Lobbisikerek
A túlbuzgó jogkövetés mellett szerencsére ellenpéldák is akadnak, amikor az uniós szigornál enyhébb feltételeket, egyedi kedvezményeket, vagy éppen különleges jogvédelmet sikerül kialkudnunk.

Borvédelem
Míg korábban szinte kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozott a borok eredetvédelme, az Európai Bizottság a közelmúltban magához vonta az intézkedést. Az idevágó részletes regulák a következő években várhatóak. Az új szabályozással talán elejét lehet venni az olyan vitáknak, mint amilyen a magyar és olasz borászok között alakult ki 2006-ban. Akkor sikerült elérnünk, hogy az itáliai termelőknek le kellett mondaniuk a Tocai név használatáról. A Tokaj elnevezés magyarországi földrajzi hely megjelölése, a Tocai azonban egy szőlőfajta, így nem élvezheti az eredetvédelmet, szólt az EU-bíróság ítélete. Azóta Szlovákiát is elmarasztalták emiatt. Az unióban most a borok esetében három új kategóriát alakítanak ki: földrajzi jelzés nélküli borok, oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok (ide kell sorolni 2009 augusztusától a tájborokat), és oltalom alatt álló eredet megjelölésű borok (ilyen lehet a Tokaji). E besoroláshoz a részletes szabályokat a helyi termelői közösségek alkotják meg, a tagállamok hatóságai hagyják jóvá. A változtatások oka egyebek mellett az, hogy erőteljesen megváltozott a földrajzi jelzések piaci szerepe a világon, kereskedelmi márkaértékkel bírnak ezek a jelölések. Szerencsére az unió zömmel elfogadta a magyar érvelést ebben a vitában.

Filmtámogatások
Az unió tavalyi döntésével 2013-ig hagyta jóvá a hatályos magyar filmtörvényt, miután (feltehetően a konkurens cseh filmstúdiók) bepanaszolták Brüsszelben a túlzott magyar állami támogatást. Az eredetileg a csatlakozás előtti napokban életbe lépett jogszabály célja, hogy ösztönözze a magyarországi filmkészítésre a külföldi gyártókat. Utóbbiak eredetileg bármely produkció után visszaigényelhették a gyártási költségek 20 százalékát. Szerencsére e támogatást nem tiltotta meg Brüsszel, csupán szigorítottak a feltételeken. Azok a filmek kapnak állami kedvezményt, amelyek átmennek a közösségi szabályokba foglalt, úgynevezett kulturális teszten. Ez utóbbi felméri a kulturális tartalmat, a gyártási feltételeket, és azt, hogy gyártók milyen formában kötődnek Európa országaihoz. Ha az elő- és utómunkálatok is nálunk folynak, plusz- pontot kap a pályázó. A maximális 32 pontból legalább 16-ot kell elérni a támogatásra való jogosultsághoz. A támogató cégek a filmhez adott hozzájárulásukat levonhatják az adóból, illetve a támogatás összege csökkenti a fizetendő adót.

Túlreagált területek
Sokan joggal kritizálják a szolgalelkű magyar jogátvételt, illetve az unióra való – sokszor hamis – hivatkozással megszigorított ágazati szabályozásokat. Az alábbi, a legkülönbözőbb területeket felvillantó összeállításunkból kiderül: uniós és hazai bürokratikus túlbuzgóság egyaránt látványosan korlátozza a cégek mozgásterét, sőt egy-egy ágazat nyereségtermelő képességét is tönkre teheti.

