Alaposan felborította a múlt év végi rapid parlamenti törvényalkotás a cégeknél megszokott nyilatkoztatási rendet, így a korábbi évekhez képest lassabban tisztult ki a kép arról, milyen béren kívüli juttatási elemeket választottak a dolgozók. Az átállás nehézségeit érzékelteti, hogy még annál az SAP Hungary Kft.-nél is csak a napokban kapták kézhez a Széchenyi Pihenőkártyát (SZÉP kártyát) a dolgozók, ahol mindenki ugyanazt a béren kívüli juttatási csomagot kapja.

Készülnek a SZÉP kártyák. Népszerű lett. Fotó: MTI

A vállalatnál főként a változó adókedvezmények nyomán módosítottak a csomag összetételén. Például korábban 18 ezer forint értékben biztosítottak az üzemi étkezdében érvényesíthető étkezési támogatást a dolgozóknak. Ezt a keretet az idén kettébontották, és a törvény által üzemi étkeztetésre engedélyezett 12 500 forintos keret mellett havi 5500 forintot kapnak az alkalmazottak a SZÉP kártyájuk melegétkezési „zsebébe”. Az üdülési csekk helyét átvette a kártya szálláshelyeken felhasználható alszámlája, míg az egészségpénztárba történő munkáltatói befizetés megmaradt ugyan, de az összege csökkent, mivel egy részét a SZÉP kártya rekreációs zsebébe kapják a dolgozók. Mindez egyébként nem feltétlenül képezi le a juttatások felhasználhatóságát, mert a törvényalkotó – a szállodások eredményes lobbizása nyomán – megengedte, hogy szálláshelyeken a SZÉP kártya valamennyi alszámlájának terhére lehessen költekezni.

EGYENSÚLYTEREMTÉS
A Figyelő, az Aon Hewitt nemzetközi tanácsadó, valamint az AIESEC, a fiatal közgazdászok nemzetközi szervezetének együttműködésében készült idei Munkáltatói Márka Kutatás is mutatja, milyen fontosnak tartják a diplomás munkavállalók a béren kívüli juttatásokat (az adatokat lásd a táblázatban; a kutatás részletes eredményeit a jövő héten megjelenő 24 oldalas mellékletünkben ismertetjük). Igaz, ezek az arányok csak részben tükrözik a jelenleg dolgozók igényeit, mivel a felmérésben nagy számban vettek részt a még főiskolák, egyetemek padjait koptató generációból is. Az üdülési támogatás például számukra fontosabb, mint az idősebb korosztályok számára.<#zaras_figyelo#>

Ezzel együtt sem lehet kijelenteni, hogy a fiatalok teljesen a fellegekben járnának, hiszen a kikapcsolódás támogatása egyaránt érdekében áll a kormánynak és a vállalatoknak. A kabinet célja a belföldi turizmus fellendítése – ennek érdekében hozta létre a SZÉP kártyát –, míg a tudatos személyzeti politikát folytató cégek dolgozóik pihenését akarják támogatni, pláne ha ezt adókedvezménnyel tehetik. „A jutattási csomag kialakításakor cégünk stratégiája a munka és a magánélet egyensúlyát és a  munkatársak egészségét támogató elemek megtartása volt, a mindennapi kiadások fedezése helyett” – mondja Tompos Dóra, az SAP hr-igazgatója.

A cégnél ezért nincs benne a juttatási csomagban az Erzsébet-utalvány, amely – mint a legkedvezményesebb adózással adható egyetlen étkezési utalvány – gyors ütemben háttérbe szorítja korábban domináns riválisait. Az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél például utóbbiak már nincsenek is a választható juttatások között. A társaságnál az Erzsébet-utalványra lekötött keretösszeg 5 százalékkal kisebb, mint a 2011-ben elérhető étkezési utalványokra lekötött érték, ami nem is olyan nagy különbség ahhoz képest, hogy a kedvezményes értékhatár 18 ezerről 5 ezer forintra csökkent.

