Az a legjobb vezető, akiről szinte nem is tudják, hogy létezik, s amikor elvégezte a feladatát és elérte a célt, akkor azt mondják: ezt mi magunk vittük végbe – idézi Lao-ce kínai filozófus mondását mottójaként Gergely Ákos, az Unisys Magyarország IT-menedzsere, aki 28 évével a Munkáltatói Márka Kutatásban részt vevő vállalati kör legfiatalabb felső vezetője.

Az ilyen karrier persze ritkaságszámba megy: a kutatásban részt vevő vállalatok legfiatalabb felső vezetőinek átlagéletkora 34 év, és a jelenlegi felső vezetésnek csak 19 százaléka kezdett pályakezdőként az adott szervezetnél. A felső vezetők átlagos szolgálati ideje jelenlegi vállalatuknál 7,3 év, míg felső vezetői pozíciójukat átlagosan 6 éve töltik be ugyanott, amiből az következik, hogy kevésbé jellemző a házon belüli vezetői utánpótlás-nevelés. Sokkal inkább az a tendencia érvényes, hogy a felső vezetők eleve menedzseri pozícióba érkeznek, ami óvatosságra inti a villámkarrierre aspiráló fiatalokat.

Fotó: Getty Images

Ezek az adatok azt is mutatják, hogy nem túl gyakori az olyan környezet, mint az Unisysnél, ahol Gergely Ákos szerint a fiatal vezetők kibontakozhatnak, számtalan helyzetben kipróbálhatják magukat, ezáltal remek főnökké válnak. A vezetői támogató rendszer lehetőséget teremt arra, hogy kísérletezzenek, akár hibázzanak is, ezáltal valós tanulási folyamatban vesznek részt – jellemzi munkaadóját az informatikai igazgató.

VEZETŐI SZÁNDÉKOK
Érdekes módon a diplomásoknak mindössze 7 százaléka vallja azt, hogy számára mások vezetését is jelenti a karrier. Ebben a csoportban felülreprezentáltak a férfiak, a mester fokozatú diplomások, a 30 és 44 év közöttiek, továbbá azok, akik magabiztosan állnak az álláskereséshez. A karrierhez társított fogalmakat illetően nincs nagy különbség a két nem között, nők és férfiak egyaránt a fizetés növekedését és a szakmai fejlődést emelték ki (lásd a táblázatot alább). Juhász Katalin, az Aon Hewitt tanácsadójának értékelése szerint árnyalatnyi különbségek fedezhetőek csak fel: a férfiak inkább szeretnének másokat vezetni, továbbá nagyobb befolyást, hatáskört és felelősséget, míg a nők az elismerést és a nemzetközi lehetőségeket említették többször.<#zaras_figyelo#>

A munkatapasztalattal rendelkezők számára a karrier szempontjából a szakmai fejlődés, a fizetés növekedése, a nagyobb felelősség, illetve a kihívások megléte bír jelentőséggel, míg a rugalmasságot és a nemzetközi lehetőségeket a munkatapasztalattal nem rendelkezők tartják inkább fontosnak. Előbbi magyarázata az Aon Hewitt szakértője szerint az Y generáció – az 1981 eleje és 1991 vége között születettek – sajátosságaiban kereshető, mivel számukra fontosabb, hogy az állásuk mellett legyen elegendő tere a magánéletüknek is.

ÖNMEGVALÓSÍTÓ VÁLLALKOZÁS
Hiába van Magyarországon rengeteg vállalkozás, ezek többsége kényszerből jött létre, és a felmérések rendre azt mutatják, hogy a magyar fiatalok közül kevesen gondolnak saját cég létrehozására. Nádor Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás-menedzsment szakos hallgatója azonban pont ezt tervezi, nem akarja egy már létező szervezetben megmászni a ranglétrát.

A diplomaszerzést követően nem állásinterjúkra jár, hanem önálló vállalkozás indításáról gondolkodik, elsősorban azért, mert már most, egyetemistaként is a családi vállalkozásba segít be. A Figyelőnek arra a kérdésére, miért nem akar alkalmazotti karriert befutni, azt válaszolta, hogy bár ez sok előnnyel kecsegtet – biztos jövedelem, kiegészítő juttatások, kényelem –, de vállalkozóként nagyobb teret kap az ember az önmegvalósításra.

„Úgy érzem, nem lenne könnyű számomra olyan vállalatot találni, amelynek értékeivel olyan mértékben azonosulni tudok, hogy évtizedekig dolgozzak alkalmazottként” – mondja. Szívesen próbára tenné magát különböző munkakörökben egy-két évig, de hosszú távon számára az a perspektíva, hogy a saját útját járja.

Juhász Katalin. A fiatal munkavállalóknak a magánélet is fontos

MUNKA VAGY MAGÁNÉLET?
A felmérések azt mutatják, hogy a női felső vezetők hajlamosabbak többet dolgozni, mint a férfiak: minden harmadik női felső vezető heti 60 óránál többet dolgozik, míg a férfiaknál ez az arány csak 15 százalék. A szolgálati idő növekedésével, illetve a magasabb vezetői pozícióba kerüléssel a felső vezetők tényleges munkaideje egyre rövidül (lásd a táblázatot). A második és harmadik vonalbeli vezetők 17, illetve 43 százaléka több mint 20 órát túlórázik egy héten. Vagyis már csak ezért is megéri előrébb jutni a ranglétrán.

„Bár folyamatosan próbálok megfelelő egyensúlyt teremteni a szakmai és a személyes életemben, gyakran nehéz az összehangolás”– mondja az idővel folytatott állandó versenyfutásáról Gergely Ákos. A fiatal felső vezető számára azonban ezt bőven ellensúlyozzák a munkával járó előnyök, például az iránta megnyilvánuló bizalom, illetve a rá bízott felelősség.

A magasabb fizetés vagy több szabadidő dilemmájáról egyébként nagyon megoszlik a vezetők véleménye. Érdekes módon sem az átlagnál többet dolgozói női vezetők, sem a második vagy harmadik vonalbeli menedzserek nem felülreprezentáltak a több szabadidőre vágyók csoportjában. A felső vezetők több mint fele viszont több szabadidőt szeretne, még akkor is, ha ez a fizetésük csökkenésével járna.

Kapcsolódó cikkek