Budapesten száz éve élvezhetik a Fővárosi Állat- és Növénykert vízilovai a Széchenyi Fürdő áldásait, azóta lubickolhatnak a szomszédból érkező, lehűtött termálvízben. Nem mostanában kezdődött tehát az állatkertben a megújuló energia hasznosítása, ez azonban hamarosan más nagyságrendre emelkedik egy nemrég beindított fejlesztésnek köszönhetően. A 395 millió forintba kerülő, 60 százalékban az Európai Unió által finanszírozott beruházás nyomán az intézmény fűtését is részben a városligeti fürdőből érkező termálvíz fogja biztosítani. A számítások szerint ezzel kiváltható az intézmény évi gázfogyasztásának mintegy 20–30 százaléka, ami 20–30 millió forinttal egyenértékű. A fejlesztés azért is példaértékű, mert közben a fürdő is jól jár, ott ugyanis árammal kell hűteni a földből feltörő forró vizet, mielőtt a medencékbe vezethetnék.

Persányi Miklós főigazgató egy kacagójancsival. Keresi a pénzügyi egyensúlyt. Fotók: Bánkuti András

Ez a fejlesztés csak egy kiragadott példa arra, hogy miért az Állatkert a főváros egyik kirakatintézménye, nemcsak a mostani, hanem a korábbi ciklusokban is. Nem mintha ez a státusa teljesen megvédené a költségvetési megszorításoktól. Az eredeti előirányzat szerint például tavaly a főváros 25 százalékkal, 153,5 millió forinttal kevesebbet szánt az Állatkert működésének támogatására. Év közben annyival javult a helyzet, hogy visszakapott ebből 30 millió forintot, ennek hiányában ugyanis be kellett volna zárnia fiókintézményét, a margitszigeti kisállatkertet.
Az idén sem az lesz Persányi Miklós főigazgató gondja, hogy el tudja-e költeni a forrásokat, hiszen várhatóan csak a beruházások nyomán megemelkedő költségek miatt nő a fővárosi támogatás 36,5 millió forinttal (az állatkert gazdálkodását részletesen lásd külön). Sőt, a BKV helyzete miatt újabb megszorítási hullám is elképzelhető. Abban viszont joggal reménykedhet a 2003–2007 közötti környezetvédelmi miniszterségét leszámítva az intézményt 1994 óta irányító szakember, hogy sikerülhet megismételni a tavalyi, 1 millió fő feletti látogatószámot. Igaz, ehhez nemcsak a kedvező időjárás kellett, hanem olyan szenzációszámba menő események is, mint a tigriskölykök születése, valamint a Magyarországon évtizedek óta nem látott vombatok érkezése.

Az időjárás és a gazdasági helyzet alakítása kívül esik az Állatkert lehetőségein, attrakciókból viszont biztosan nem lesz hiány az idén sem. Tavasszal megnyílik ugyanis a Nagyszikla gyomrában kialakított Varázshegy, 3500 négyzetméternyi kiállítótérrel. Ez a szintén uniós támogatást élvező beruházás a most futó öt fejlesztés közül a legnagyobb, az összesen 2,5 milliárdos összeg valamivel több mint felét erre költik. A legnagyobb teremben kiállítanak például egy életnagyságú ámbráscetet, megvalósítva az 1911 és 1919 közötti igazgató, Lendl Adolf elképzelését.<#zaras_figyelo#>

A hasonló újdonságok korábban is megmozgatták az embereket, például amikor 2000-ben 12 évnyi felújítás után megnyílt a Pálmaház, az Állatkert 1,1 milliós rekord látogatottsággal zárta az esztendőt. Az üdülési csekk kivezetése (Hidegre teszik – Figyelő, 2011/48. szám) miatt ugyanakkor komolyan aggódik a főigazgató, mivel eddig az Állatkert volt az ország egyik legnagyobb beváltóhelye, évi 100 millió forint feletti forgalommal. Az pedig még kérdéses, hogy az üdülési csekket felváltó Széchenyi Pihenő Kártya hozza-e majd ezt a volument az intézmény számára.

GYORS BEAVATKOZÁS
Félő, hogy ennek a változásnak a kevés szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező családok lesznek a vesztesei, legalábbis ha a gyerekek az Állatkertbe vágynak. Az intézmény rendszeresen hirdet akciókat – a gyermekek tavaly decemberben is három héten keresztül ingyen mehettek be –, amelyeket elsősorban ez a kör használ ki. „Meggyőződésem, hogy a szolgáltatott tartalomhoz képest nem drágák a belépőink, de a jövedelmekhez képest nem is olcsók” – értékeli az árszintet Persányi Miklós. A főigazgató megjegyzi, míg náluk egy látogatóra 500 forint támogatás jut – 1 millió látogatóval és félmilliárdos fővárosi működési támogatással számolva –, addig egyes színházaknál vagy éppen az Operánál 5 ezertől 25 ezer forintig terjed ez az összeg. Pedig az Állatkert működtetése sem olcsóbb ez utóbbiakénál.

