Miközben éppen újabb rekordokat döntött a felszámolási és végelszámolási eljárások száma, az év végi törvénykezési hajrában az Országgyűlés több ponton módosította a csődtörvényt. A hivatalos indoklás szerint a változások az eljárások gyorsítását és a gazdasági visszaélések megszüntetését hozhatják el az érintettek, főképpen a hitelezők számára. Meglepő lenne azonban, ha ez tényleg így történne, különösen ami a szélhámosságokat illeti.

„Igazi könnyebbséget csak a gazdasági helyzet érdemi javulása hozhat a hitelező cégek, vállalkozások számára” – ismeri el Czibor Zsolt. A hitelbiztosítással és követeléskezeléssel foglalkozó Coface Hungary Kft. vezető jogtanácsosa szerint fontos a jogszabályi környezet is, ugyanakkor egy átgondolt, új törvény helyett ismét csak kapkodó módosításra tellett. Ez néhány fontos elemet tartalmaz ugyan (lásd külön alább, pontokba szedve), de a hitelezők pénzét lényegében nem védi jobban. A szakértő úgy látja, határozottabb büntetőjogi és polgárjogi mögöttes felelősségre, pontosabban annak kikényszeríthetőségére lenne szükség olyankor, amikor a felszámolásba menekülő cégek vezetőinek nyilvánvaló szándéka a hitelezők megkárosítása.

A félbehagyott Tópark Budapest határában.Az építőipar helyzete a legrosszabb. Fotó: Somogyi Nóra

VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL
Utóbbira sajnos egyre több a példa, számos iparágban drámai a helyzet. A felszámolások mennyisége egyre nő: 2011-ben 20 325 cég ellen indult ilyen eljárás, ami 16,4 százalékkal több, mint 2010-ben, pedig akkor is megdőlt a korábbi rekord (lásd a grafikont). Ennél is extrémebb módon, közel 62 százalékkal, 22 667-re nőtt a végelszámolással megszűnő vállalkozások száma tavaly – derül ki a PartnerControll.hu adataiból.

Igaz, a Coface szakértője szerint ez utóbbi kiugró adat mögött nem csak a csendben eltűnő cégek számának növekedése áll, hanem az adóhatóság látványosan fokozódó aktivitása is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis tavaly sokkal határozottabban lépett fel több ezer, a levelekre sem reagáló vállalkozás törlése ügyében. Arról azonban nincsenek adatok, hogy a végelszámolásoknak ez mekkora részét teszi ki, illetve, hogy a végelszámolás sorsára jutott cégek valójában nem hagytak-e hátra kisebb-nagyobb be nem jelentett tartozásokat.<#zaras_figyelo#>

A csődtörvény változásai közül a legjelentősebb az az informatikai adatbázis, amelyet az Országos Bírói Hivatal égisze alatt alakítanak ki, a hírek szerint ez év nyarára. Ennek fő célja, hogy gyorsítsa a felszámolási eljárásokat. A vég közeledtével ugyanis a cégek jó része székhelyének áthelyezésével próbál időt nyerni. Ilyenkor ugyanis az illetékes cégbíróságok között papíralapon indul el a hosszas hivatalos levelezgetés. Így a bajok kezdetétől számítva akár egy teljes év is eltelhet, mire a cégnyilvántartásban megjelenik a „felszámolás alatt”, azaz „f.a.” bejegyzés. Bár nem mindig ilyen hosszú az átfutás, azért az eljárások több éve tartó, látványos növekedése miatt igen ritka, amikor a cégbíróságoknak sikerül tartaniuk a felszámolás elrendelésére nyitva álló 60 napos törvényi határidőt.

A csődeljárások számának növekedése viszont nem lenne feltétlenül negatív, ha ezzel arányosan a sikerrel, azaz a vállalat továbbműködésével zárult esetek száma is gyarapodna. Ezt szolgálná a 90 napos fizetési moratórium 120 naposra növelése, ám félő, hogy a korábbi módosításokhoz (Az utolsó menedék – Figyelő, 2009/35. szám) hasonlóan ez is eredménytelen marad, mivel a csődvédelmet kérő cég partnerei jellemzően nem adják meg a talpra álláshoz szükséges bizalmat.

REKORDER ÁGAZATOK
A Bisnode-csoporthoz tartozó, a PartnerControll.hu oldalt is üzemeltető Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő iparági listái szerint messze a legrosszabb helyzetben az építőipari vállalkozások vannak, a bedőlési hullám tavaly tovább dagadt. A 2010-es 3124 után tavaly 3543 építőipari cég került felszámolás alá. Nem sokkal jobb a nagy- és kiskereskedelmi cégek helyzete sem, e szegmensben a felszámolás alá került cégek száma 20 százalékkal nőtt. Hasonló arányú folyamat zajlott le a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás terén.

A bedőlési hullám fékeződésére egyelőre nem is látnak esélyt a szakemberek. A belföldi kereslet visszaesése, a kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozások – a magas céges devizahitel-állománnyal karöltve –, a még tovább szűkülő hitelforrások nem biztatják sok jóval a cégeket. A Coface szakértői szerint ezért bármilyen nagyobb megrendelés esetén érdemes a partnercég fizetési kockázatait megvizsgálni, vagy követelésbiztosítást kötni, s nem csupán évente, hanem félévente ellenőrizni az ügyfelek likviditását.

Kapcsolódó cikkek