Debreceni tüntetés a felsőoktatási törvény ellen.
A hallgatóknak sem tetszik. Fotó: MTI A keretszámok kihirdetése utáni első sokk természetesen az egyetemeket és főiskolákat érte (Harc a hallgatókért – Figyelő, 2012/5. szám), de mostanra már a vállalati szféra is elkezdte méricskélni, hogy mivel jár számára a változás, amikor a szűkített finanszírozású rendszerben végzettek 4–5 év múlva megjelennek majd a munkaerőpiacon. Elsősorban nem a közgazdászokért aggódnak, mivel belőlük valóban el van látva a piac, és mivel ez a képzési terület nem számít igazán drágának, eddig is sokan végeztek költségtérítéses formában. „A cégünkhöz felvett pályakezdők jelentős része már most is fizetős karokról jön, másrészt az általunk keresett ideális jelöltek közül sokan részesülnek ösztöndíjban vagy dolgoznak a tanulmányaik mellett” – nyilatkozta például lapunknak Kiss Gábor, a frissdiplomásokat elsősorban a pénzügyi területre kereső, közel 1300 embert foglalkoztató Coca-Cola HBC Magyarország Kft. humánerőforrás igazgatója. Így a cég nem is számít arra, hogy 4–5 év múlva az eddig megszokottnál kisebb felhozatalból válogathat majd a toborzásnál.

MENEKÜLŐ UTAK
Ezzel együtt a sok közgazdászt foglalkoztató vállalatok között vannak olyanok, amelyeket cselekvésre ösztönzött a gazdaságtudományi képzés 95 százalékos lefaragása. A PwC Magyarország például 1 millió forinttal támogatja a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Biztos jövő elnevezésű ösztöndíjprogramját. A BGF-nél abban bíznak, hogy a PwC csak az első a sorban, és hamarosan újabb vállalatok sorakoznak majd fel támogatóként.<#zaras_figyelo#>

Vannak némileg más típusú kezdeményezések is, amelyeknek anyagi oldala felértékelődhet a jövőben. Az évente mintegy 50 frissdiplomást és 10 gyakornokot toborzó, közel 500 főt foglalkoztató Ernst & Young például minden évben versenyt rendez az egyetemisták számára adó és audit témakörben, s az ezeken elért jó helyezés pénzdíjjal jár, valamint szintén kínál ösztöndíjat a tehetséges diákok számára. Debreczeni Dóra, a nemzetközi könyvvizsgáló cég hr igazgatója bízik benne, hogy a keretszám csökkentése nem fog változtatni a tehetséges fiatalok céljain, és továbbra is sokan tanulnak majd gazdasági területen. Szerinte hosszú távon a felsőoktatásba kerülő diákoknak lesznek alternatív lehetőségei az oktatás költségeinek fedezésére, inkább az a kérdés merül fel, hogy azok a diákok, akik az átmeneti időben végeznek, fel vannak-e készülve a változásokra.

INFORMATIKAI SZŰKÍTÉS
A bölcsész és a közgazdász képzés keretszámainak csökkentése nem volt meglepő az előzetes kormányzati kommunikáció tükrében, az viszont sokakat meglepett, hogy például az informatikának még az előbbinél is nagyobb arányú veszteséget kell elszenvednie (néhány képzési terület keretszámát lásd a táblázatban). „Őszintén szólva nem is nagyon tudjuk értelmezni, hogy majdnem a felére csökken csökkent a keretszám” – mondja Joó Bálint, az elsősorban informatikusokat foglalkoztató Hewlett–Packard Magyarország Kft. hr generalistája. A vállalat a szolgáltató központként működő helpdesket kiszervezte egy partnerhez, és ezen a területen nem is tart a munkaerő-utánpótlás drasztikus csökkenésétől, mivel itt csak a nyelvtudás számít, így diplomát sem kell felmutatniuk a jelentkezőknek. A mélyebb informatikai ismereteket megkövetelő területeket illetően viszont aggódnak a felsőoktatási változás hatásai miatt az évente 25–30 frissdiplomás pozíciót betöltő, mintegy 1500 embert foglalkoztató vállalatnál. „Németül jól tudó informatikusokat például már jelenleg is nehezen találunk, így számunkra nem sok jót ígér a kihirdetett szintű volumencsökkenés” – jegyzi meg Joó Bálint.

Az informatikához képest a műszaki terület még egészen megúszta, a közel 20 százalékos csökkenés ahhoz képest azonban mindenképpen meglepő, hogy a vállalkozások évek óta folyamatosan mérnökhiányról panaszkodnak. Igaz, ez a probléma nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára jellemző, még a mérnököket hagyományosan megbecsülő Németországra is. A német gazdaság egyik zászlóshajója, a Magyarországon mintegy 8 ezer embert foglalkoztató Bosch-csoportnál óvatosan fogalmaznak a változásokról. A cégnél szorosan nyomon követik a fejleményeket, de az a véleményük, hogy az új keretszámokból most még nehéz a jelentkezők számára következtetni. „Az alapproblémát mi abban látjuk, hogy a műszaki felsőoktatás még mindig nem elég népszerű, így a képzés e területe eleve behatárolja a lehetőségeinket, hiszen a hazai egyetemi kibocsátás itt évek óta nem elegendő” – hangsúlyozta a Figyelőnek Nagy Anikó, a magyarországi Bosch humánerőforrás igazgatója. Így szerinte a mérnökképzés elismertségének a növelésére, és a képzésben részt vevő fiatalok kiemelt támogatására van szükség.