brusszel


Harc a hallgatókért

Túlélési stratégiák a felsőoktatásban
Figyelő Online - Figyelő
2012.01.31  19:47   
mail
nyomtatás
A kormány radikálisan csökkentette az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek keretszámait. Az intézmények között megindult a harc a fizető diákokért. Egyre vonzóbbak az ingyenes külföldi képzések.
Cikksorozat indult az osztrák sajtóban arról, hogy megrohamozták a magyarok az ausztriai felsőoktatási intézményeket. Jelenleg mintegy 2 ezer magyar diák tanul Ausztriában. Már az sem megy különlegesség-számba, hogy a Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei gyerekek általános iskolába is a határon túlra járnak, különjáratú busz hozza-viszi őket. Ettől az évtől azonban bizonyosan tovább emelkedik az osztrák felsőoktatási intézményekben tanulók száma, merthogy nyugati szomszédunknál nincs tandíj. Ráadásul bárki szabadon vállalhat munkát, ezért a diákok tanulmányaik mellett pénzt is kereshetnek.

Egyetemisták egy 56-os megemlékezésen. Értük folyik a küzdelem. Fotó: MTI

NAGY KÉRDÉSEK
A magyar egyetemek és főiskolák nincsenek még túl az állami keretszámok megismerését követő első sokkon. Az idén érettségiző 83 ezer diák még kevésbé, holott túl sok idejük nincs, február 15-ig be kell nyújtaniuk a felvételi jelentkezéseiket. Osztanak-szoroznak, kijön-e a családi költségvetésből a félévenkénti több százezer forintos tandíj. A kormány jelentősen vágott az állami finanszírozású képzéseken, zsugorodnak bizonyos keretszámok, legjobban a jogász, bölcsész, gazdaságtudományi területeken, de még a kormányzati nyilatkozatok alapján preferált természettudományos, műszaki, informatikai képzéseké is (lásd a táblázatot).

A keretszámok elosztása kapcsán három nagy kérdés várt válaszra. Egy: összhangban van-e a társadalmi igazságosság elvével az, hogy az állami képzésben tanulók valamiképpen honorálják a közösségnek azt, amit attól az oktatás formájában kapnak? Azaz, a végzést követő húsz éven belül kétszer annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, mint amennyi ideig tartott a képzésük? Kettő: a tanulmányok fizetőssé tételének kiszélesítése növeli-e a felsőoktatás nívóját, a megszerzett tudás piacképességét? S végül, a harmadik: összességében szolgálják-e a változások a nemzetgazdasági érdekeket? Az első kérdésre oktatáskutatók és intézményvezetők, sőt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége is igennel felel. Mindenki belátja, nem finanszírozható tovább a szektor évi százmilliárdokkal úgy, hogy a diákok ne adjanak érte cserébe semmit. A tandíj, pontosabban a térítési költségek már vitát váltanak ki. Társadalomkutatók az esélyegyenlőség sérülésére figyelmeztetnek. Az alacsonyabb jövedelmű családok nem tudják bevállalni a diákhitelt meglévő lakás- és egyéb hiteleik mellé. Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke a Figyelőnek úgy érvelt: másképpen kellett volna megszüntetni az ingyenességet. Nyíltan és világosan tandíjat kellett volna előírni mindenki számára, amit egy jól átgondolt ösztöndíj-rendszerrel együtt kellett volna bevezetni. „Ezt nem kell feltalálni, ilyen számos országban működik” – tette hozzá az elnök. <#zaras_figyelo#>

