Fehér Annamária, a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett gazdaságmatematikai elemző közgazdász számára az angoltanulás azzal kezdődött, hogy kisiskolásként Hollandiába költözött a családjával. Az ottani iskolában angolul oktattak, emellett kötelező volt franciául és hollandul tanulnia, majd később, 14 éves korában még választania kellett a spanyol és a német között. Hazaköltözése után szintén angol nyelvű gimnáziumba járt, ezenkívül franciául tanult, de németből szerzett nyelvvizsgát.

Fotó: Getty Images

Az ilyen széles körű és alapos nyelvismeret még manapság sem túl gyakori, saját bevallása szerint a diplomás pályakezdők 37 százaléka beszél kiválóan angolul – ami annyit tesz, hogy képesnek tartja magát a munkavégzésre ezen a nyelven –, 44 százaléka pedig közepes szinten. A Corvinuson legalább jó eséllyel találunk az előbbi csoportba tartozó diákokat, ebből a szempontból csak a speciális helyzetű IBS és CEU előzi meg az intézményt (lásd a táblázatot alább).

Második nyelvként megingathatatlan a német helye, főként a 25–29 éves korosztálynak köszönhetően, amely felülreprezentált a nyelvet kiválóan beszélők körében. Hosszabb távon az újlatin nyelvek talán felzárkózhatnak a német mellé, a franciát és a spanyolt magas szinten használók között ugyanis a legtöbben 25 évnél fiatalabbak. Ezekre és az olaszra is elmondható, hogy a folyékonyan beszélők nagy többsége, 70–80 százaléka nő. Az orosz csillaga még mindig leáldozóban van, tipikus profi használói ugyanis a 35 évnél idősebb diplomás munkavállalók.<#zaras_figyelo#>

ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
A nyelvtudás jelenlegi szintje még akkor is kissé lehangoló, ha a helyzet javulása látványos a 30 évnél fiatalabbak körében, akik már a rendszerváltás után kezdték el az iskolát, és ösztönözve voltak a nyelvtanulásra. Az ELTE jogi karán végzett Tevan Eszter például még a 2006-os érettségije előtt megszerezte az angol felsőfokú és a német középfokú nyelvvizsgát, mert ezek 100 százalékos érettségi eredménynek számítottak, és elég volt 5 helyett 3 tárgyból érettségiznie. „Sok osztálytársammal álltunk neki, a rendszer annyira ösztönző volt, hogy a 32 fős osztályból 31-en rendelkeztek középfokú nyelvvizsgával, 17-en pedig felsőfokúval is” – emlékszik vissza a fiatal jogász, aki egy félévet olaszul is tanult, mert Erasmus-ösztöndíjjal ki szeretett volna menni Olaszországba.

A nyelvtudás – elsősorban az angol, majd a német – szükséges, de nem elégséges feltétel ma bármely pályakezdő diplomás számára egy álláshoz, és nem csak a jó állásokhoz. Nélküle biztos nem megy, de nagyon sok egyéb tényező számít még. Ezt támasztja alá, hogy a megkérdezett, magas szintű nyelvtudással rendelkezők ugyan az átlagnál jóval magabiztosabbnak mondhatók, de közülük is csak minden második érzi úgy: viszonylag könnyen találna állást. A válaszadók 15 százaléka pedig még abban sem biztos, hogy egyáltalán találna-e új munkahelyet. Ahogy csökken a nyelvtudás szintje, úgy apad az önbizalom is, a nyelvet nem beszélők jó kétharmada véli úgy, hogy nem, illetve csak hosszas utánajárással találna munkát.

A munkáltatók számára természetesen az lenne az ideális, ha legalább a nyelvtudás szempontjából kész embereket kapnának, sokszor azonban kénytelenek erre is költeni. „A válság és a megrendelések csökkenése miatt felszabaduló időt 2010-ben elsősorban a munkatársaink intenzív nyelvoktatására használtuk ki” – mondja például Oravecz Tibor, a Delta-Tech Kft. ügyvezetője. Tapasztalatai szerint ugyanis nagyon nehéz olyan kiváló mérnököt találni, aki egyúttal angolul és/vagy németül is jól beszél.

VEZET AZ AUTÓIPAR
Az Evopro Informatikai és Automatizálási Kft. szintén igen fontosnak tartja a nyelvi képzést – tudtuk meg Ladányi Gáborné Laczai Csilla hr-vezetőtől. A 300 fős cég havonta mintegy 1,5 millió forintot fordít arra, hogy 60–70 munkatársa folyamatosan tanuljon németül. A cégre szabott tananyagot tartalmazó nyelvi kurzus keretében 3-4 fős kis csoportokban tartanak házon belül foglalkozásokat. Az ok evidens: a fő partnereik németek, napi szinten kell tehát a kollégáknak németül kommunikálni, akár a gépek, akár az íróasztal mellett. Az iskolai képzésben pedig a fiatalok elsősorban angolul tanulnak meg. A válság, a takarékoskodás kényszere miatt az Evoprónál egy rövid időre kénytelenek voltak ugyan felhagyni a nyelvi képzéssel, de ma már visszatértek a korábbi kerékvágásba.

A nyelvi képzés biztosítása jó üzenet a leendő munkavállalók felé is. Igaz, aki valóban elszánt, az saját zsebből is költ erre. A Tevan Eszterhez hasonlóan az ELTE jogi szakán végzett Horváth Valéria például az orosztanulását finanszírozza saját maga, pedig azzal csak az angol és a német utáni harmadik nyelvként kezdett ismerkedni hobbiként, 21 évesen.

A pályakezdők esetében a munkáltató által támogatott továbbtanulás céljai között csak a negyedik a nyelvtudás fejlesztése, amelyet egyaránt megelőz a szaktudás és képességek elmélyítése, a vállalati értékek megismerése és a személyközi kompetenciák erősítése. Ebben a tekintetben lényeges különbségek vannak az iparágak között, az autóiparban a legjellemzőbb a pályakezdők nyelvtudásának a vállalat által támogatott fejlesztése.

Az utóbbi szektorban főként a mérnökök gyakran emlegetett nyelvi hiányosságait kell kompenzálni, egyébként azonban jellemző, hogy a cégek inkább a kész tudással rendelkezőket veszik fel. Különösen így gondolkodnak azok az első számú vezetők – többnyire cégalapító-tulajdonosok –, akik saját maguk nem beszélnek idegen nyelveket. Ők ezt alapfeltételként várják el kollégáiktól, hiszen az üzleti tárgyalásokon, a napi munka során rájuk kell hogy támaszkodjanak.

Kapcsolódó cikkek