- Teljesen új, az AIG-től független brandet akarnak létrehozni az AIU-val. Mitől működne ez, amikor az AIG-be és a munkatársaiba vetett bizalom ennyire megrendült?

– Pontosan ezért akarunk függetlenedni, megváltoztatni a nevünket, a leválást pedig a remélhetőleg már jövőre megvalósuló nyilvános részvénykibocsátásig hangoztatni fogjuk. Az a szándékunk, hogy idővel független igazgatótanácsunk, vezetésünk legyen. Az új koncepciót nagyon jól fogadták az ügyfelek, az értékesítők és a munkatársaink. Különösen azt követően, hogy az AIG-t milyen példátlan támadások érték az amerikai médiában.

– Példátlan támadások? Mire gondol?

– Az ellenünk világszerte, jórészt üzleti haszonszerzésből folytatott lejárató kampány olyan szintű volt, hogy az egyszerűen elképesztő. Mintha a versenytársaink meg akartak volna bénítani minket a munkatársaink levadászásával. Nagyon hízelgő, hogy a kollégáinkat a sajátjaik bármelyikénél jobbnak tartják, és persze ebben igazuk is van, de amilyen módon próbálták őket elszipkázni, az példátlan, nem is beszélve a hatalmas árversenyről.

– Az nem példátlan, hogy miközben az amerikai adófizetőknek 170 milliárd dollárjába került az AIG megmentése, önök 165 millió dollárnyi bónuszt osztottak szét?

– A bónuszok kérdése a pénzügyi termékek részleget érintette. Annak tevékenysége okozta a pusztítást és az tette szükségessé a rendkívüli feltőkésítést is.

– De azt ugye érti, miért okozott ez ilyen nagy felháborodást nem csak a közvélemény körében, hanem Barack Obama amerikai elnöknél is?

–Igen, de ha végiggondoljuk, a bónuszokat nem azok az emberek kapták, akik az eredeti rossz szerződéseket kötötték. Szükséges, hogy szervezett és átgondolt módon bátorítsuk azokat, akik ezeket a szerződéseket most helyrehozhatják.

– Büntetően magas adókulcsok kilátásba helyezésével az amerikai kormány visszafizettette a bónuszokat. Önnek kellett bármit is visszafizetnie?

– Nem, én nem dolgoztam abban a részlegben, ez az ügy nem érintett.

– Ön szerint a bónusz-botrány precedens lesz, a kormányok aktívabban beleszólnak majd az üzleti gyakorlatba?

– Az amerikai államkincstár irányelveket készített, hogy az állami segítségben részesített cégek mennyi bónuszt fizethetnek a cégvezetőknek. Meglepne azonban, ha ebből egyértelműen kiderülne, mik a korlátok. Gondolom, a kincstár is érti: akkor tudjuk motiválni az embereket, hogy vegyenek részt a probléma megoldásában – jelen esetben ez éppen az állami segítség visszafizetése –, ha van mód az anyagi elismerésükre. Máskülönben tömegesen vándorolnak át a konkurenciához. Márpedig a munkatársaink a kulcsai a sikernek, ami elvezet az adófizetők pénzének visszafizetéséhez.

– Miben különbözik majd az AIU az AIG-től?

– Mivel az AIG név megítélése komolyan sérült, függetlenedni akarunk az anyavállalattól, amilyen gyorsan csak lehet. Akkor is, ha az AIG körüli ügyek sosem okoztak nehézségeket az ügyfeleinknek. Vannak viszont olyan általános biztosítási üzletágak, amelyek vagy eleve nem lesznek az AIU részei, vagy most választjuk le azokat. Ilyen például az amerikai lakáshitel-biztosítónk, a United Guarantee, vagy a napokban a Zurichnek eladott autóbiztosítási üzletágunk. Ami marad, az egy méretes általános biztosító, 38 milliárd dolláros forgalommal; ezzel a legnagyobbak leszünk az Egyesült Államokban. Az üzemi eredményünk tavaly 3,25 milliárd dollár volt.

– És mi lesz az AIG 38,2 milliárd dolláros adósságával?

– Az anyavállalatnál marad. Az új struktúra lényege az, hogy a leválasztott cégek, például a két életbiztosítási üzletág eladásából származó bevételt fordítjuk majd arra, hogy visszafizessük az adósságunkat az amerikai adófizetőknek. A piac azonban most nem alkalmas sem az eladásra, sem a részvénykibocsátásra. Ha például az AIU részvényeinek csak 20 százalékát felkínálnánk, az is 7–8 milliárd dollár értékű csomag lenne. Ehhez képest a történelem egyik legnagyobb nyilvános részvénykibocsátása, a Visáé 18 milliárd dolláros volt, sokkal jobb piaci körülmények között. Így az életbiztosítókat, a délkelet-ázsiai AIA-t és az amerikai ALICO-t egyelőre különleges célú társaságokká, úgynevezett SPV-vé alakítottuk.

– De az életbiztosítók eladásával nem egy aranytojást tojó tyúkot vágnak le éppen?

– Ezek nagyon nyereséges üzletágak, és vélhetően azok is lesznek. Nem is választottuk volna ezeket le, ha a körülmények erre nem kényszerítenek.

– Miként érinti az AIG átalakítása a magyarországi tevékenységüket?

– A biztosítottak számára semmilyen változást nem okoz. A magyarországi tevékenység a párizsi központú AIG Europe része. Ennek a pénzügyi helyzete teljesen rendben van. Az átalakulással ugyanakkor lesz egy „jobb sztori” a vállalatról, és jobb védelem a konkurencia ellen, amikor a riválisok az AIG ügyeit próbálják felhasználni.

Kapcsolódó cikkek