Néhány nap alatt 20 milliárd forint friss pénz került tavaly december végén a magyar sportba. A korábbi szűk évekhez képest elképesztő összeget 2012. június 30-ig fel is kell használni. Aggodalomra azonban semmi ok, minden év áprilisában újra kinyílhat a bőségszaru, 4–5 év alatt akár 100 milliárd forint is érkezhet a sportba, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (tao) módosítása nyomán rendelkezésre álló összegből. A Figyelő az elmúlt napokban összegezte az öt érdekelt látványsport szövetségétől beérkezett információkat: 1604 pályázó mintegy 50 milliárd forintnyi összegre pályázott, és ebből 22–23 milliárd forint már az érdekelt sportszervezetek számláján pihen. Az általános tapasztalatok szerint a jóváhagyott összegek mintegy 65–70 százalékát hívták le végül sikeresen a pályázók.

Az arányokat jól jelzi, hogy december végén néhány napon belül annyi pénz landolt a pályázóknál, mint amennyi az öt kiemelt sportágban – a legkisebbektől az élvonal bajnokságán át a válogatottakig – eddig évente megfordult. A magyar labdarúgásban 16–18 milliárdra becsülik ezt az összeget a szakemberek; most befolyt 12,5 milliárd. Kézilabdában a szövetség becslése szerint az iskolai csapatoktól Görbiczék BL-szerepléséig 3–4 milliárd mozog évente; most befolyt 3,5 milliárd.  „A magyar sport utolsó esélye” – értékelte a helyzetet lapunknak Jakab Zoltán, a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) főtitkára.

A sportfinanszírozás visszásságait is figyelembe véve azonban nem árt óvatosnak leni. „A legfőbb kockázat az, hogy nem tisztességesen vagy nem hatékonyan használják fel a pénzt” – mondta a Figyelőnek Gudra Tamás, a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdasági igazgatója.

Az MLSZ éppen ezt megelőzendő átlátható és egyértelmű szempontrendszert tett közzé a honlapján. Ebben egészen pontosan számszerűsítették, milyen nagyságrendben fogadják el a pályázók kérelmét például műfüves pálya vagy öltöző építésére, netán egy futballista palánta képzésére. További veszélyként hívta fel a figyelmünket több vezető a pályabérletek várható emelkedésére. Ez leginkább a hokisokat hozhatja kellemetlen helyzetbe, hiszen egy óra jégpályabérlés akár 20–40 ezer forintba is belekerült – eddig. Ám mivel erre a célra is jelentős összegekkel lehetett pályázni, a pályatulajdonosok most akár kétszeresére is állíthatják a számlálót. Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség főtitkára a távolabbi jövőbe néz, amikor – a sportágba került 2 milliárd forintnak természetesen örülve – felteszi a kérdést: „Vajon a tao kedvezőtlen átalakítása esetén nem omlanak-e össze kártyavárként a most hirtelen tehetőssé vált egyesületek, sportiskolák?”

A vonatkozó törvények szerint a társasági adó 70 százaléka fordítható sporttámogatásra, ráadásul – ahogyan az egyik kézilabda suli vezetője említette – „ebbe a játszmába a cégek is úgy lépnek be, hogy óriásit nyernek”. A sportszervezet részesül az adóból, az adományozó vállalat pedig bónuszként leírhatja az adóalapjából a látványsportágaknak juttatott forintjait. Ha egy cég társasági adója mondjuk 100 millió forint, akkor ebből 70 millió forintot ajánlhat fel a kedvezményezett látványsportoknak. Ez csökkenti az adóalapot, így bónuszként mintegy 7–13 millió forint marad az adott vállalatnál. Ha a sportszervezetek kasszájába decemberben átutalt 22–23 milliárd forintra tekintünk, akkor kiszámolható, hogy ezzel egyidejűleg a vállalatok csaknem 3 milliárd forint adókedvezményhez is jutottak.

Győri meccs a kosár-labda Euroligában. Az utánpótlás is megéri. Fotó: MTI

Nem csoda hát, hogy nagy energiával keresik egymás társaságát a prosperáló cégek, valamint a tao-forintokra pályázó klubok, sport-köztestületek, közhasznú alapítványok, sportiskolák, és persze a szakszövetségek. A legtöbb szakszövetség maga is beszállt a keresésbe, vagy legalábbis a közvetítő szerepét töltötte be a folyamatban. „A december 20-i végső határidő előtti napon telefonon hívott egy milliárdos forgalmú cég alelnöke, akivel azelőtt sohasem beszéltem. Bemutatkozott, és megkérdezte, fel tudnánk-e használni 50 millió forintot, mert ennyi tao-kerete még megmaradt” – meséli Nemcsik Balázs, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára.

