Olyan támogatási rendszert hozott létre a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók részére az MTA, amellyel a világ élvonalába tartozó tudósok jöhetnek haza Ausztráliából, Amerikából, Kanadából vagy épp Németországból. A tehetséges honfitársaink visszacsábítása „kitörési pont hazánk versenyképességének növelése szempontjából is” – hangsúlyozta Pálinkás József.
„Versenyezzünk, hogy a maga helyén és eszközeivel ki tud több kiemelkedően tehetséges kutató számára olyan munkakörülményeket teremteni, hogy hazai kutatóintézeteinkben alapíthassanak kutatócsoportokat nemzetközileg is versenyképes kutatási programokra” – mondta Pálinkás József a kutatói program nyerteseit bemutató sajtótájékoztatón.
bal_fn9_cikk_kapcsA Lendület – Fiatal Kutatói Program felhívására 28 tudós nyújtott be pályázatot, a világ minden tájáról. Ezeket három bíráló értékelte, s ez alapján tett javaslatot a zsűri a nyertesekre.
Az első nyertesek
- Szabadics János biológus, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
- Tardos Gábor matematikus, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
- Kiss László fizikus, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet
- Buday László orvos-biológus, Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet, Budapest
- Marcus Kracht matematikus, kognitív tudományok, Nyelvtudományi Intézet
- Papp Balázs biológus, Szegedi Biológiai Központ, Biokémiai Intézet
Évi negyedmilliárdot kapnakA létrejövő hat új kutatócsoportot az Akadémia évi 240 millió forinttal támogatja. „A mi célunk az, hogy a nyertes kiválóságok iskolát teremtsenek, neveljék ki a kutatói utánpótlást, s azt remélem, hogy az ötéves támogatási periódus végén a szakértői bírálatok nyomán az MTA állandó kutatócsoportjaként folytathatják majd a munkát“ – mondta Pálinkás József.
Az idei év nyertesei között találunk fizikus-csillagászt, biológust, kutatóorvost, nyelvészt, agykutatót és matematikust is. A terveik nyomán nagy lépést tehetünk előre a rákkutatásban, a bolygórendszerek vizsgálatában, a különböző emberi tevékenységeket pontosabban feldolgozó gépek létrehozásában, a rezisztens baktériumok megfékezésében, a memóriazavarok és az epilepszia kezelésében, valamint a digitális információk titkosságát, eredetiségét biztosító technikák továbbfejlesztésében.
Az egyik nyertes, Kiss László csillagász-fizikus, a Sydney Egyetem posztdoktori ösztöndíjas kutatója szerint nemzetközi szinten is jelentős pályázatról van szó. „Soha nem szakítottam meg a kapcsolatot a hazai kollégákkal. Úgy érzem, otthon a helyem, ahol sokkal többet tehetek a számomra fontos, jó ügyekért” – indokolta a döntését.
A kezdeményezés jelentőségét felismerve saját felajánlással csatlakoztak a fiatal kiválóságok támogatásához az üzleti szféra képviselői is: a Richter Gedeon, a Trigránit, az Aquincum Institute of Technology, illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége.