brusszel


Túl a Varázshegyen

Budapesti Állatkert: túlélés és terjeszkedés
Figyelő Online - Figyelő
2012.01.17  14:38   
mail
nyomtatás
Kevesebb működési támogatásból kellett gazdálkodnia tavaly az Állatkertnek, a látogatószám viszont emelkedett. A következő évek legnagyobb dobása a Vidámpark területének birtokbavétele lehet.
Budapesten száz éve élvezhetik a Fővárosi Állat- és Növénykert vízilovai a Széchenyi Fürdő áldásait, azóta lubickolhatnak a szomszédból érkező, lehűtött termálvízben. Nem mostanában kezdődött tehát az állatkertben a megújuló energia hasznosítása, ez azonban hamarosan más nagyságrendre emelkedik egy nemrég beindított fejlesztésnek köszönhetően. A 395 millió forintba kerülő, 60 százalékban az Európai Unió által finanszírozott beruházás nyomán az intézmény fűtését is részben a városligeti fürdőből érkező termálvíz fogja biztosítani. A számítások szerint ezzel kiváltható az intézmény évi gázfogyasztásának mintegy 20–30 százaléka, ami 20–30 millió forinttal egyenértékű. A fejlesztés azért is példaértékű, mert közben a fürdő is jól jár, ott ugyanis árammal kell hűteni a földből feltörő forró vizet, mielőtt a medencékbe vezethetnék.

Persányi Miklós főigazgató egy kacagójancsival. Keresi a pénzügyi egyensúlyt. Fotók: Bánkuti András

Ez a fejlesztés csak egy kiragadott példa arra, hogy miért az Állatkert a főváros egyik kirakatintézménye, nemcsak a mostani, hanem a korábbi ciklusokban is. Nem mintha ez a státusa teljesen megvédené a költségvetési megszorításoktól. Az eredeti előirányzat szerint például tavaly a főváros 25 százalékkal, 153,5 millió forinttal kevesebbet szánt az Állatkert működésének támogatására. Év közben annyival javult a helyzet, hogy visszakapott ebből 30 millió forintot, ennek hiányában ugyanis be kellett volna zárnia fiókintézményét, a margitszigeti kisállatkertet.

Hírgyár
Az Állatkert jó ideje nagyon tudatosan használja a médiát saját maga népszerűsítésére és üzenetei közvetítésére. Ennek köszönhetően jóval nagyobb nyilvánosságot kap, mintha százmilliókért venne reklámfelületeket, a kisállatok születése rendszeresen bekerül a tévék, rádiók, újságok színes hírei közé. Az intézmény emellett maga is generál híreket, amelyek időnként még a kormányzat törekvéseivel is egybecsengenek. Ilyen volt például, amikor a Vidékfejlesztési Minisztérium magyar dinnyét népszerűsítő kampányának idején az állatok is deklaráltan magyar gyümölcsöt fogyaszthattak. A medencéből dinnyét kihalászó jegesmedvét pedig természetesen imádta a média. Az állatkerti összeállítások hírértékét előszeretettel növeli Tarlós István főpolgármester is, aki tavaly elvállalta a 3 kistigris keresztapaságát, és a vombatok debütálásakor is jelen volt.

Az idén sem az lesz Persányi Miklós főigazgató gondja, hogy el tudja-e költeni a forrásokat, hiszen várhatóan csak a beruházások nyomán megemelkedő költségek miatt nő a fővárosi támogatás 36,5 millió forinttal (az állatkert gazdálkodását részletesen lásd külön). Sőt, a BKV helyzete miatt újabb megszorítási hullám is elképzelhető. Abban viszont joggal reménykedhet a 2003–2007 közötti környezetvédelmi miniszterségét leszámítva az intézményt 1994 óta irányító szakember, hogy sikerülhet megismételni a tavalyi, 1 millió fő feletti látogatószámot. Igaz, ehhez nemcsak a kedvező időjárás kellett, hanem olyan szenzációszámba menő események is, mint a tigriskölykök születése, valamint a Magyarországon évtizedek óta nem látott vombatok érkezése.

