fogja. Kialakult ugyanis az összhang a Mercedes és a kecskeméti cégek között, a multi az iparági bérszínvonal felborítása nélkül találta meg a szükséges munkaerőt. A tervezett 2500 fő négyötödét már fel is vette a német tulajdonú cég.

„Nem csábítjuk el egymástól a szakembereket, mert a bér- és a foglalkoztatáspolitikát is össze tudtuk hangolni” – árulja el a receptet Lepsényi István, aki szerint a most induló duális, gyakorlatorientált képzéssel a helyi autóipari cégek hozzá fognak jutni a szükséges munkaerőhöz. Érdeklődés legalábbis van a szakmák iránt. A Mercedes megjelenése megmozgatta a kecskemétiek és a környező településeken élők fantáziáját, sokan szeretnék, hogy a járműiparhoz kapcsolódó valamelyik szakmában kapjanak a fiatalok közép- vagy felsőfokú képzést. Jól mutatja az elszántságot, hogy a Kecskeméti Főiskolán ősszel induló duális képzés első évfolyamára nyolcszoros volt a túljelentkezés.

Ehhez az is kellett, hogy Danyi József, a főiskola rektora amint 2008-ban meghallotta a Mercedes-beruházás hírét, azonnal felvette a kapcsolatot a céggel, valamint az azzal együttműködő német egyetemekkel. Legelsőként azonban az Audival másfél évtizede jó viszonyban lévő győri Széchenyi István Egyetem rektorával konzultált arról, hogyan kell a multikkal kooperálni.

Felületkezelés a Knorr-Bremsénél. Új gyár épül. Fotók: MTI A győri egyetem 15 éve alkalmazza a duális képzés magyarországi modelljét, amelyet egy PHARE-pályázat során fejlesztett ki az 1990-es évek második felében. A gyakorlatorientált mérnökképzési program hallgatók ezreinek tette lehetővé, hogy diplomájukat valós vállalati munkatapasztalattal felvértezve vegyék át. A programban több mint száz járműiparhoz kötődő kis- és középvállalat, valamint nagy cégek vesznek részt. Az együttműködés eredménye az egyetem és az Audi Hungaria közös fenntartásában működő, az autógyártó nevét is viselő két tanszék: a járműmérnöki és a belső égésű motoroké.

NÖVEKVŐ VÁROSOK
Kecskeméten a gépészmérnöki képzésen belül létrehozták a járműgyártási szakirányt, amelyen 2010 óta összesen tíz hallgató tanul. A főiskolán ugyanis addig nem volt járműgyártással kapcsolatos gépészmérnökképzés, de azóta akkreditáltatták a járműipari mérnök alapszakot is. A képzés hét félévből áll, tehát az első duálisan képzett mérnökök 2015-ben végeznek a főiskolán.

Kérdés persze, hogy velük elkerülhető lesz-e a fenyegető szakemberhiány Kecskeméten. Még akkor is, ha az alkalmazottak többségétől csak középfokú végzettséget követelnek meg, s ezen a téren is beindult már a kormány és a munkaadói szervezetek által erősen pártolt duális képzés.

Az utánpótlást a közelgő demográfiai hullámvölgy veszélyezteti. Kevesebben születnek, mint ahány főt tavaly beiskolázott a felsőoktatás – figyelmeztet Danyi József –, emiatt nem lesz könnyű kielégíteni a munkaerőigényt. A szakemberhiány előbb-utóbb a Mercedesnek is gondot okozhat, ha nem gyorsul fel kellő ütemben a képzés, hiszen Kecskemét eddig is iparosodott volt. Jelentős nagyvállalatok működnek a településen, a Knorr-Bremse mellett például a szintén az autóiparnak szállító Phoenix Mecano és Bosal, a KÉSZ építőipari csoport, valamint a Hilti Szerszám Kft.

A demográfiai gondokat enyhíti ugyanakkor, hogy a nagyberuházás hatására Kecskemét lakossága Győréhez hasonlóan növekszik. (A két város polgármestere egyebek mellett erről is beszélt lapunknak adott interjújában, lásd külön.) A környező falvakból, városokból egyre több a Kecskemétre költöző, illetve ingázó, hiszen a várostól délre fekvő térségben viszonylag nagy a munkanélküliség. „Ha megoldjuk a képzést, a közlekedést és az infrastruktúrát, hosszú évtizedekig nem lesz a régióban munkaerő-probléma” – bizakodik Lepsényi István.

KEVÉS AZ ALBÉRLET
Az eltérő földrajzi fekvés nem csak a munkaerő-kínálatban okoz különbségeket a két város között. Győr szinte már a túlzott népszerűségtől szenved. A válságban ugyan az emberek valamivel itt is rosszabbul élnek, de nem ezt látja a város sétálóutcáján bámészkodó. A látvány azonban csalóka, mert a tömeg nagy része a határon túlról érkezik.

Az euróhoz képest még mindig gyenge forint hatására Szlovákiából járnak át nagy számban az ott élő magyarok Győrbe színházba, moziba, vásárolni. Az Árkád bevásárlóközpontnál szinte már sosincs szabad parkolóhely, mert tele van szlovák és osztrák autókkal. A későn ébredő színházbarátok azzal számolhatnak, hogy napokkal az előadás előtt a Csárdáskirálynőre csak lépcsőjegyet kapnak. Győrnek sokkal nagyobb a vonzása kulturális téren, mint ami a lakosság száma alapján várható. A Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő várakozásait ugyanakkor kissé alulmúlták a tapasztalatok. Folytak ugyan tárgyalások az Audival, ám maga a cég nem szerződött a fürdővel, csak a szakszervezeten keresztül vásárol bizonyos időközönként nagyobb mennyiségben, kedvezményes áron jegyeket.