Irány a külföld!
Számos uniós országban ingyenes a felsőoktatás az EU-tagállamok polgárai számára, így Ausztriában, Írországban, Szlovéniában, Skóciában és a skandináv államokban, bár regisztrációs díjat ott is kell fizetni. Dániában a dán nyelvű oktatás ingyenes, az angol nyelvűért viszont szemeszterenként 1000–2000 eurót kell fizetni. Nem olcsó a továbbtanulás Svájcban (szemeszterenként 750–3000 euró), Portugáliában (950–1250 euró évente), Hollandiában (2600 euró/év), Spanyolországban a felvett kreditektől függ. Franciaországban némely egyetemen csak regisztrációs díj van, másutt több száz eurót is elkérnek félévenként. Németországban 500–1000 euróba kerül egy szemeszter. Angliában évi 9000 font a tandíj, s annak is mélyen a zsebébe kell nyúlnia, aki valamelyik tengerentúli top egyetem diákja. A Harvardon például 20–30 ezer dollár az éves tandíj, de még ez is csak a költségek 50 százalékát fedezi. Az egyetem állami és vállalati szponzori támogatásból, végzettjeinek adományaiból és üzleti bevételekből fedezi a másik 50 százalékot. A diákok tanulmányait számos országban különböző ösztöndíj- és hitelprogramok segítik. Általában bizonyos jövedelemszint elérését követően kell megkezdeniük a diplomásoknak a kölcsön visszafizetését, s azt is törvények írják elő, hogy a jövedelemnek maximum hány százalékát érheti el havonta törlesztő részlet.



ÚJ ÉRV
A keretszámok, az új finanszírozási struktúra, illetve a felsőoktatás színvonala között nem fedezhető fel kapcsolat. Nem ismert olyan modellszámítás, hatástanulmány, amely azt vizsgálná, hogyan változik az új keretszámok miatt az egyes képzési területeken tanulók aránya, ahhoz milyen módon alkalmazkodnak az intézmények, változtatnak a képzési tartalmakon, kimeneti követelményeken – állítja Bazsa György. A harmadik kérdésre, hogy az intézkedések szolgálják-e a nemzetgazdasági érdekeket, az oktatási szakember így fogalmazott: „Egy tekintetben igen, a Széll Kálmán Terv a nemzetgazdaság mai igényeihez igazítva drasztikus mértékben von ki forrásokat a felsőoktatásból.” A szaktárca ezzel szemben azt állítja, hogy a versenyképes felsőoktatás alapjait rakta le az új szabályozással. A keretszámokkal kapcsolatban viszont gyökeresen változott az indoklás. Ősszel a minisztérium azt hangoztatta, hogy nincs szükség piacképtelen diplomákra, például bölcsész-, jogász-, közgazdászképzésre, mert ezeken a területeken túlképzés folyik, csak az állástalan diplomások számát növelik. Most azonban úgy hangzik az indoklás, hogy azokon a területeken csökken az államilag finanszírozott keretszám, amelyek diplomáival hamar el lehet helyezkedni, s viszonylag jó keresetet lehet elérni.

Névtelenséget kérő oktatási szakértők arra utaltak, hogy a hazai felsőoktatás állami támogatása évi 200 milliárd forint körül mozog, ebből 88 milliárdot, azaz 44 százalékot tervez a kormány a ciklus végéig elvenni. Ehhez képest az egykulcsos adó bevezetése miatt a személyi jövedelemadó bevétel 2011-ben 395,7 milliárddal volt kevesebb, mint 2010-ben. „A 400 milliárd forint egynegyede, azaz 100 milliárd forint életben tartotta volna a jelenlegi rendszert, nem kellett volna egyik napról a másikra halálra ítélni intézményeket, karokat rövidtávú fiskális érdekek miatt” – hallottuk.

KEDVEZMÉNYEK
Egyelőre megjósolhatatlan az érettségiző diákok reakciója. Kizárólag az intézmények közötti árverseny dönt, vagy azt nézik, melyik intézmény diplomáját értékeli magasabbra a piac? Megkezdődött a harc a hallgatókért, vidéken és a fővárosban is különféle kedvezményekkel, támogatással csalogatják a nebulókat. Például a Pannon Egyetem Veszprémben, Keszthelyen és Nagykanizsán biztos kollégiumi helyet kínál, a Nyugat-Magyarországi Egyetem ösztöndíjat ad a legtehetségesebb diákok számára.

A Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint a túlélési stratégiák intézményenként különbözőek lesznek. Más lesz az ELTE-é, mint például Kaposváré. Ezek első változatát a törvény írja elő, merthogy 2012. június 30-ig intézményfejlesztési tervet kell készíteniük, s azt a tárca az év végéig értékeli ki. „Joggal feltételezhető, sőt biztosra vehető, hogy az eddiginél többen, de talán nem tömegesen mennek majd magyar diákok külföldre tanulni” – fejtegette Bazsa György. A külföldön szerzett diploma még jó is lehet akkor, ha hazahozzák a mögötte lévő tudást. Nagy gond akkor van, ha diplomásként nem jönnek többé haza. „És ennek a mai valóságot látva reális veszélye van” – mutatott rá. Egy fogyó népességű országban az ifjú nemzedék legtehetségesebb, de akárcsak leggazdagabb tagjainak elvesztését nem számukban, hanem a már nem itthon hasznosuló tudásban és teljesítményben mérhetjük.


Rektorok a keretszámokról
Rostoványi Zsolt, Budapesti Corvinus Egyetem:
„Egyetértek azzal, hogy át kellett alakítani a finanszírozási rendszert, mert valóban nincs ingyenes felsőoktatás. Ha nem a hallgatók, akkor az adófizetők állják a költségeket” – magyarázta lapunknak Rostoványi. Álláspontja szerint azonban problémás a megvalósítás módszere és ütemezése. A pénzkivonás a felsőoktatásból a jövőt veszélyezteti. De ha nemzetgazdasági okból átmenetileg mégis sort kell rá keríteni, akkor sem lett volna szabad az állami keretszámok csökkentésének egy-egy tudományterületen az évi 25 százalékot meghaladnia. „Vizsgálni kellett volna a nemzetgazdasági, a munkaerő-piaci és a társadalmi hatásokat, s azokkal összhangban hozni meg az intézkedéseket – mutatott rá. Miután az állam fokról-fokra visszavonul a felsőoktatás finanszírozásából, az intézmények rákényszerülnek a több lábon állásra. A Corvinus rektora bízik abban, hogy a piac által magasra értékelt diplomák kibocsátóit nem rendítik meg a változások, s nem veszítik el hallgatóikat. Ennek érdekében különféle kompenzációs és ösztöndíjprogramokkal támogatják a diákokat.

Solti László, Szent István Egyetem:
 „Intézményünkben a minőségi képzést helyezzük előtérbe – nyilatkozta a Figyelőnek Solti László, a gödöllői székhelyű egyetem rektora. Meggyőződése szerint az alapos tudással megszerzett diploma iránt mindig lesz kereslet. Nagy kérdés az – fogalmazott –, hogy amikor az intézményeket egyidejűleg három súlyos csapás érte (az államilag finanszírozott létszám jelentős csökkenése, a költségvetés átlagosan 20 százalékos lefaragása és a szakképzési és innovációs járulék központosítása formájában), akkor valóban a legjobbak maradnak-e életben. Szerinte a jó elhelyezkedési lehetőséget ígérő intézmények és szakok keresettebbek lesznek. „Az államilag finanszírozott létszámkeretek meghatározása azonban nem alapulhat arra a feltételezésre, hogy a nemzetgazdaság által igényelt és a diákok által is keresett szakoknál a létszámot aránytalanul alacsonyan határozzák meg abból kiindulva, hogy azokat a családok úgyis hajlandóak lesznek megfizetni” – húzta alá. Ez ugyanis a kispénzű családok gyerekeinek kiszorulásával a társadalmi mobilitást lehetetlenítené el. A változtatások további kockázata, hogy egyes kis létszámú és rossz kereseti lehetőségű szakokra (például könyvtáros, muzeológus, történész, egyes ritka bölcsészeti szakok) nem jelentkeznek költségtérítéses hallgatók. A rektor hangsúlyozta: az egyetemnek nem célja az, hogy mindenkit fölvegyenek, és bármi áron eljuttassanak a diplomáig. Egyetemi karaik a mesterképzésre és a doktorképzésre helyezik a hangsúlyt, a főiskolai karok pedig a gyakorlatorientált alapképzésben, illetve a felsőfokú szakképzésben találhatják meg jövőjüket.


Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.