Javában áll a bál a kiskereskedelmi üzletek engedélyezési rendjét újraszabályozó, ez év elején életbe lépett pláza-stop törvény miatt. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke, a TriGranit-csoport tulajdonosa tőle szokatlan éllel bírálta a kormánypárti kezdeményezésre született új szabályt: szerinte a pláza-stop „bukta törvény”.

MÉRETKORLÁT
A kereskedelmi ingatlanok építésére vonatkozó új szabályozás értelmében ugyanis csak az erre hivatott tárcaközi bizottság engedélyével lehet 300 négyzetméternél nagyobb üzleteket építeni Magyarországon. Ezzel – a nagyobb irodaházi büfék kialakítását is megkérdőjelező – méretkorláttal, úgy tűnik, jócskán túllőttek a célon a jogalkotók. Még az eredeti, az ellenzéki LMP-től származó javaslat is mérsékeltebb volt: a 100 ezer főnél nagyobb településeken 800, a kisebbekben 400 négyzetméteres korlátot szabott volna. Ám a még kisebb méret nem véletlen. A magyar tulajdonú vállalkozások, kereskedelmi láncok védelmét is szolgáló szabály az elemzők szerint elsősorban a multik – a Lidl, Aldi, Tesco Expressz láncok – visszaszorítása érdekében született. Azonban hasztalanul. „Vannak ugyan nagyobb boltjaink is, de beleférünk a 300 négyzetméterbe, majd ilyeneket nyitunk” – értékelték ugyanis a Tesco Global Áruházak Zrt.-nél.<#zaras_figyelo#>

A KÖKI Terminál. Időben léptek. Fotó: Bánkuti András

Elhibázottnak tartja a jogszabályt az ágazati lobbiszervezet szakembere is, bár ebben azért nem egységes az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Vámos György főtitkár szerint helyes cél a kisvállalkozások védelme, de a pláza-stop ebben semmit sem segít, korábban sem segített volna. A törvény ütközik az EU két irányelvével is (a vállalkozások letelepedésének szabadságával és a szolgáltatások adminisztrációs korlátainak lebontásával). Várható tehát, hogy az EU vizsgálni fogja ezt a törvényt. Az sem kizárt Vámos szerint, hogy mivel a jogszabály fékezi a gazdasági növekedést, más fórumokon is felvetik a megváltoztatásának szükségességét.

A „diszkontfrásztól”, azaz a szomszédban rájuk nyitó Tesco Expressztől, Lidltől, Alditól rettegő független kisboltosok és a magyar láncok tagjai azonban alapvetően üdvözlik a szigorítást, és nem érzik úgy, hogy versenyelőnyhöz jutnának ezáltal. „Nem igaz, hogy a magyar üzletláncok – a Real, a Coop, vagy a CBA – számára kedvezőbb helyzetet teremtene a pláza-stop, hiszen az nem tesz különbséget multi vagy magyar tulajdon között” – utasítja vissza a feltételezést Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. Országszerte rengeteg a kiadatlan üzlethelyiség. A magyar piac már jelenleg is túltelített hipermarketekből. A rendelkezés szerinte egyformán szolgálja a magyar üzletláncok és a multik érdekeit. Már a működőképességet, a finanszírozhatóságot, a megtérülést veszélyeztette ugyanis, hogy egymásra nyitottak egységeket a rivális láncok. Fodor Attila szerint ezért kellett a fék.

Amultik a válság szülte gazdasági kényszer miatt már nem tudnak hipermarketeket építeni, így pont azt a 250–300 négyzetméteres üzletméretet célozzák meg az új boltnyitásokkal, amelyben a magyar tulajdonú kiskereskedelmi vállalkozások is tevékenykednek. A jelenségre ékes példa a Tesco Expresszek látványos terjedése a belső kerületekben. Ezért érzi úgy a boltos, hogy a város széléről a belvárosba betelepülő nemzetközi láncok elszívják előle is a levegőt.