A lakásbérleti piac forgalma viszont alaposan megugrott az elmúlt néhány évben, mivel az Audi beruházása nyomán érkező külföldi vezetők vásárlás helyett az újonnan épített vagy felújított lakások bérletét preferálják. A többnyire kisebb, kétszobás otthonok havi 600-700, a nagyobb családi házak 1500-3000 eurós áron kiadók, alaposan feltornázva ezzel az árakat a kínálati oldal szűkössége miatt. Munkásszállók ezzel szemben alig épültek, a magyar munkavállalók sokszor háromcsillagos hotelben kénytelenek szobát bérelni.

„Hosszú távra is adunk ki szobákat, más szolgáltatásokkal, reggeli helyett például mosatási lehetőséggel, és természetesen más áron, mint ha hotelszobaként vennék igénybe egy-egy éjszakára” – mondta lapunknak Horváth Ottó, a győri Rába Hotel igazgatója. Azt tapasztalja, hogy a beruházások miatt a bérbeadó lakások képezik a szűk keresztmetszetet, ezért kapcsolatban áll ingatlanközvetítő céggel is. A hosszú távú igények mellett jelentősen megnövekedett az üzleti célú vendégéjszakák forgalma is.

Az eltérő kiinduló helyzet miatt a fejlődés Kecskeméten még látványosabb. Az üzletemberek számára hamarosan két új luxusszálloda nő ki a földből, utak, körforgalmak épültek. Bérleményből itt is szűkös a kínálat, ezért az albérletek ára vetekszik a győriekével. Az eladó ingatlanoké szintén emelkedett. A Mercedes érkezésére készülve sokan gondolták, hogy jóval drágábban is felvásárolják majd a németek a kecskeméti ingatlanokat. „Nem így történt” – sommázza Pálinkás Csaba, az Otthon Centrum kecskeméti franchise-partnere. A legtöbb házat, lakást még mindig magyarok veszik, az indokolatlanul magas árak negatívan befolyásolták a piacot. Végül sikerült visszaállni arra a szintre, amelyen megélénkült a forgalom: tavaly 80 százalékkal több ingatlant adtak el, mint 2010-ben.

A konferenciák száma ugyan nem változott, a szálloda vendégforgalma viszont majdnem megduplázódott, amióta a Mercedes jelen van Kecskeméten – tapasztalja Gömöri Dóra, a kecskeméti Hotel Aranyhomok igazgatója. Főként egyéni, üzleti vendégek érkeznek, sokuk külföldi.

A város turisztikai látogatottsága számottevően emelkedett, már most is sok német érkezik. A közelmúltban nyílt Kecskeméti Fürdőben a kezdetektől számítanak a növekvő számú német ajkú lakosságra – a német nyelvű weblap és szórólapok mellett külön programokat szerveznek a fürdőben, egyebek közt lesz gyerekeknek szóló úszásoktatás, német nyelvű oktatóval. Virágzik a kulturális élet is, a városban a tavaszi, nyári időszakban egymást érik a fesztiválok. A Kecskeméti Katona József Színház látogatottsága is nőtt tavaly, elérte a 126 ezret.

A pezsgéshez a Kecskeméti Főiskola szintén igyekszik a maga módján hozzájárulni, például a volt orosz laktanyában működő Tudósház programjaival. Olyan új élménypark is épül, amelyet Győr is megirigyelhet. A belvárosi Izsáki úton a reggeli, délutáni dugó egyre nagyobb, de ahogyan Danyi József fogalmaz: „Nagyon fejlődik Kecskemét, jó lenne most fiatalnak lenni.”

B-osztályú Mercedes a kecskeméti gyár előtt. Belül is ezt a típust gyártják. Fotók: MTI

HELY A NAP ALATT
„Kecskemét sosem lesz Győr!” – szögezi le ugyanakkor egy győri lokálpatrióta. Azzal érvel, hogy hiányzik az az évszázados ipari múlt, amelyet a Rába, valamint a többi közt az I. világháború előtti ágyúgyár, majd a Messerschmitt vadászrepülőgyár alapozott meg. A repülővel való megközelítés lehetősége, a fejlődő péri repülőtér (lásd a keretes írást) mindmáig nagy előnye a kisalföldi megyeszékhelynek Kecskeméttel szemben. Az utóbbi vezetésének még döntenie kell, hogy a katonai leszállópálya mentén vagy a jakabszállási sportrepülőtéren alakítják ki a következő években a légikikötőt. Az alföldi város előnye viszont, hogy a Mercedes már sok olyan közvetlen beszállítóját is letelepítette a szomszédban, amely az Audinál nagyobb megrendelője lehet a magyar tulajdonú, második-harmadik vonalban lévő kis beszállítóknak, jobban integrálva a járműgyártást a térség gazdaságába.

Ha a verseny a további befektetőkért nyilvánvaló is az autóvárosok között, Lepsényi István szerint kár lenne szembeállítani a két gyorsan fejlődő ipari centrumot. A hazai járműiparban ráadásul nem is csak ez a két pólus található, ott van még a Suzukinak otthont adó Esztergom, a General Motors gyárának helyet adó Szentgotthárd, valamint Miskolc és Budapest, ahol a Bosch különböző részlegei működnek.

Mivel a járműgyártás régiónkban az előrejelzések szerint gyorsabban növekszik majd az uniós átlagnál, Lepsényi István úgy véli, e magyarországi gyártóközpontok gyors fejlődése garantált. Ehhez azonban kiszámítható adórendszer és kormányzati magatartás is kell, bizalomra és egyeztetésekre építő európai közösségi részvétel. Mint mondja, vissza kell szerezni azt a bizalmat, amelyet még nem is olyan régen éreztek a németek Magyarország iránt.

Kapcsolódó cikkek