brusszel


Légicsapás

UNIÓS JOGBA ÜTKÖZIK A MALÉV TÁMOGATÁSA
Figyelő Online - Figyelő
2012.01.10  18:55   
mail
nyomtatás
Kritikussá vált a magyar légitársaság helyzete, akár 100 milliárd forint fizetési kötelezettsége is keletkezhet az uniós határozat következtében.
Nagyon kreatívnak bizonyult a magyar állam, amikor az elmúlt években a Malév Zrt. életben tartása érdekében különféle pénzügyi manővereket hajtott végre. A kézenfekvő tulajdonosi kölcsön mellett előfordult, hogy papíron átvette a cég bizonyos eszközeit vagy kölcsöneit, máskor haladékot adott az adófizetési kötelezettségére. Az aktuális magyar kormány mindig igyekezett kitalálni valamit, ami nem teszi ordítóan egyértelművé a támogatás tiltott voltát, ám az Európai Bizottság egyik trükköt sem vette be. Így a Malévnek juttatott mintegy 100 milliárd forintot most elvileg vissza kellene fizetni.

Pihenő Malév-gépek. Súlyos likviditási gondok jöhetnek.
Fotó: MTI

új cég, új alapokról
A tiltott támogatás végleges bizottsági elítélése már december elejére várható volt, és információink szerint két alkalommal is csak komoly diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően halasztódott mostanáig. A kapott haladék értelme az volt, hogy az állam az utolsó pillanatig kereshesse azt a megoldást, amellyel az ország fenn tudja tartani légi közlekedési kapcsolatainak normális szintjét. Még mindig napirenden vannak különböző forgatókönyvek, de az idő egyre fogy. A Malév állami tőkepótlásának esetleges folytatása most már elképzelhetetlen, hiszen ez azt jelentené, hogy a magyar állam nyíltan szembe megy az uniós határozattal, és annak nagyon súlyos következményei lennének, különösen most, amikor a felek közötti viszony amúgy is nagyon feszült. A brüsszeli verdikt után így mindössze négy hónap maradt a gordiuszi csomó átvágására, mivel várhatóan le kell állítani minden aktuális állami támogatást, és ez már rövidtávon súlyos likviditási problémákat okozhat a légitársaságnál.

A meglepetést egyáltalán nem okozó brüsszeli határozat következtében tehát a társaságnál elkezdett ketyegni az óra, amely a fizetésképtelenség bekövetkeztéig számol vissza. A Malév külső segítség nélkül jelenleg életképtelen, elsősorban nem szakmai, hanem pénzügyi okok miatt, mivel óriási adósságainak törlesztését nem tudja önállóan huzamosabb ideig kigazdálkodni (akkor sem, ha üzemi szinten pozitív az eredménye). Ha nem jön egy befektető, hogy nagyon gyorsan átvegye a céget, akkor viszonylag hamar elérkezik az az időpont, amikor a cég már nem tud kerozint venni a gépeibe, vagy nem tudja átutalni azok lízingdíját. Egy ilyen befektető felbukkanása azonban a cég állapotát nézve valószínűtlen. A folytatás csak úgy képzelhető el, hogy a Malév márkanevet átvéve egy új cég, új alapokról indul el, a hitelezők pedig részben biztosan elbukják a pénzüket. Az elmúlt években a befektető bevonására irányuló tapogatózások mindegyike hasonló megoldással számolt, ám aggasztó, hogy ennek ellenére sem hoztak eredményt.

Problémák sokaságával kell azonban akkor is szembenézni, ha a régi Malév romjain új céget akar az állam gründolni. Ez csak úgy lenne lehetséges, ha az új cégnek semmilyen jogfolytonossága nincs a maival, ellenkező esetben a teljes támogatás-visszafizetési kötelezettség is átszállhat az új társaságra. Ha például egy befektető nem piaci áron veszi át az eszközöket, akkor nagyon kell figyelnie arra, hogy jogilag mentesítse a fenti kockázattól az új entitást.