Patikaliberalizáció
A patikapiac Európa-szerte alapvetően kétfajta lehet. A zárt, szigorúan szabályozott rendszerben a patikusok lakosságszámra vetített és területi monopóliummal rendelkeznek (például 5 ezer lakosonként egy-egy patika, egymástól bizonyos minimális távolságra). A liberalizált rendszerben szabad a gyógyszertár-alapítás. Magyarország 2007-től váltott, s liberalizálta az addig teljesen zárt piacát. Ezt részben azzal indokolta a szaktárca, hogy az unió várhatóan a szabad versenyes modellre fogja kötelezni a tagállamokat. Ez a várakozás azonban nem teljesült, az Európai Bíróság egy nemrég hozott precedens értékű ítélete megengedi a monopolista szabályozást. A liberalizáció hatására a hazai piac felbolydult, alapvető változások indultak el, a kis családi vállalkozások helyett láncok kezdenek dominálni.

Szeszgyártás
Az uniós csatlakozás után is megmaradt a korábbi „háztáji” pálinka bérfőzetési rendszer, de a bérfőzési szeszadó hektoliterfokonkénti mértékét a duplájára emelték. A házi pálinkafőzők kedvezményes jövedéki adót fizetnek ugyan, de az uniós szabályozás szerint ez a normál adókulcs legalább 50 százaléka kell, hogy legyen. A kedvezmény csak évi 50 liter pálinka lefőzése esetén érvényes. Bár a magyar szabályozás előszeretettel hivatkozik az uniós rendelkezésekre, ezzel szemben például Szlovéniában mindenki főzhet otthon akár a garázsban is pálinkát, és az adó csekély mértékű. A szomszédos ország mezőgazdasági boltjaiban bárki megveheti a szükséges készüléket. Magyarországon ennek birtoklása is törvénybe ütközik, így például Vas és Zala megyékben a határ menti falvakból sokan átjárnak kifőzetni a cefrét.

Tűzvédelem
Nincs egységes közösségi tűzvédelmi szabályozás, de léteznek olyan intézmények, amelyek mindegyik tagállamban azonos szabály szerint működnek. Azonosak a minőségbiztosítási rendszerek, és az azokat ellenőrző, auditáló és tanúsító akkreditált intézetek szabványai. Mi, magyarok viszont rendkívül rigorózusak vagyunk. A tűzvédelem szabályrendszere túlbonyolított és nehéz pontosan betartani. Egy 500 fős irodaház esetén évente félmillió forintba kerül a tűzoltó készülékek hathavonkénti ellenőrzése. Hasonló költségvonzatú a száraz és nedves tűzcsapok ellenőrzése, a kötelező tűzvédelmi oktatás, mentés és menekülési tervek készítése, dokumentálása. Egy cégnél például a dolgozók vitték haza az állítólag nem uniós szabványos poroltókat, mert a veszélyes hulladéknak minősülő eszközöket nem lehetett kidobni. Így legalább a selejtezésért nem kellett további százezreket fizetni.

Forgalomszabályozás
Minden uniós országban mások a szabályok, de a magyar fővároséhoz hasonlóan bonyolult, össztömeg alapú általános behajtási korlátozás a teherautók számára igen ritka Európában. Budapesten 12 tonna felett (egyes városrészekben 3,5 illetve 7,5 tonna felett) kell behajtási engedélyt kérni, kivéve hétköznapon a reggeli (5–7) és az esti (18–22) órákat. Bécsben előbb 50 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, majd megtiltották, hogy az 1991-nél előbb forgalomba helyezett tehergépjárművek behajthassanak a városba. Berlinben az S-bahn gyűrűvel lehatárolt zónába semmilyen környezetszennyező jármű (legyen az tehergépkocsi vagy személyautó) csak engedéllyel és díjfizetés ellenében hajthat be. Amszterdamban az autópálya-körgyűrű mentén alakítanak ki főbb logisztikai központokat; a nagy teherautókat innen felváltanák a tehervillamosok. Budapesten korábban 3–4 napig, most 1–2 napig tart az engedélyezési procedúra. A behajtási engedélyt konkrét rendszámra kell kérni, holott a fuvarozó sokszor nem tudja meg időben, ki viszi az árut.

