Kritikussá vált a magyar légitársaság helyzete, akár 100 milliárd forint fizetési kötelezettsége is keletkezhet az uniós határozat következtében.
Nagyon kreatívnak bizonyult a magyar állam, amikor az elmúlt években a Malév Zrt. életben tartása érdekében különféle pénzügyi manővereket hajtott végre. A kézenfekvő tulajdonosi kölcsön mellett előfordult, hogy papíron átvette a cég bizonyos eszközeit vagy kölcsöneit, máskor haladékot adott az adófizetési kötelezettségére. Az aktuális magyar kormány mindig igyekezett kitalálni valamit, ami nem teszi ordítóan egyértelművé a támogatás tiltott voltát, ám az Európai Bizottság egyik trükköt sem vette be. Így a Malévnek juttatott mintegy 100 milliárd forintot most elvileg vissza kellene fizetni.
Pihenő Malév-gépek. Súlyos likviditási gondok jöhetnek.
Fotó: MTI
új cég, új alapokrólA tiltott támogatás végleges bizottsági elítélése már december elejére várható volt, és információink szerint két alkalommal is csak komoly diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően halasztódott mostanáig. A kapott haladék értelme az volt, hogy az állam az utolsó pillanatig kereshesse azt a megoldást, amellyel az ország fenn tudja tartani légi közlekedési kapcsolatainak normális szintjét. Még mindig napirenden vannak különböző forgatókönyvek, de az idő egyre fogy. A Malév állami tőkepótlásának esetleges folytatása most már elképzelhetetlen, hiszen ez azt jelentené, hogy a magyar állam nyíltan szembe megy az uniós határozattal, és annak nagyon súlyos következményei lennének, különösen most, amikor a felek közötti viszony amúgy is nagyon feszült. A brüsszeli verdikt után így mindössze négy hónap maradt a gordiuszi csomó átvágására, mivel várhatóan le kell állítani minden aktuális állami támogatást, és ez már rövidtávon súlyos likviditási problémákat okozhat a légitársaságnál.
A meglepetést egyáltalán nem okozó brüsszeli határozat következtében tehát a társaságnál elkezdett ketyegni az óra, amely a fizetésképtelenség bekövetkeztéig számol vissza. A Malév külső segítség nélkül jelenleg életképtelen, elsősorban nem szakmai, hanem pénzügyi okok miatt, mivel óriási adósságainak törlesztését nem tudja önállóan huzamosabb ideig kigazdálkodni (akkor sem, ha üzemi szinten pozitív az eredménye). Ha nem jön egy befektető, hogy nagyon gyorsan átvegye a céget, akkor viszonylag hamar elérkezik az az időpont, amikor a cég már nem tud kerozint venni a gépeibe, vagy nem tudja átutalni azok lízingdíját. Egy ilyen befektető felbukkanása azonban a cég állapotát nézve valószínűtlen. A folytatás csak úgy képzelhető el, hogy a Malév márkanevet átvéve egy új cég, új alapokról indul el, a hitelezők pedig részben biztosan elbukják a pénzüket. Az elmúlt években a befektető bevonására irányuló tapogatózások mindegyike hasonló megoldással számolt, ám aggasztó, hogy ennek ellenére sem hoztak eredményt.
Problémák sokaságával kell azonban akkor is szembenézni, ha a régi Malév romjain új céget akar az állam gründolni. Ez csak úgy lenne lehetséges, ha az új cégnek semmilyen jogfolytonossága nincs a maival, ellenkező esetben a teljes támogatás-visszafizetési kötelezettség is átszállhat az új társaságra. Ha például egy befektető nem piaci áron veszi át az eszközöket, akkor nagyon kell figyelnie arra, hogy jogilag mentesítse a fenti kockázattól az új entitást.
