brusszel


Varga György: a hatalom elsőbbsége

A gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről
Figyelő Online - Figyelő
2012.01.10  11:37   
mail
nyomtatás
Gazdasági elemzők és a közgazdaságtudomány művelői bíztak abban, hogy a Fidesz–KDNP kormány előbb-utóbb megfontolja, vagy legalábbis mérlegelés tárgyává teszi az általa képviselt gazdaságpolitikát ért bírálatokat. Ez a bizalom azon alapult, hogy a bírálatok – eltekintve néhány szélsőséges véleménytől – a gazdasági folyamatok elemzéséből indultak ki.
A közgazdász társadalom véleménye mára már egységes és határozott: az eddig folytatott gazdaságpolitika tarthatatlan. A megoldási javaslatok persze eltérnek egymástól, függően a különböző tudományos iskolákhoz és politikai áramlatokhoz tartozók nézőpontjától.

NINCS PÁRBESZÉD
A véleményformáló és alapjában véve az ortodox gazdaságpolitika alapján álló, illetve a nem ortodox gazdaságpolitikai modellben gondolkodó kormány között nincs párbeszéd. Egyrészt nincs is olyan platform, amely teret kínálna az érdemi, valóságos eszmecserére. Másrészt jól látható, hogy a kormány – eltekintve néhány látszat-konzultációtól – nem kíváncsi a közgazdászok véleményére. A rendszerváltás után húsz évvel ismét szembesülhetünk a korai szocializmus egyik sarkalatos ideológiai alapvetésének újjáéledésével. A politikai hatalom abszolút elsőbbséget élvez a gazdasággal szemben.

A közgazdászok a piaci koordinációban gondolkodnak, a kormány ezzel szemben a bürokratikus koordináció talaján áll. A kabinet ideológiai alapvetésében hatalmi érdekekből táplálkozó, erőteljes etatista és nacionalista vonások fedezhetők fel. A kormány behatolt a magántulajdon szférájába, fellazította a jogállamot jellemző garanciális szabályokat.

<#zaras_figyelo#>Intézkedéseivel meggyengíti a piacgazdaság és a polgári társadalom alapját képező magántulajdont, s olyan nemzeti, szuverén gazdaságpolitika lehetőségében bízik, amely ma már legfeljebb csak a történelmi archívumokban található meg. Magyarország kis, nyitott gazdaságú ország, s így még rövidtávon sem függetlenítheti magát a közgazdasági realitásoktól. Főleg akkor nem, ha tagja a gazdaságtörténet egyik legszorosabb integrációjának, az Európai Uniónak.

A kormány az elmúlt másfél évben a piacok szabályozása helyett a piaci viszonyokat torzító intézkedések sorozatát vezette be. A gazdasági szereplőket kényszerhelyzetbe hozta, s így azok alkalmazkodása a helyzethez szintén kényszerreakciók sorozatává vált. Ez jelentős többletköltségekkel és a piaci szereplők számára oly fontos jövőkép elvesztésével járt.

A kétharmados hatalom nyelvezetében, szimbólumaiban, viselkedési kultúrájában etatista, nacionalista szellemiség tükröződik. A túlzott centralizáció állandó zavarokat kelt a döntési folyamatokban, s erősen korlátozza a helyi autonómiát. A Magyar Növekedési Terv a kormány geopolitikai tájékozódásának, s tegyük hozzá, ezzel értékválasztásának is súlyos orientációs zavaráról árulkodik. A jelenlegi gazdaságpolitika következményei a legjobb akarattal sem minősíthetők schumpeteri értelemben vett kreatív rombolásnak.

ÖN- ÉS KÖZVESZÉLYES
A Magyarországon kiépült struktúra, a magyar modell, amelyből kiiktatták a kontrollmechanizmusokat, ön- és közveszélyes. A súlyos morális és hitelességi veszteségeket is okozó politikai – s nem gazdasági – kormányzással szemben mára nem maradt más ellensúly, mint az Európai Unió és tőkepiac. A rendkívül ideges pénzpiacok a magyar helyzet bizonytalanságára a szokásosnál is hevesebben reagálnak. Kiszámíthatatlan gazdaságpolitikára kiszámíthatatlan piaci reakció a válasz. Vajon mikor jöhet létre a magyar progressziónak az a szakmai és politikai egysége, amely hiteles és kellő erőt képviselő belső támogatást nyújthat egy, az országot az európai centrum felé közelítő politika számára?

A szerző a Figyelő volt főszerkesztője
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Félelmek és tények

Lánczi Tamás személyes álláspontja

Családi pótlék itt és ott

Kiszelly Zoltán nézőpontja

Pontozással nyert az EU

Kína igen ügyesen Oroszországot használja fel saját érdekei előmozdítására

A holland választás tanulságai: „jó” populizmus és mélyreható vita

A hollandok elmúlt 15-20 éve azt mutatja meg nekünk, hogy az olykor késhegyre menő vitáknak komoly hozadéka van

top200