HOSSZÚ TAVASZ
A társaság legfőbb hitelezője az orosz állam tulajdonában lévő Vnyesekonombank. Ez politikai szintre emeli az esetleges elszámolási vitákat. Emellett az sem zárható ki egyértelműen, hogy a Malév esetleges kiesésével a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér privatizációs finanszírozási szerződésének hírhedett passzusa is megnyílik, vagyis a reptér-üzemeltető hitelező bankjait a kieső bevételek miatt kompenzálni kell, emiatt több mint 100 milliárd forintos fizetési kötelezettsége keletkezhet a magyar államnak.

A kormány a szaktárca tájékoztatása szerint akár már jövő hétfőn dönt a cég sorsáról, a minisztérium azt állítja, hogy felkészült a helyzetre, és több terv is lapul a tarsolyában. „A bizottsági határozat egyetlen módon lehet hatással a költségvetésre, annak végre nem hajtása esetén a Bizottság az Európai Bíróságokhoz fordulhat, eljárás alá vonhatja Magyarországot” – közölte lapunkkal a tárca. (A légi közlekedésről szóló összeállításunkat lásd a lap 37. oldalán)

Limburger Lóránt, a Malév vezérigazgatója
– Mivel tudja megnyugtatni azokat az utasokat, akik a nyaraláshoz most vennének Malév- repülőjegyet? Miért lehetnek biztosak benne, hogy lesznek Malév-járatok a nyáron?
– A Malév napi működését nem befolyásolja az uniós állásfoglalás, járatai menetrend szerint közlekednek, beszállítóit továbbra is megállapodás szerint fizeti, és partnereinek az eddig megszokott szolgáltatásokat nyújtja. A Malév vezetése és valamennyi munkatársa a szokásos módon végzi a munkáját, és azon dolgozik, hogy az elmúlt hónapok javuló eredményeit – a szépen növekvő utasszámot és az európai viszonylatban is elismerésre méltó ülőhely-kihasználtságot – 2012-ben is megőrizze, különös tekintettel a nyári időszak egyébként is magasabb forgalmára.
– Milyen most a cég likviditása, meddig lehet elég a készpénzforgalom, ha további külső tőke már nem érkezik?
– A magyar kormány arról tájékoztatta a Malév vezetőit és a közvéleményt, hogy továbbra is elkötelezett a nemzeti légitársaság fenntartásában. Működőképesek vagyunk, az ehhez szükséges forrásokat a tulajdonosunk biztosította. A kiemelt szállítókkal egyeztettünk, biztosítottuk őket a kötelezettségeink teljesítéséről.
– Mennyi most a cég lejárt tartozásállománya?
– A források a zökkenőmentes működéshez rendelkezésre állnak, a tartozásállomány folyamatos csökkentésén dolgozunk.

A jogellenesnek minősített támogatások
1. A Malév 2003-ban kapott, 52–79 millió euró közé tehető kölcsönét és a cég néhány eszközét az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. 2007 végén átvette.
2. Az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megvette volna a Malév Ground Handling Zrt. nevű, földi kiszolgálással foglalkozó leányvállalatát, és 2009-ben 15,6 millió euró előleget fizetett ki. Az MNV később elállt a vételi szándékától, de az előleget és annak kamatait a Malév nem fizette vissza.
3. 2007 és 2010 között különböző adófizetési kötelezettségeket halasztott el az állam, összesen 36,6–87,8 millió euró értékben.
4. 2010 februárjában részben friss tőkeinjekció, részben adósság–tőke konverzió révén összesen 92,6 millió euróval emelték meg a Malév tőkéjét.
5. Az MNV a Malévnek 2010-ben összesen 33,6 millió euró tulajdonosi kölcsönt nyújtott, majd ezt az utána járó kamattal együtt tőkévé konvertálta, 34,3 millió euró értékben.
7. 2010 szeptemberében 19,3 millió eurós készpénzes tőkeemelést hajtott végre az állam, és ugyanekkor további 20,8 millió euró értékben tulajdonosi kölcsönt nyújtott.



Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Félelmek és tények

Lánczi Tamás személyes álláspontja

Családi pótlék itt és ott

Kiszelly Zoltán nézőpontja

Pontozással nyert az EU

Kína igen ügyesen Oroszországot használja fel saját érdekei előmozdítására

A holland választás tanulságai: „jó” populizmus és mélyreható vita

A hollandok elmúlt 15-20 éve azt mutatja meg nekünk, hogy az olykor késhegyre menő vitáknak komoly hozadéka van

top200