Hegedűs Éva, Gránit Bank. Hisz az ügyfelek netes kiszolgálásában.

Különadó, végtörlesztés, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, a korábbi dinamikus hitelezésen elszenvedett súlyos veszteségek – ezek azok a tényezők, amelyek miatt 2011-ben szektorszinten százmilliárd forintos mínuszt produkáltak a külföldi hátterű nagy lakossági bankok. Miközben a nagy európai bankok el vannak foglalva a tőkeproblémáikkal, a növekedni vágyó bankoknak jó esélyük lehet a piacszerzésre. De ki akar növekedni? A nagyobb bankok közül a Volksbank Internationalt felvásárló Szberbank lehet ilyen, illetve néhány magyar bank, az origo.hu szerint az állam mint befektető érdeklődését is felkeltő, Demján Sándor nevével fémjelzett Gránit Bank, Töröcskei István Széchenyi Bankja, vagy a 70 százalékban magyar magánszemélyek birtokában levő MagNet Bank. Nézzük a karakteresebb magyar növekedési stratégiákat!

GRÁNIT BANK
A Gránit Bank jogelődje előbb a német hátterű West LB volt, majd ez a bank a Wallis-csoport birtokába került, de a Milton Bankra átkeresztelt hitelintézet nem végzett igazán aktív tevékenységet. Fordulat 2010 májusában történt, amikor Demján Sándor cége, a Magyar Tőketársaság lett a többségi tulajdonos. A Gránit Bank azóta dolgozik a Bartha Ferenc egykori MNB-elnök vezette igazgatóság által elfogadott stratégia mentén. A főtulajdonos mellett kisebbségi részvényes Nyúl Sándor, Demján régi üzlettársa, Hegedűs Éva a bank vezérigazgatója, Kostevc Péter, a Brokernet elnöke és még néhány további magyar magánszemély. A Gránit Bank elsősorban az EU-sztenderdek szerinti kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújt szolgáltatást.

Hegedűs Éva véleménye szerint a kkv-dominancia nem jelent kizárólagosságot, a bank szeretné kihasználni a szinergiákat, hiszen a vállalkozásokban munkavállalók dolgoznak, jellemzően magánszemélyek a tulajdonosok is, illetve e cégek ezer szállal kötődnek a nagy globális társaságokhoz is. Márpedig a bank érdeklődik az ilyen természetes kapcsolódások iránt, vagyis nyitott a lakossági és a nagyvállalati ügyfelek felé is. A Gránit Bank inkább az ügyfelek újszerű elérésével különböztethető meg leginkább a piacon. Európában már vannak olyan bankok, amelyek sikeresek azzal, hogy az ügyfeleket nem a hagyományos értelemben vett fiókhálózaton keresztül, hanem közvetítőkön, értékesítési pontokon keresztül érik el az ügyfeleket, akik alapvetően elektronikus csatornákon keresztül végezhetik a tranzakcióikat. <#zaras_figyelo#>

Független felmérések is alátámasztják, hogy a kkv-szektorban az internetes szolgáltatás mélysége, használhatósága már fontosabb, mint a fiókhálózat sűrűsége. Ugyancsak tény, hogy lakosság körében is folyamatosan nő a csak neten bankolók aránya. A Gránit Bank határozottan nő, ami a közvetítő partnerek (Brokernet, CIG Pannónia, Medicina Egészségpénztár, VOSZ) számára is lehetőség egy olyan piacon, ahol szinte mindenki a mérlegalkalmazkodással, értsd fogyókúrával van elfoglalva.

Az adatok megtekintéséhez kattintson!

A bank specialitásai között említhető a lakosságnál is alkalmazott benchmark-alapú hitelárazás (devizanemtől függően a referenciahozam lehet BUBOR, vagy EURIBOR), illetve az a szolgáltatás, hogy a neten bejelentkező ügyfeleknek az ügynökök házhoz viszik a szerződéseket, formanyomtatványokat. Egy lakossági piacon is aktív és részesedésnövelésre beállított banknál jó bővülési esély volt tavaly a végtörlesztési forintkiváltó hitelek nyújtása, ezzel élt is a bank, ám az összesen 1,5 milliárd forintos állomány jelzi, hogy csak a kockázati étvággyal komfortos mértékben és csak jó hitelezői múlttal rendelkező ügyfeleknek nyújtott ilyen konstrukciót a bank. A Gránit Bank a következő években is a piaci átlagot jóval meghaladó növekedést tervez.

MAGNET BANK
Az 1995-ben HBW Express Takarékszövetkezet néven létrehozott, 2008-ban bankká alakult HBW Bank 2010-ben váltott filozófiát és nevet. A MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. az ország első, és eddig egyetlen közösségi bankja, amelynek magyar magánszemélyek a főtulajdonosai, kisebbségi részvényesként pedig a spanyol Caja Navarro takarékszövetkezet birtokol 30 százalékot.