Sokat kell költeni például a 25 műemlék épületre, mert bár 90 százalékuk ma már jó állapotban van, adódnak gyors beavatkozást igénylő helyzetek, mint például amikor észrevették, hogy a Kós Károly által tervezett Madárház százéves cserepei elkezdtek elporladni. Mivel nem akarták kockáztatni, hogy beázzon a kalotaszegi stílusban épült torony, biztosítani kellett a felújítás anyagi fedezetét. A cserepeket egy erdélyi manufaktúrából szerezték be.
SZEZONNYÚJTÁS
Visszatérve az akciókhoz, ezek azért is előnyösek az intézmény számára, mert egyrészt az Állatkertbe szoktatják a következő generációkat, másrészt pedig a tél holtszezonnak számít. Ilyenkor alig lézengenek a kertben, novembertől márciusig mindössze az éves jegyárbevétel tizede jön be.  Ennek tudatában a jelenlegi és a jövőbeni fejlesztések is elsősorban azt szolgálják, hogy a holtszezonban is megtekinthető attrakciókkal bővítsék a kínálatot.

A Nagyszikla belsejének kihasználása után azonban már nemigen maradt szabad hely az Állatkertben ezek megvalósítására. A megoldás kéznél, legalábbis a közvetlen közelben van. Tarlós István főpolgármester többször is elmondta, hogy a Budapesti Vidámparknak ki kell költöznie a Városligetből, és az Állatkert 2014-ig birtokba veheti a területét. A főpolgármester hozzátette, azt is el tudja képzelni, hogy a Vidámparkot privatizálják. Nem csoda, hogy az intézmény nem nőtt a városvezető szívéhez, hiszen még a tavalyi, jónak számító évében is erősen veszteséges volt, emellett súlyos tartozások is terhelik. Viszont éppen ezek az adósságok nehezítik meg azt, hogy a városvezetés teljesen a saját belátása szerint cselekedjen. A múlt év végén mindenesetre a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy – a 2010-ben folyósított 479 millió forint után – további 100 millió forint tulajdonosi kölcsönt ad a Vidámparknak. E nélkül ugyanis valószínűleg el sem indulhatna a ringlispíl tavasszal.

A Vidámpark területét Persányi Miklós szerint viszonylag kis ráfordítással birtokba tudják venni, arra pedig részletes tervekkel rendelkeznek, hogy mit csinálnának ott. A műemlék játékok (hullámvasút, körhinta) természetesen a helyükön maradnának, és ezek köré, a Vidámpark mai területének kisebb részére békebeli, századfordulós vurstli hangulatot teremtenének. Ennek a környezetében főként őshonos hazai növény- és állatfajok kapnának helyet, a háziállatokat bemutató részleg is ide költözne, nagyobb teret kapna az állatsimogató, és bőven lenne hely a pónilovaglásnak is.

Gorillák az Állatkerben. Sok látogatót vonzanak.

VISSZA A VADONBA
A nagy dobás azonban a 2 hektáros alapterületűre megálmodott fedett ősvadon park lenne, amelynek fűtését a Széchenyi Fürdő jelenleg nem hasznosított medencevize biztosítaná, így télen-nyáron kellemesen bejárható zöld környezet jönne létre. Persányi szeme előtt a lipcsei állatkert példája lebeg, ahol területbővítéssel és egy, az előbb vázolthoz hasonló csarnok felhúzásával sikerült megduplázni a látogatottságot. A Budapestre megálmodott csarnok azonban ennél is nagyobb lenne, Európában csak az Anglia délnyugati részén, Cornwallban megépített Eden Project összesen 5,5 hektáros fedett alapterülete múlná felül. A beruházás nem lenne olcsó, de nem is kezelhetetlen nagyságrendű, a főigazgató szerint kevesebbe kerülne, mint a Városligeti Műjégpálya 4,7 milliárd forintos felújítása. Persányi úgy számol, hogy az ősvadon csarnok megépítésével reális cél lehet az évi 1,5 milliós látogatószám elérése, s a Budapestre érkező külföldi turisták 20–30 százaléka töltene egy nappal többet a fővárosban e látványosságnak köszönhetően. A főigazgató szavait alátámasztja, hogy a Nyíregyházi Állatparkban 1,6 milliárd forintból megépített Zöld Piramisnak köszönhetően az intézmény látogatottsága a korábbi 200 ezer körüli szintről 450 ezer körülire nőtt, s ezzel Kelet-Magyarország kimagaslóan legnépszerűbb turisztikai attrakciójává vált.

A kert gazdálkodását könnyíti, hogy az állatok beszerzése jellemzően nem kerül pénzbe, általában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségén keresztül ingyen érkeznek az egyedek, így kapott párt Vitus, a jegesmedve is. A rendszer persze fordítva is így működik, ha felcseperednek a kis tigrisek, szintén anyagi ellenszolgáltatás nélkül kerülnek olyan helyre, ahol a leginkább szolgálhatják a faj megőrzéséért folytatott erőfeszítéseket.

A kivételek közé tartoznak a vombatok, amelyekért néhány millió forintot ki kellett fizetni, és emellett biztosítani számukra a szakképzett gondozókat és a megfelelő életfeltételeket. Ilyen például, hogy az odújukban soha nem lehet 25 foknál melegebb. Szintén a pénzért vásárolt állatok közé tartoznak a lepkék – amelyek bábként érkeznek Costa Ricából –, a tengeri halak, valamint a két éve példányonként 750 ezer forintnak megfelelő összegért beszerzett 6 óriásteknős is. Igaz, utóbbiak 100 évig is elélnek, így meglehetősen tartós befektetésről van szó.

Kapcsolódó cikkek