Benedikt Laux, a Magyarország legnagyobb elektronikai gyártójának számító Philips közép-európai és adriai régióért felelős vezérigazgatója az óvatosan nyilatkozó menedzserek közé tartozik. „Mi inkább kivárunk, de nem csatlakozunk a pánikhoz” – mondja egy, a válság hatásait firtató négyszemközti kérdésre. Később, a cég helyzetét bemutató nyilvános prezentációban sem sok minden utal az elektronikai cikkek iránti kereslet visszaesésére. Azt azért elismeri: a vállalatvezetői találkozókon készülnek pesszimista forgatókönyvek is, és a jövő évi büdzséjüket sokkal óvatosabban tervezik.

KÉRDÉSES MÉRTÉKEK. Egyes konkrét kérdéseket azonban ma már Laux sem kerülhet meg. Elmondja, hogy a határozott időre kötött munkaszerződéseiket nem hosszabbítják meg, a feleslegessé váló, idényjellegű kölcsönzött munkaerőt leépítik a székesfehérvári gyárban, ahol LCD képernyőket, DVD és házimozi készülékeket készítenek. Megnyugtatásul azonban rögtön közli, hogy a törzsállományt egyelőre nem érinti az elbocsátás. Igaz, a Philips tavaly eladta győri félvezetőgyárát a tajvani Lite On cégnek, így a 2007-es, 2,5 ezer fő feletti létszáma már amúgy is 1,6 ezer alá csökkent. Beruházás lényegében nem várható, miután a Massive márkanév alatt gyártó Partners in Lighting International (PLI) cégtől megvett, Tamásiban lévő fényforrásgyár éppen az elmúlt hetekben állt termelésbe. A kereslet, illetve a termeléscsökkenés konkrétabb mértékét azonban a Figyelő határozott kérdésére sem kívánta megbecsülni a Philips-vezető. Benedikt Laux azzal példálózott, hogy a magyar GDP jövő évi alakulásáról még a döntéshozók és a szakértők sem rendelkeznek határozott becslésekkel.

Fotó: MTI

Óvatos nyilatkozatoknál jóval tovább mentek a General Electric Consumer and Industrial üzletágánál. A GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt. a 98 fős győri üzemének bezárását, összesen 500 fő elbocsátását és a megmaradó 8 gyárában a termelés visszafogását, illetve átszervezését jelentette be. Bár más magyar GE üzletágakat nem érint a lépés, az elektronikai gyártásban jövő tavaszra 10 ezerről 9,5 ezerre csökken a létszám. A cég a „versenyképesség fenntartásával” indokolja a lépést, de nem részletezi az okokat. Még ennél is szűkszavúbb az IBM. Kíváncsiak lettünk volna, hogyan érinti a krízis a cég 180 milliárdos bevételt hozó, adattároló szervereket gyártó váci egységét, ám úgy tudjuk, az amerikai központ „felsőbb utasítására” minden, a válsággal kapcsolatos helyi kommunikációt megtiltott.

JANUÁRRA… A legnagyobb magyarországi multik mellett a beszállítói láncban lejjebb található cégek még nagyobb kihívással néznek szembe. Az úgynevezett szerződéses gyártók (angol rövidítéssel EMS) közül elsőként az autóipari elektronikára (is) szakosodott üzemek kongatták meg a vészharangot. A Videoton Holding Zrt.-nél például nyár óta számottevően visszaesett a teherautó-alkatrészek megrendelése, az utolsó negyedév pedig nagyobb törléseket is hozott. Lakatos Péter vezérigazgató az európai gépjárműgyártás 15–20 százalékos visszaesésére számít. A háztartási és szórakoztatóipari végpiacon az autóiparhoz képest három hónapos késéssel, azaz január tájékán várható hasonló, főként a nagy egyedi értékű árucikkeknél, például a televíziók vagy a drágább háztartási gépek esetében. Az automatizálás és az ipari gépek területén 6–9 hónapos késéssel lehet érezhető a krízis, mivel a nagyberuházások kifutása hosszabb.



Mindennek ellenére már az elmúlt hetekben is számos kisebb-nagyobb cég jelentett be létszámleépítést, ami vélhetően csak az elbocsátási hullám kezdetét jelenti. Az olyan, itthon is jelenlévő óriások, mint a Flextronics, a Foxconn, a Jabil Circuit, illetve kisebb hazai társaik ugyanis nagyon alacsony nyereségrátával, méregdrága gépsorokon gyártanak elektronikai készülékeket, járműalkatrészeket. Ugyanakkor például a Videoton vezetői hangsúlyozzák: a csoport nettó megtakarító, azaz a hitellehetőségek szűkülése nem érintette őket hátrányosan, sőt, erős pénzügyi pozíciójukból fakadóan lehetőséget is látnak a válság alatt versenyképességük erősítésére.

Juhász Zoltán, a Pécsett jelenlévő, tavaly 4 milliárd eurós forgalmú EMS gyártó, a finn Elcoteq nemzetközi humáninformatikai vezetője kevéssé optimista. Szerinte az Elcoteq még jó helyzetben van, hiszen stabil a tulajdonosi köre és jó vevőkapcsolatokkal bír, ugyanakkor a menedzser az iparág egészét tekintve 10 százalék körüli létszámleépítést valószínűsít jövőre. Januárra ugyanis kifutnak a karácsonyra érkező nagy megrendelések, amelyek a fogyasztói szegmensben a legtöbb bevételt hozzák.

A három legnagyobb külföldi tulajdonú magyarországi bérgyártó – a Sanmina-SCI, a Jabil Circuit és a Felxtronics – együttes bevétele itthon tavaly csaknem 900 milliárd forintra rúgott, míg a teljes iparág a magyar feldolgozóipar mintegy 40 százalékát adja. A saját márkákkal bíró, nagyobb elektronikai óriások (mint például a Philips, a Samsung, a Sony és társaik) védettebbnek számítanak, ám a saját márkanévvel nem bíró bérgyártók már hónapok óta érzik a hitelezési nehézségeket.

Márpedig a bérgyártás rendkívül működőtőke-igényes ágazat, a sokmilliárdos bevétel 4–5 százalékát teszik ki a banki források. Ezek drágulása ma már egyértelmű, és ha a jelenleg 60 százalék körüli kapacitáskihasználtság 50 százalék alá csökken, akkor egy pillanat alatt semmivé foszlik a nyereség. Az EMS szektorban a nagyok 2–3, a kisebb cégek 5–6 év alatt írják le könyveikben a nagyobb gépeket. Így a magas amortizáció okán még könnyebben mínuszba fordulhat a gyártók eredménye, ez pedig egyértelműen termelés-visszafogást és létszámleépítést vetít előre. Ráadásul az olyan óriások, mint a Flextronics, a növekedésük forrásigényét jórészt a tőkepiacról finanszírozták, amelyek működése az elmúlt időszakban gyakran tért el a normálistól.

Kapcsolódó cikkek