Porvédelem
A magyar bútoripar szinte teljes megszűnésében nem csak az ázsiai olcsó bútorok megjelenése lehet a ludas. Az uniós csatlakozás idején a munkahelyi porvédelmi határértékek közül a legalacsonyabbat vállaltuk. A kisebb famegmunkáló üzemek közül sokan nem voltak képesek emiatt új berendezéseket vásárolni. Máshol pedig a drága elszívók miatt keltett huzat majdhogynem „kivitte” az embereket.

Munkavédelem
Az uniós irányelvek minimális követelményeket tartalmaznak, így a tagállamok szigoríthatnak a szabályokon, de sohasem enyhíthetnek. A csatlakozással hatályba lépett munkavédelmi törvény a mikro- és kisvállalkozások számára is munkavédelmi felügyelő foglalkoztatását írja elő. A munkahelytől és a tevékenység veszélyességi szintjétől függ az, hogy a szakembert hány órát kell foglalkoztatni. A munkáltató közvetlenül felelős a nem megfelelő munkakörülményekért. Az a vállalkozó, aki nem tartja be az előírásokat, az európai piacról is kizárható. Magyarország ugyan minden uniós munkavédelmi szabályt átültetett a gyakorlatába, a betartatásuk azonban akadozik. A munkaügyi felügyelőségek szerint például gyakori a mezőgazdasági munkahelyeken, hogy elhanyagolják a karbantartást és kényszermegoldásokkal teszik használhatóvá a gépeket. A hegesztéssel foglalkozó cégeknél pedig nem mindenhol megoldott az uniós szabályok okán előírt megfelelő levegőztetés.

Élelmiszer-biztonság
Az élelmiszerkereskedők, vendéglátósok és a hatóságok állandó harcának tárgya az élelmiszer-ellenőrzési rendszer. Egy új rendelet veszélybe sodorhat olyan rendezvényeket, mint a parádi Palóc Napok vagy a recski pogácsafesztivál, vagy egy főzőversennyel egybekötött falunap. Az idei évtől ugyanis csak előre bejelentett és ellenőrzött körülmények között lehet nyilvános étkezéssel járó tömegrendezvényt tartani. Németországban nincs hasonló bejelentési kötelezettség, nálunk viszont az Élelmezés- és Állat-egészségügyi Igazgatóság mégis az EU-s szabályozásra hivatkozik. Aki itthon elmulasztja az engedélyeztetést, akár 1 millió forintra is megbírságolható, az ételt pedig a hatóság megsemmisítteti. Az élelmiszer-biztonságot szolgáló HACCP rendszer (Hazard Analysis and Critical Control Points – Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok) bürokratikus előírásait oldalakon át lehetne sorolni. Egy közelmúltbeli példa: a Tesco kisebb üzleteiben nem vághatják ketté a kétkilós kenyeret, akkor sem, ha mindkét félre lenne vevő, ott helyben. Ugyanakkor a kisebb boltokban a több évtizedes szokásokra hivatkozva ritkán tartják be ezt a szabályt.

Reklámok
Az unióban nincs elsődleges reklámjog, a terület szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Azonban több ajánlás is született, amelyeket a magyar jogalkotás is teljes mértékben átvett: ilyenek a megtévesztő, a televíziós és az összehasonlító reklámokról, a dohánytermékek reklámozásáról és szponzorálásáról szóló irányelvek. Ugyanakkor Viviane Reding, az EU információs társadalom- és média biztosa ellenez minden olyan kezdeményezést, amely az alkohol, a gépkocsik vagy az édességek reklámozásának betiltását javasolja. „A szigorítás aránytalanul sújtaná a médiát, különösen az írott ágazatot” – nyilatkozta 2008-ban. Nem sokkal azután, hogy az Országgyűlés a reklámtörvény módosításával szigorította például a dohánytermékek hirdetési lehetőségeit, a fiatalkorúakat célzó reklámokat és a direkt marketing tevékenységet.

Az összeállítást D. Kovács Ildikó, Halaska Gábor és Torontáli Zoltán készítette.