Magyar multi épülőben

Kártya helyett mobil

Figyelő Online - Figyelő

2012.02.21 11:02

Bolgár vegyes vállalatot alapított a régiós mobilfizetési piac meghódítására törekvő, Kóka János vezette magyar Cellum Global Zrt. A terjeszkedést 400 plusz 400 millió forintos kockázatitőke-befektetés segíti.

Éppen interjúnk közben érkezett fontos üzenete Kóka Jánosnak, a Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatójának, a Gyurcsány-kormány gazdasági miniszterének: bejegyezték a Cellum Global első nemzetközi vegyes vállalatát. A partner a bolgár Corporate Commercial Bank, amelynek többségi tulajdonosa az egyik leggazdagabb bolgár, Cvetan Vaszilev, aki sok-sok gazdasági szektorban érdekelt, most éppen az ország legnagyobb távközlési cégére vetett szemet.

Vaszilev korábban így nyitotta az egyik tárgyalást: „Én még soha nem kötöttem úgy üzletet, hogy én adom a pénzt, én adom a piacot, és cserébe kapok egy bizonytalan jövedelmezőségű szoftvert. De tudja mit, szeretném megalapozni a jó kapcsolatokat Magyarországgal, legyen!” Lett is, az 50-50 százalékos magyar–bolgár vegyes vállalatba a Cellum Global a mobilfizetési technológiát és know-how-t, míg a bolgár partnerek – a bank mellett egy tanácsadó cég – az eurómilliókat és a helyismeretet adják.

Kóka János és Inotay Balázs. Külföldön előny az exminiszter politikai múltja. Fotó: Kőhalmi Péter

Az immár egy évtizede előremutató technológiákkal foglalkozó, 50 főt alkalmazó Cellum-csoportba a nemzetközi terjeszkedésre alapított Cellum Global mellett a hollandiai holdingközpont, a siófoki kutató-fejlesztő központ, a budaörsi fejlesztőbázis, illetve a szolgáltatások üzemeltetését végző és a hazai mobil tranzakciókat elszámoló MPP Magyarország Zrt. tartozik bele.

BIZTONSÁGOS MOBILFIZETÉS
A három fő üzletág közül az első a mobilvásárlás, ez olyan tranzakciókat kezel, amelyek a hónap végén mobilszámlán jelennek meg. Ilyen a mobilos autópályadíj-fizetés, illetve a telefonos parkolás, lottó, biztosítás, adományozás.<#zaras_figyelo#>

A második a mobilos fizetések (mobile payment) üzletág, itt a cég a MasterCarddal, a Telenorral, a Magyar Telekommal, illetve az FHB Bankkal fejlesztett ki egy olyan, tucatnyi országban bevezetni szánt alkalmazást, amely nagy biztonsággal szedi össze a távoli fizetések elemeit, gyakorlatilag a telefonra költözteti az ügyfelek bankkártyáját, és innentől a készülékkel postai csekk befizetése, pénzküldés, elektronikus vásárlás egyaránt lehetővé válik. A fényképezőgéppel ellátott telefonok nemcsak egy sárga csekk úgynevezett QR-kódját képesek feldolgozni, de akár egy utcai plakát alapján is lehet velük vásárolni, adományozni. Kóka János szerint ezen a területen a biztonság a legfontosabb kérdés, a MasterCard Mobile néven futó alkalmazásban minden információt komoly algoritmussal titkosítanak, a kódot kettétörik, a fele a készüléken, a fele egy központi szerveren, a harmadik nélkülözhetetlen elem, a PIN kód pedig az ügyfél fejében tárolódik. Mindezek csak a vásárlás pillanatára állnak össze, ha bármit ellopnak, feltörnek, azzal még nem tud visszaélni a tolvaj.

Végül a harmadik megoldás a közeltéri kommunikáció (near field communication – NFC) technológiája. Magyarországon a gyakorlatban a különböző fesztiválokon debütáltak ezek a feltölthető helyi kártyák, amelyek akár mobilra is vihetők, vagyis nem kell a Szigeten vagy az etyeki boros pincéknél sorban állni a feltöltésért, az a saját telefonunkon is elvégezhető.

KÓKA SZÍNRE LÉP
Hogy került ebbe az üzletbe Kóka János, valamint Oszkó Péter és így végső soron Csányi Sándor is? Kóka János elmondása szerint még az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnökeként ismerte meg a céget, illetve alapítóját, Inotay Balázst. Amikor pedig az egykori gazdasági miniszter kikerült a politikából, korábbi rokona és üzlettársa, Lepp Gyula már amolyan üzleti angyalként befektető volt a cégben, és közös elképzelések születtek. Kóka előbb tanácsadóként, majd főállásban vezérigazgatóként azon kezdett el dolgozni, hogy miképpen lehetne a technológiát kivinni Ausztriától Kazahsztánig, vagyis a közép- és kelet-európai piacra.