Az időjárás és a gazdasági helyzet alakítása kívül esik az Állatkert lehetőségein, attrakciókból viszont biztosan nem lesz hiány az idén sem. Tavasszal megnyílik ugyanis a Nagyszikla gyomrában kialakított Varázshegy, 3500 négyzetméternyi kiállítótérrel. Ez a szintén uniós támogatást élvező beruházás a most futó öt fejlesztés közül a legnagyobb, az összesen 2,5 milliárdos összeg valamivel több mint felét erre költik. A legnagyobb teremben kiállítanak például egy életnagyságú ámbráscetet, megvalósítva az 1911 és 1919 közötti igazgató, Lendl Adolf elképzelését.<#zaras_figyelo#>

A hasonló újdonságok korábban is megmozgatták az embereket, például amikor 2000-ben 12 évnyi felújítás után megnyílt a Pálmaház, az Állatkert 1,1 milliós rekord látogatottsággal zárta az esztendőt. Az üdülési csekk kivezetése (Hidegre teszik – Figyelő, 2011/48. szám) miatt ugyanakkor komolyan aggódik a főigazgató, mivel eddig az Állatkert volt az ország egyik legnagyobb beváltóhelye, évi 100 millió forint feletti forgalommal. Az pedig még kérdéses, hogy az üdülési csekket felváltó Széchenyi Pihenő Kártya hozza-e majd ezt a volument az intézmény számára.

GYORS BEAVATKOZÁS
Félő, hogy ennek a változásnak a kevés szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező családok lesznek a vesztesei, legalábbis ha a gyerekek az Állatkertbe vágynak. Az intézmény rendszeresen hirdet akciókat – a gyermekek tavaly decemberben is három héten keresztül ingyen mehettek be –, amelyeket elsősorban ez a kör használ ki. „Meggyőződésem, hogy a szolgáltatott tartalomhoz képest nem drágák a belépőink, de a jövedelmekhez képest nem is olcsók” – értékeli az árszintet Persányi Miklós. A főigazgató megjegyzi, míg náluk egy látogatóra 500 forint támogatás jut – 1 millió látogatóval és félmilliárdos fővárosi működési támogatással számolva –, addig egyes színházaknál vagy éppen az Operánál 5 ezertől 25 ezer forintig terjed ez az összeg. Pedig az Állatkert működtetése sem olcsóbb ez utóbbiakénál.

Sokat kell költeni például a 25 műemlék épületre, mert bár 90 százalékuk ma már jó állapotban van, adódnak gyors beavatkozást igénylő helyzetek, mint például amikor észrevették, hogy a Kós Károly által tervezett Madárház százéves cserepei elkezdtek elporladni. Mivel nem akarták kockáztatni, hogy beázzon a kalotaszegi stílusban épült torony, biztosítani kellett a felújítás anyagi fedezetét. A cserepeket egy erdélyi manufaktúrából szerezték be.

Költséges műfaj
Kemény kihívások elé állította a Budapest költségvetési intézményeként működő Állatkertet a fővárosi támogatás megkurtítása 2011-ben, hiszen a csökkentés mértéke még az év közben visszakapott 30 millió forintot nem számítva is elérte a 20 százalékot. A kiesést részben uniós projektek elcsúsztatásával tudták kezelni, így nem 2011-ben kellett előteremteni az Állatkertre jutó önrész teljes összegét. Ennek nyomán két projektet az idén valósítanak meg.

Többszöri módosítás után az intézmény végül is tavaly valamivel kevesebb, mint 3,1 milliárd forintból gazdálkodhatott, ebből mintegy 1,7 milliárd volt a működési kiadás, közel 1,4 milliárd forintot pedig beruházásokra fordítottak. A másik oldalon a jegyárbevétel meghaladta az 1 milliárd forintot, nagyjából 100 millió pedig a kapukon belül működő vendéglátó és kereskedelmi egységek bérleti díjaiból folyt be. Egyenként néhány tízmilliót tettek ki a céges és a magánszponzoroktól származó, valamint a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékából befolyt tételek. A működési kiadások fennmaradó hányadát fedezte a tavaly mintegy félmilliárdos fővárosi támogatás és az áfa-visszatérítés.

Bár a költségvetésben nem túl nagy tétel, mindenesetre örömteli, hogy az állatok jelképes örökbe fogadásából származó összeg nem zsugorodott az elmúlt években, a jövedelmek reálértékének csökkenése ellenére sem. A beruházások fedezete nagyobbrészt uniós támogatás, az önrészt körülbelül fele-fele arányban adja a Fővárosi Önkormányzat és az Állatkert.

SZEZONNYÚJTÁS
Visszatérve az akciókhoz, ezek azért is előnyösek az intézmény számára, mert egyrészt az Állatkertbe szoktatják a következő generációkat, másrészt pedig a tél holtszezonnak számít. Ilyenkor alig lézengenek a kertben, novembertől márciusig mindössze az éves jegyárbevétel tizede jön be.  Ennek tudatában a jelenlegi és a jövőbeni fejlesztések is elsősorban azt szolgálják, hogy a holtszezonban is megtekinthető attrakciókkal bővítsék a kínálatot.