A társasági adójukat felajánló cégektől érkező pénzt nem lehet támogatásként feltüntetni, cserébe semmiféle megjelenést, reklámot nem kaphatnak a vállalatok. Lapunk több multitól és banktól elutasító választ kapott, sem az összeget, sem a kilétüket nem szeretnék felfedni. A több éves recesszió után lassanként magára találó Porsche Hungaria Zrt. sem bocsátkozott részletekbe, ám Vérten Sándor kommunikációs igazgató annyit elárult, hogy összességében százmillió forintos nagyságrendben juttattak el társasági adójukból pénzt, a kosárlabdán kívül valamennyi szóba jöhető sportágnak. „Nem rohantak meg bennünket az igénylők” – foglalja össze tapasztalatait az igazgató, aki sajnálja, hogy sikersportágaink közül a kajak-kenu, az öttusa és a vívás nem részesülhet a törvény adta lehetőségekből. A Nyíregyházán élő Bige László viszont nem csinál titkot abból, hogy 2011-ben valamennyi, a cégein keresztül hozzá beérkező tao-igényt kielégítette. Nyolc szabolcs-szatmári sportszervezetnek összesen 203 milliót, a kosárlabda-szövetségnek 300 milliót, míg a Debreceni Labdarúgó Akadémiának 100 millió forintot juttatott. <#zaras_figyelo#>

• Kosárlabda
  A szövetségbe több visszajelzés is érkezett arról, hogy a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok a tao-forintok megjelenésével egyidejűleg sok helyütt visszavonulót fújtak a látványsportok támogatásától, és ez a tendencia a kosárlabdázást igen érzékenyen érinti.
  
  

  A pályázatok száma: 155
  Jóváhagyott összeg: 4,5 milliárd forint
  A legnagyobb jóváhagyott egyedi összeg: Alba Regia Sport Club 500 millió forint
  A szövetség számára jóváhagyott összeg: 688 millió forint
  Eddig mekkora összeg mozgott egy évben a sportágban a serdülő csapatoktól a válogatott szintig: a szövetség becslése szerint 4 milliárd forint

  Sőt, az eddigi szponzorok közül többen is jelezték, eztán kizárólag tao-jellegű támogatást fognak nyújtani. Sterbenz Tamás főtitkár azt reméli, hogy a legjobb szakembereknek immár az utánpótlás korosztályban is megéri majd tevékenykedni.

Dávid Kornél az 1990-es évek közepén az NBA-ben egy csapatban szerepelt minden idők talán legismertebb kosarasával, Michael Jordannal, az utóbbi években pedig Székesfehérváron gründol kosársulit (DKKS). Az egykori sztárkosaras lapunknak elmondta, hogy a tao-forintok nélkül valószínűleg bedőlt volna a vállalkozás, annak ellenére is, hogy immár közel 200 székesfehérvári vagy város környéki gyerek játszik náluk.

• Kézilabda
  Zömében utánpótlás-nevelésre pályáztak az egyesületek (50 százalék), ezt követik az építési beruházások (25 százalék) és a különféle tárgyi eszközök beszerzése (20 százalék). Ezeken felül érkeztek kérelmek az egyesület dolgozóinak és edzőinek bérére, képzésre és közreműködői költségekre is. Az MKSZ a pályázatának nagyobbik hányadát (356 millió) utánpótlás-nevelésre fordítja, a versenyeztetési költségeket (76 millió) a klubok részére továbbadja), míg személyi jellegű kiadásokra 48 milliót, szakmai képzésre pedig 2,8 millió forintot fordít
  

  A pályázatok száma: 262
  Jóváhagyott összeg: 6 milliárd forint
  A legnagyobb jóváhagyott egyedi összeg: 352 millió forint Kispesti MKK (kézilabdacsarnok)
  A szövetség számára jóváhagyott összeg: 484 millió forint
  Eddig mekkora összeg mozgott egy évben a sportágban a serdülő csapatoktól a válogatott szintig: a szövetség becslése szerint 3–4 milliárd forint

  
  
  
  

• Jégkorong
  A sportág jellegéből adódóan a pályázatok jelentős hányada a jégpályák bérleti díjaira (átlagosan 20–40 ezer Ft/óra) érkezett. Emellett a védőfelszerelések megvásárlására, utazási költségekre, edzői bérekre, sporteszközök beszerzésére pályáztak jellemzően a sportszervezetek.
  