Az erre a célra létrehozott Cellum Globalba sikerült tőkét is bevonni, a Jeremie-programban részt vevő, az OTP-csoportba tartozó, Oszkó Péter vezette Portfolion Zrt. 400 plusz 400 millió forinttal szállt be. Cserébe a kockázati tőkésé lett a cég 25 százalék plusz 1 szavazata, míg a közösen fellépő magánszemélyeké – Kóka és Lepp mellett az alapító Inotayé, illetve Várkonyi Attila magánbefektetőé – a 75 százalék mínusz egy szavazat. A második 400 millió az idén érvényesíthető opció, a tervek szerint ezzel bekerülnek a vegyesen birtokolt társaságba a Cellum-csoport egyéb cégei is. A csoport tavaly 522 milliós konszolidált árbevétel mellett 100 millió forint adózás előtti eredményt ért el.

TERVEK ÉS REMÉNYEK
A cég üzleti modellje szerint alapvetően a bevételmegosztásban érdekelt. Ha egy közüzemi szolgáltató mobilfizetéssel szed be pénzt, akkor a sárga csekk 110 forintos költsége helyett csak 80–90 forintot fizet, a Cellum arra hajt, hogy részesüljön e megtakarításból. Távolabbi piacokon pedig inkább a licenceladás a járható út. A vezérigazgató rengeteg üzleti lehetőséget lát, Bulgária után Albánia a következő célpont. Amennyiben az Olaszországban dolgozó rengeteg albán családfenntartó a drága készpénzes utalás helyett telefonon küldené haza a pénzét, sokat megspórolhatna, a Cellumnak pedig van egy kártya nélküli ATM-es technológiája. Már zajlanak a tárgyalások Tiranában a potenciális partnerekkel, de folynak puhatolózások nyugat-európai szolgáltatóknál is.

Az az ambíció egyelőre túlzottnak tűnik, hogy igazán távoli országokba is eljusson a cég, hiszen Ázsia, Latin-Amerika vagy éppen Afrika megdolgozásához nem 400–800 millió forint, inkább ugyanennyi dollár kellene. Az exminiszter nem is szeretne túlzottan optimistának mutatkozni, mivel tudja, hogy az ilyen, előremutató technológiákban utazó cégeknél vékony palló vezet a garázsból a világsikerig. A bukás mindig benne van a pakliban, és a többség bizony elbukik.

Villámkérdések Kóka Jánoshoz
– A cégcsoportnak sok állami, önkormányzati kötődésű bevétele van, autópályadíj, parkolási díjak. Egy törvényjavaslat szerint a kormány egy új állami cégben monopolizálná a mobilfizetések elszámolását. Hogyan érinti ez Önöket?

– Valójában nincs közvetlenül állami vagy önkormányzati bevételünk, mert mi a mobilszolgáltatók technológiai partnere vagyunk. Alapesetben nekünk nem számít, hogy ki a közvetítő szereplő a fizetéseknél. Az pedig ma még talány, hogy az új cég majd hogyan fog megállapodni a mobilszolgáltatóval, miként azt sem tudjuk, hogyan bővíti a szolgáltatások körét. Piacpárti emberként persze nem gondolom, hogy ezt a feladatot jobban el tudja látni az állam, mint egy jól szabályozott piac.

– Ön is, illetve Oszkó Péter is baloldali kormányban volt miniszter, a politikai besorolás mennyire hátrányos az üzleti tárgyalásokon?

– Nem előny, de nem is hátrány, mert nagyon kevés magyar üggyel foglalkozom, döntően külföldön vagy külföldre dolgozom, rengeteget utazom. A politikai szereplők számára már amúgy sem vagyok érdekes, kiszálltam a politikából, nem is szeretnék visszatérni. Valószínűleg azért egy magyar minisztériumi tisztviselő nem fogadná szívesen a hívásomat, de ez nem derült ki, mert nem is próbáltam. Nemzetközi porondon a hátterem annyiban előny, hogy gazdasági miniszterként rengeteg befektetővel találkoztam korábban. Most ők könnyebben veszik fel a telefonomat, vagy fogadnak személyesen.

– Azt is hallottuk, hogy a Cellum az elmúlt két politikai kurzusban még nem élt volna meg a piacról, de szerencsére sok pályázati pénzt nyert. Miniszterként mennyire tudta az ilyen pályázatokat egyengetni, tekinthető-e egyfajta jutalomnak a vezérigazgatói poszt?

– Korábban sem volt közöm ezekhez a pályázatokhoz, most pedig végképp nincs lobbierőm, mégis nyertünk az új kormány alatt is. A Cellumnak komoly innovációs múltja van, mindig is pályázott és pályázni is fog. Versenyhátrányba kerülnénk, ha mi nem pályáznánk, miközben mások pedig elnyernék az uniós fejlesztési pénzeket.