A közösségi banki modell főbb elemei, hogy az ügyfelek meghatározhatják, hogy a betétben elhelyezett pénzüket milyen szektor/vállalat finanszírozására fordíthatja a bank, így döntéseikkel aktívan segíthetnek a helyi közösségeknek bizonyos elképzeléseik valóra váltásában, valamint a társadalmilag fontos projektek megvalósulásában. Salamon János vezérigazgató lapunknak elmondta, hogy a MagNet eddigi pályafutása alatt először tavaly veszítette el nyereségességét: a 60 millió forintnyi különadóval és a devizahitelek végtörlesztése miatt keletkezett 180 millió forintos ráfizetéssel nullszaldóssá vált. A nehéz tavalyi évben a MagNetnél sikerült a költségeket az egy évvel korábbi 2 milliárd forintos szinten tartani úgy, hogy a 13 fiókból egyet sem kellett bezárni, és a 160 munkatárs közül sem kellett senkit elbocsátani, sőt, ha csekély mértékben is, de nőtt a létszám. A bank valószínűleg a magyar bankrendszer egyik legalacsonyabb, 57 százalék körüli hitel-betét mutatójával rendelkezik, ez azt jelenti, hogy az általa gyűjtött betétek bőségesen (csaknem kétszeresen) fedezik az általa nyújtott hiteleket, ami egyszerre jó és rossz hír is. Jó, mert a bank nem szorul a lényegesen drágább, és a pénzügyi válság 2008-as kitörése óta meglehetősen volatilis, egyre szűkülő és mind kiszámíthatatlanabb bankközi hitelpiacra; ami növeli a bank és betétesei biztonságát. Rossz hír viszont azért, mert a hiteleknél kevésbé jövedelmező likvid eszközökben nyugvó források értelemszerűen nem gyakorolnak jó hatást az eredményességre.

Salamon János, MagNet Bank. Úttörők a közösségi bankolásban.

Salamon János azt is elárulta, hogy a MagNet Bank – meghirdetett filozófiájának megfelelően – szívesen nyújtana hitelt társadalmilag felelősen gondolkodó, a természetre figyelő vállalkozóknak, vállalkozásoknak, ám úgy tűnik, hogy felelősnek lenni ma még inkább versenyhátrányt okoz nálunk, és egyre kevesebb ilyen megközelítésű vállalkozás lelhető fel (marad talpon) a piacon. A fő vonzerő tehát – még a közösségi bank esetében is – a kamat maradt. A tudatos ügyfelek sokkal aktívabb felkutatásával, meggyőzésével ez a jövőben változhat.

SZÉCHENYI KERESKEDELMI BANK
Kettős a Széchenyi Kereskedelmi Bank stratégiája, egyszerre lenne a hazai viszonyok között jól eligazodó, vállalkozások finanszírozásával növekedni vágyó kereskedelmi bank, illetve a kisebb pénzügyi szolgáltatókkal (hitelszövetkezetekkel, takarékszövetkezetekkel, hangyaszövetkezetekkel) együttműködő szolgáltató partnerbank. Deklaráltan a nagybankok csökkenő aktivitásából adódó űrt igyekeznek betölteni – mondta el lapunknak Szakács Tibor vezérigazgató. Három hitelszövetkezettel együttműködve bocsátottak ki kártyákat, de a treasury szolgáltatás és a szindikált hitelezés területén is együtt kívánnak működni a hitelközvetítőkkel. A hitelszövetkezetek, ez a kevésbé ismert szegmense a pénzügyi szférának abban különböznek a takarékszövetkezetektől, hogy csak a saját tagjaiknak nyújthatnak hitelt. Ilyen szervezetet minimum 200 fő alapíthat, s ma még csak 4 van belőle Magyarországon.

Szakács Tibor, Széchenyi Bank. Együttműködés a hitelszövetkezetekkel.

A bank mögött álló Töröcskei István nemrégiben 1,7 milliárd forinttal emelte meg a tőkét, és az aktivitás tervezett bővítésének fókuszában a közép- és a velük együttműködő kisvállalkozások, kiemelten is a családi vállalatok állnak. A szektorok közül pedig a vezérigazgató az agrárvállalkozásokat és (kül)kereskedelmet emelte ki, akár olyan kiegészítő szolgáltatásokkal is, mint a faktoring vagy a kereskedőházak létrehozása. A csoport része ugyanis a faktorálással foglalkozó Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt., illetve a lízinggel foglalkozó Florenus Zrt. A banktól pontos üzleti számokat ugyan nem kaptunk, de mint Szakács Tibor fogalmazott: „A második üzleti évünkre még nem terveztünk pozitív eredményt, de a reményeink szerint az idén már nyereségessé válhat a bank működése. Mérlegfőösszegünk a múlt év eleje óta mára megháromszorozódott. A bank ennek jegyében márciusban indít egy erősebb betétkampányt, a befolyt forrásokat pedig a magyarországi kis- és középvállalkozások finanszírozására fordítjuk.”

Kapcsolódó cikkek