Az FGSZ anyavállalata, a cafetéria-kínálatában a hagyományos utalványokat is megtartó Mol Nyrt. viszont arról számolt be, hogy az Erzsébet-utalványok választása meg sem közelítette az étkezési utalványok elmúlt évekbeli népszerűségét. Ennek egyik oka, hogy sokan a melegétkezés finanszírozására a SZÉP kártya vendéglátás zsebét választották inkább, gondolva annak szélesebb körű felhasználhatóságára. Ezenkívül az év eleji médiahírek hatására valószínűleg sokan tartottak attól, hogy a megszokott bevásárlóhelyeken nem tudják az utalványokat elkölteni. Ami azt illeti, ez a félelem nem is volt teljesen alaptalan, hiszen a kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. továbbra sem állapodott meg az elfogadásról külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokkal, azaz nem lehet Erzsébet-utalvánnyal fizetni például az Auchan, a Match és a Tesco üzleteiben.

REJTETT TARTALÉKOK
Az adókedvezmények változásán túl a cégeknek azzal is meg kellett barátkozniuk, hogy még a kedvezményesen adható elemek adó- és járulékterhe is nőtt, mégpedig 19 százalékról 31 százalékra. Az SAP-nál és az FGSZ-nél ezzel együtt sikerült megőrizni a béren kívüli juttatások értékét, míg a Molnál az infláció mértékével emelték meg a cafetériakeretet.

Nem az adóelőny mérséklődése az egyetlen ok, amiért többeknek fenntartásaik vannak a cafetéria jövőbeli szerepét illetően. „Annyira leszűkültek a választási lehetőségek, hogy ez megkérdőjelezi a cafetéria létjogosultságát” – mondja Marjai Boglárka, az Aon Hewitt szakértője. A belső igények felmérése után a cég több ügyfele is úgy döntött, hogy nincs értelme fenntartania választható portfóliót, ad inkább SZÉP kártyát minden dolgozónak, akik csak az egyes alszámlák közötti felosztásról dönthetnek. A szakember szerint a jelenség mögött az áll, hogy például egy fiatal, gyermektelen munkavállaló számára a kártyán kívül legfeljebb az egészség- és nyugdíjpénztári befizetés, valamint a helyi bérlet lehet még vonzó, e néhány elem kedvéért azonban a munkáltató nem akarja fenntartani a cafetériához szükséges adminisztrációt.

„Jelenlegi formájukban a béren kívüli juttatások csupán esztétikai tényezők egy javadalmazási csomagban, holott rejlenek bennük még tartalékok, amelyek nincsenek kiaknázva” – mondja Marjai Boglárka. Szerinte a munkáltató által biztosított magán-egészségbiztosítás mellett (lásd cikkünket a 20–22. oldalon) ilyen lehet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, amely ugyanúgy adókedvezményt élvez, mint az önkéntes magán-nyugdíjpénztári befizetés a minimálbér feléig, figyelembe véve az évi 500 ezer forintos határt. Kevesen vannak azonban tisztában ezzel a lehetőséggel, és mivel egyetlen szereplő, a Questor van csak jelen ezen a piacon, a verseny és az ezzel járó hírverés is hiányzik. Pedig az Aon Hewitt szakembere szerint jól használható elemről van szó, különösen a kulcsemberek megtartását célzó programokban.

ÉLETKORI ELTÉRÉSEK
Az emberek többsége persze nem sokáig töpreng a hiányzó elemeken, felosztja keretét a választható juttatások között. Az egészségpénztárak népszerűségét például a jelek szerint nem ingatta meg, hogy a SZÉP kártya miatt szűkült a felhasználhatóság köre. A Molnál a dolgozók 80 százaléka kéri az egészségpénztári munkáltatói befizetést, a teljes keretének negyedét-ötödét fordítva erre. Az FGSZ-nél a választás gyakoriságát tekintve szintén az egészségpénztár a legnépszerűbb, ezt követi az Erzsébet-utalvány és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés. A lekötött összeg nagysága alapján a SZÉP kártya a legnépszerűbb a vállalatnál, míg a Molnál átlagosan körülbelül akkora összeget költenek rá, mint az egészségpénztárra.

Kapcsolódó cikkek