  A pályázatok száma: 37
  Jóváhagyott összeg: 2,08 milliárd forint
  A legnagyobb jóváhagyott egyedi összeg: 230 millió forint MAC/Marilyn HC
  A szövetség számára jóváhagyott összeg: 387 millió forint
  Eddig mekkora összeg mozgott egy évben a sportágban a serdülő csapatoktól a válogatott szintig: a szövetség becslése szerint 1,5 milliárd forint

  A szövetség sajnálatosnak nevezi, hogy pályaépítésre a rövid felkészülési határidő, a szükséges 30 százalékos önrész, valamint az utófinanszírozás miatt egyelőre nem volt sok érdeklődés. Pályák korszerűsítésére, jégfelújító gépek beszerzésére azonban több egyesület is sikerrel pályázott.

Döntő többségében egyetlen cégtől, a Figyelő idevágó kérdéseinek megválaszolásától elzárkózó Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-től származik a Fehérvár 19 Jégkorong Közalapítvány összesen 220 millió forintos tao-járulék lehívása. Az Ocskay Gábor által alapított hokisuli 13 korosztályos csapatában több száz gyermeket képeznek, és az akadémiai rendszert az teszi teljessé, hogy a harminc gyereknek bentlakásos kollégiumi elhelyezést is biztosítanak. A jégkorong a leginkább költségigényes csapatjáték, elég, ha csupán a 30–40 ezer forintos botokra, vagy a teljes hoki felszerelés félmilliós árára gondolunk, de „csak fapados kiszerelésben” – mutat rá Ocskay Gábor.

Napfény a jégen. Két milliárdot kap a jéghoki.

• Labdarúgás
  Az első és másodosztályú csapatot működtető sportszervezetek gyakorlatilag mindegyike pályázott, és a kisebb egyesületek közel fele adott be kérelmet. A legnagyobb érdeklődés a felcsútiak pályázatát kísérte. Nem véletlenül, hiszen az immár 10 esztendős múltra visszatekintő Puskás Ferenc Akadémia egymaga több tao-felajánlást tudhat magáénak, mint a teljes vízilabda szakág. A lehívott 2,8 milliárd forint azt jelenti, hogy az idén a felcsútiak több pénzt költhetnek futballra (közvetlenül, illetve infrastruktúrára), mint az NBI egyik leggazdagabb klubja, a Debrecen. Szöllősi György kommunikációs igazgató elmondta, hogy az akadémia  a Videoton utánpótlás-nevelő szakágával közösen a 2011/2012-es idényben megvalósuló beruházásokhoz 3,2 milliárd forintra nyújtott be pályázatot.
  

  A pályázatok száma: 1080
  Jóváhagyott összeg: 22 milliárd forint
  A legnagyobb jóváhagyott egyedi összeg: 2,8 milliárd forint Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia
  A szövetség számára jóváhagyott összeg: 4 milliárd forint*
  * További 4 milliárd forintot tavasszal kíván lehívni a szövetség, amikor az eszközberuházással, illetve pályaépítéssel kapcsolatos projektjeit el tudja indítani.
  Eddig mekkora összeg mozgott egy évben a sportágban a serdülő csapatoktól a válogatott szintig: a szövetség nem rendelkezik ilyen adattal; a Figyelő becslése szerint 20 milliárd forint.

• Szécsi Zoltán véd. A szaldó eddig is pozitív volt.

  • Vízilabda
    Elsősorban a szponzori befizetéseknek köszönhetően a MVLSZ azon kevés sportági szakszövetség egyike volt, amely a 2010-es évet pozitív, 7 millió forintos szaldóval zárta. A válságadóval sújtott banki szektor egyik szereplője azonban már bejelentette, hogy nem lesz képes teljesíteni a szövetség felé a jövő évre vállalt kötelezettségeit. A szövetség vezetői lapunknak kiemelték, hogy a sporttörvény által a vízilabdába most és a közeljövőben több pénz kerülhet, mint amennyi néhány évvel ezelőtt az összes olimpiai sportág MOB-támogatása volt.
    

    A pályázatok száma: 70
    Jóváhagyott összeg: 2,45 milliárd forint
    A legnagyobb jóváhagyott egyedi összeg: 350 millió forint – Balatonfüred Vízilabda Sportjáért Közhasznú Alapítvány (uszoda)
    A szövetség számára jóváhagyott összeg: 240 millió forint
    Eddig mekkora összeg mozgott egy évben a sportágban a serdülő csapatoktól a válogatott szintig: a szövetség nem adott meg összeget; a Figyelő becslése szerint 2,0–2,4 milliárd forint.

    
    
    
    
    

Kapcsolódó cikkek