Pár slukk azért maradt. A Nielsen piackutató felmérése szerint a 19 569 üzletből álló, elaprózódott magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatban a hagyományos, 50 négyzetméteres, vagy kisebb üzletek teszik ki a teljes hálózat 89 százalékát. A Lidl, a Penny Market, az Aldi és a Profi forgalma 2010. december–2011. szeptember között együttesen élelmiszerből értékben 7 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához viszonyítva, miközben a teljes hazai kiskereskedelem csak 4 százalék pluszt ért el.

A vásárlói szokások ugyanis változnak. A hipermarketeket látogatók a válság és a literenként 450 forintot közelítő üzemanyag ár miatt egyre inkább átszoknak a gyalog elérhető, közeli szupermarketekbe és kisboltokba, diszkontokba.

PÉNZKÍMÉLŐ MÓD
A lakóhelyhez közeli bevásárlással ugyanis nemcsak az útiköltséget spórolják meg, de a kisebb üzletben korlátozottabb a választék is, így mérsékeltebb a kísértés a költekezésre. Ezt a trendet lovagolja meg a belvárosokba húzódó valamennyi diszkont és a hiper kategória mellett a kis, kényelmi üzlethálózatát bővítő Tesco is. A lakókörnyezetet, a belvárosokat meghódító diszkontok a hálózatbővítésnek ráadásul egy ügyes, pénzkímélő módját választották. Az új üzlet létrehozását, beindítását nagy arányban nem saját forrásból fizetik, hanem a beszállítókkal finanszírozzák hónapokkal, akár fél évvel is késleltetett fizetéssel. Így közvetetten a már beindított áruház termeli ki a beruházási költségek nagy részét. Árnyalja viszont a képet, hogy a felmérések szerint a plázák, a hiper- és szupermarketek az általuk gerjesztett versennyel nem feltétlenül a kis boltokat fojtják meg, sokkal inkább egymást.

A GfK Hungária Piackutató Intézet megvizsgálta, milyen hatással jár az úgynevezett „modern trade”, azaz a korszerű, nagy alapterületű áruházak megjelenése a 10 ezer fős településeken. Amíg nincs ott ilyen modern üzlet, addig a vásárlók a távolabbi hiper- és szupermarketekbe is eljártak. A modern kereskedelmi csatornák megjelenésével viszont helyben erősödött a verseny. De a modern áruházak leginkább a modern áruházakkal versenyeztek, és az ellátottság javult. Az új piaci szereplő elsősorban a szintén nagy alapterületű kereskedelmi csatornáktól vette el a piacot, beindult a kannibalizmus, míg a helyi kis boltok forgalmára kisebb volt a hatása.

NYUGALOM
A korlátozást – ahogyan Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára találóan fogalmaz – a kereskedelmi különadó után már sztoikus nyugalommal fogadják. Miközben a szabály terjeszkedést korlátozó hatása a piaci elemzők szerint erősen kétséges. A recesszióban a kereskedők többségének esze ágában sincs építkezni, aki pedig időben megneszelte a várható korlátozást, az már jó előre megszerezte az építési engedélyt.

Az állam – és így az adófizetők – számára a pláza-stopnak azonban várható egy fájdalmas következménye, a törvény miatt ugyanis a költségvetés tízmilliárdokat bukhat. A GfK megvizsgálta, hogy összesen mekkora költségvetési többletet, hány forint adóbevételt hoz egy átlagos hipermarket, szupermarket és egy bevásárlóközpont létrehozása, kezdve az előzetes piackutatástól, az építésen át egészen az ügyvédi honoráriumból származó adóforintokat összesítve. Eszerint egyetlen szupermarket építése is – az iparűzési adót, a helyi beszállítók forgalmát is figyelembe véve – már a beruházás évében is több száz millió forint adóbevételt hoz. Tehát ennyi adó nem érkezik be, ha nem épül meg az áruház. Egy fel nem épült hipermarketnél viszont már milliárd körüli, egy-egy meg nem valósult bevásárlóközpont beruházásnál pedig több milliárd forint az elmaradó adóbevétel. Demján Sándor 100–150 milliárd forintra taksálta azt az adóbevételt, amelytől a költségvetés elesik a pláza-stop miatt. Ez pedig pont a fele annak, amennyit a munka nélkül maradó ingatlanfejlesztők buknak a törvényen.

Kapcsolódó cikkek