HOSSZÚ TAVASZA társaság legfőbb hitelezője az orosz állam tulajdonában lévő Vnyesekonombank. Ez politikai szintre emeli az esetleges elszámolási vitákat. Emellett az sem zárható ki egyértelműen, hogy a Malév esetleges kiesésével a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér privatizációs finanszírozási szerződésének hírhedett passzusa is megnyílik, vagyis a reptér-üzemeltető hitelező bankjait a kieső bevételek miatt kompenzálni kell, emiatt több mint 100 milliárd forintos fizetési kötelezettsége keletkezhet a magyar államnak.
A kormány a szaktárca tájékoztatása szerint akár már jövő hétfőn dönt a cég sorsáról, a minisztérium azt állítja, hogy felkészült a helyzetre, és több terv is lapul a tarsolyában. „A bizottsági határozat egyetlen módon lehet hatással a költségvetésre, annak végre nem hajtása esetén a Bizottság az Európai Bíróságokhoz fordulhat, eljárás alá vonhatja Magyarországot” – közölte lapunkkal a tárca.
(A légi közlekedésről szóló összeállításunkat lásd a lap 37. oldalán)
Limburger Lóránt, a Malév vezérigazgatója
–
Mivel tudja megnyugtatni azokat az utasokat, akik a nyaraláshoz most
vennének Malév- repülőjegyet? Miért lehetnek biztosak benne, hogy
lesznek Malév-járatok a nyáron?
– A Malév napi működését nem
befolyásolja az uniós állásfoglalás, járatai menetrend szerint
közlekednek, beszállítóit továbbra is megállapodás szerint fizeti, és
partnereinek az eddig megszokott szolgáltatásokat nyújtja. A Malév
vezetése és valamennyi munkatársa a szokásos módon végzi a munkáját, és
azon dolgozik, hogy az elmúlt hónapok javuló eredményeit – a szépen
növekvő utasszámot és az európai viszonylatban is elismerésre méltó
ülőhely-kihasználtságot – 2012-ben is megőrizze, különös tekintettel a
nyári időszak egyébként is magasabb forgalmára.
– Milyen most a cég likviditása, meddig lehet elég a készpénzforgalom, ha további külső tőke már nem érkezik?
–
A magyar kormány arról tájékoztatta a Malév vezetőit és a közvéleményt,
hogy továbbra is elkötelezett a nemzeti légitársaság fenntartásában.
Működőképesek vagyunk, az ehhez szükséges forrásokat a tulajdonosunk
biztosította. A kiemelt szállítókkal egyeztettünk, biztosítottuk őket a
kötelezettségeink teljesítéséről.
– Mennyi most a cég lejárt tartozásállománya?
– A források a zökkenőmentes működéshez rendelkezésre állnak, a tartozásállomány folyamatos csökkentésén dolgozunk.
A jogellenesnek minősített támogatások
1.
A Malév 2003-ban kapott, 52–79 millió euró közé tehető kölcsönét és a
cég néhány eszközét az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. 2007
végén átvette.
2. Az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV)
megvette volna a Malév Ground Handling Zrt. nevű, földi kiszolgálással
foglalkozó leányvállalatát, és 2009-ben 15,6 millió euró előleget
fizetett ki. Az MNV később elállt a vételi szándékától, de az előleget
és annak kamatait a Malév nem fizette vissza.
3. 2007 és 2010 között különböző adófizetési kötelezettségeket halasztott el az állam, összesen 36,6–87,8 millió euró értékben.
4.
2010 februárjában részben friss tőkeinjekció, részben adósság–tőke
konverzió révén összesen 92,6 millió euróval emelték meg a Malév
tőkéjét.
5. Az MNV a Malévnek 2010-ben összesen 33,6 millió euró
tulajdonosi kölcsönt nyújtott, majd ezt az utána járó kamattal együtt
tőkévé konvertálta, 34,3 millió euró értékben.
7. 2010 szeptemberében
19,3 millió eurós készpénzes tőkeemelést hajtott végre az állam, és
ugyanekkor további 20,8 millió euró értékben tulajdonosi kölcsönt
nyújtott.