A Nagyszikla belsejének kihasználása után azonban már nemigen maradt szabad hely az Állatkertben ezek megvalósítására. A megoldás kéznél, legalábbis a közvetlen közelben van. Tarlós István főpolgármester többször is elmondta, hogy a Budapesti Vidámparknak ki kell költöznie a Városligetből, és az Állatkert 2014-ig birtokba veheti a területét. A főpolgármester hozzátette, azt is el tudja képzelni, hogy a Vidámparkot privatizálják. Nem csoda, hogy az intézmény nem nőtt a városvezető szívéhez, hiszen még a tavalyi, jónak számító évében is erősen veszteséges volt, emellett súlyos tartozások is terhelik. Viszont éppen ezek az adósságok nehezítik meg azt, hogy a városvezetés teljesen a saját belátása szerint cselekedjen. A múlt év végén mindenesetre a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy – a 2010-ben folyósított 479 millió forint után – további 100 millió forint tulajdonosi kölcsönt ad a Vidámparknak. E nélkül ugyanis valószínűleg el sem indulhatna a ringlispíl tavasszal.

A Vidámpark területét Persányi Miklós szerint viszonylag kis ráfordítással birtokba tudják venni, arra pedig részletes tervekkel rendelkeznek, hogy mit csinálnának ott. A műemlék játékok (hullámvasút, körhinta) természetesen a helyükön maradnának, és ezek köré, a Vidámpark mai területének kisebb részére békebeli, századfordulós vurstli hangulatot teremtenének. Ennek a környezetében főként őshonos hazai növény- és állatfajok kapnának helyet, a háziállatokat bemutató részleg is ide költözne, nagyobb teret kapna az állatsimogató, és bőven lenne hely a pónilovaglásnak is.

Gorillák az Állatkerben. Sok látogatót vonzanak.

VISSZA A VADONBA
A nagy dobás azonban a 2 hektáros alapterületűre megálmodott fedett ősvadon park lenne, amelynek fűtését a Széchenyi Fürdő jelenleg nem hasznosított medencevize biztosítaná, így télen-nyáron kellemesen bejárható zöld környezet jönne létre. Persányi szeme előtt a lipcsei állatkert példája lebeg, ahol területbővítéssel és egy, az előbb vázolthoz hasonló csarnok felhúzásával sikerült megduplázni a látogatottságot. A Budapestre megálmodott csarnok azonban ennél is nagyobb lenne, Európában csak az Anglia délnyugati részén, Cornwallban megépített Eden Project összesen 5,5 hektáros fedett alapterülete múlná felül. A beruházás nem lenne olcsó, de nem is kezelhetetlen nagyságrendű, a főigazgató szerint kevesebbe kerülne, mint a Városligeti Műjégpálya 4,7 milliárd forintos felújítása. Persányi úgy számol, hogy az ősvadon csarnok megépítésével reális cél lehet az évi 1,5 milliós látogatószám elérése, s a Budapestre érkező külföldi turisták 20–30 százaléka töltene egy nappal többet a fővárosban e látványosságnak köszönhetően. A főigazgató szavait alátámasztja, hogy a Nyíregyházi Állatparkban 1,6 milliárd forintból megépített Zöld Piramisnak köszönhetően az intézmény látogatottsága a korábbi 200 ezer körüli szintről 450 ezer körülire nőtt, s ezzel Kelet-Magyarország kimagaslóan legnépszerűbb turisztikai attrakciójává vált.

A kert gazdálkodását könnyíti, hogy az állatok beszerzése jellemzően nem kerül pénzbe, általában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségén keresztül ingyen érkeznek az egyedek, így kapott párt Vitus, a jegesmedve is. A rendszer persze fordítva is így működik, ha felcseperednek a kis tigrisek, szintén anyagi ellenszolgáltatás nélkül kerülnek olyan helyre, ahol a leginkább szolgálhatják a faj megőrzéséért folytatott erőfeszítéseket.

A kivételek közé tartoznak a vombatok, amelyekért néhány millió forintot ki kellett fizetni, és emellett biztosítani számukra a szakképzett gondozókat és a megfelelő életfeltételeket. Ilyen például, hogy az odújukban soha nem lehet 25 foknál melegebb. Szintén a pénzért vásárolt állatok közé tartoznak a lepkék – amelyek bábként érkeznek Costa Ricából –, a tengeri halak, valamint a két éve példányonként 750 ezer forintnak megfelelő összegért beszerzett 6 óriásteknős is. Igaz, utóbbiak 100 évig is elélnek, így meglehetősen tartós befektetésről van szó.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Kiegyezés a székely–holland sörháborúban

Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.

Bajban a taxisok réme

Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.

Alternatív valóságok

Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye 
a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.

Jönnek az automata áruházak

Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat.

top200