Ígéretes magyar találmányokkal, amelyek hamarosan eljutnak a világhírhez, sokszor zengik tele a médiát. Többen próbálnak a néplélek azon beidegződésére hatni, miszerint a magyar okos és innovatív nép, csak a körülmények miatt nem valósulhatnak meg ezek az elgondolások. Aztán ezekről a találmányokról mindenki megfeledkezik, de nem is baj, mivel mindig jön egy újabb.

Horváth Sándor László a Bontino névre keresztelt autójával 2008-ban. Kábel nélküli tölthetőséget ígér. Fotó: Lakos Gábor

Emlékezhetünk Egely György vízzel hajtott autójára, amellyel két évtizede rendszeresen jelentkezik. Kifogás mindig akad, miért nem készült még el az ingyen energiával hajtott jármű: sérti az olaj- és az autóipar érdekeit. A szkeptikusok szava, akik tudományos alapon cáfolják az ehhez hasonló elgondolásokat, már kevésbé érdekes, ezért kevésbé figyelnek rá.

Egely vízzel hajtott autóját a többség valószínűleg már csak mosolyogja, de mindig van újabb magyar találmány, amelyet állítólag csak a tőkehiány miatt nem lehet megvalósítani. Jelenleg talán a függőleges tengelyű szélerőmű osztja meg a leginkább a hívők és hitetlenek táborát. Pedig nem is szükséges fizikai ismeretek garmadája, hogy kételyek támadjanak bennünk. A világszabadalom megfogalmazás például több kétséges találmány esetén is elhangzik, pedig ilyen valójában nincs is: az EU-n belül valóban elegendő egy tagállamban megszerezni a szabadalmi bejegyzést, de az unión kívül ezt minden országban külön kell intézni.

Integrált napelem. Külföldön már évtizedek óta létezik.

NEM IS OLYAN ÚJ
Azért is gyanús a függőleges szélerőmű terve, mivel ilyenből sokféle van több évtizede, a Wikipedián is böngészhetünk számos változata között. A feltaláló, Györgyi Viktor arra is hivatkozott korábban, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áramlástan tanszéke is igazolta elméletét. Csakhogy erre a tanszék közleményt adott ki, amelyben elhatárolódik Györgyi Viktor elgondolásaitól, mert azt hibásnak tartja. A tanszék csak a szélcsatornát adta bérbe, de nem működtek együtt Györgyivel. Az áramlástani tanszéken összeállítás alatt van egy anyag, amely tudományos alapon összegzi, melyek a függőleges tengelyű szélerőművek előnyei és hátrányai, miért nem lehetnek ezek hatékonyabbak, mint a magasban forgó rotorlapátokkal rendelkezők.
A Magyar Televízió és számos újság hírei közé bekerült a cserépbe integrált napelem, mint világújdonság, pedig az már évtizedek óta létezik. Gyártott már a honi bejelentéskor tetőcserép alakú napelemeket például az amerikai Premier Power nevű cég, a tajvani Ching Hhan Technology és a német Panotron is. A japán Sharp, a napelemgyártás egyik vezető cége családi házak napenergia-hasznosítására olyan könnyű és ellenálló energiatermelőket kínál, amelyek cserép helyett beépíthetők a tetőlécekre. Az pedig, hogy ezek a napelemek egyenesek, és nem mediterrán cserép formájúak, már csak azért is érthető, mert így egyrészt jóval egyszerűbb és olcsóbb a gyártás, továbbá ésszerűbb nagyobb paneleket készíteni, mint kis cserépnyi darabokat, amelyeknek azután az összekapcsolását is biztosítani kell.

A Solo-Duo. Nem tudnak továbblépni.

„Forgalmazásáról eddig több mint 30 országból érdeklődtek” – hangzott 2009-ben a cserépbe integrált napelemmel előálló Idea Solar Kft. tájékoztatása, de ebből az elmúlt években nem valósult meg semmi. Megkerestük e-mailben a céget, erre válasz nem érkezett, de telefonon biztosítottak bennünket arról, hogy jövőre megindul a sorozatgyártás, és számos külföldi érdeklődő van. A 2010 szeptemberében bejegyzett vállalatnak abban az évben még nem keletkezett árbevétele.

FELSZÁMOLÁS ALATT
A hulladékból előállított HABITEN építőanyag és az ezen alapuló VEKLA építési technológia esetében befektetőt is sikerült találni, a sikersztori mégis elmaradt. Solti-Veres Klára az Ingatlanmagazin.hu-nak 2009-ben azt mondta, hogy „korábban egy amerikai kutatócég 5 millió dollárért megvette volna a találmányt, de Münchenben is jelentkezett rá egy iraki üzletember”. Ők azonban Magyarországon akarják tartani a szabadalmat. Visszatérő kommunikációs elem egyébként, hogy a feltalálók ragaszkodnak az újdonság hazai gyártásához, nem adják el a külföldi érdeklődőnek, aki megfosztaná a haszontól az országot.

Solti-Veres Klára a Habiten építőanyaggal. Referencia nélkül.

Ebben az esetben Kuremszki Csaba vállalkozó tett pénzt az üzletbe. Mára azonban a Habiten-Vekla Kft. és a VEKLA-5 Zrt. végelszámolás, illetve felszámolás alatt áll, a vállalkozó elbukta befektetését, a honlapok is eltűntek. „Egy majdnem kitűnően kitalált és kivitelezett csalás Solti-Veres Klára és Bilinszky Ferenc részéről” – írta a Habiten-vekla.hu, azóta megszűnt honlapon ifjabb Kuremszki Csaba. A 2008-ban alakult közös cégben fele-fele arányban volt tulajdonos Bilinszky Ferenc és a miskolci vállalkozó, Kuremszki Csaba azonos nevű fia. A befektetők összegzése szerint több száz millió forintjuk úszott el valós fejlesztések nélkül.

Solti-Veres Klára és Bilinszky Ferenc 2009-ben közös céget alapított Vekla-Trade Kft. néven. Azt is állították, hogy több referenciaépület is áll, Szentendrén egy társasház is, csakhogy ezek a valóságban nem léteznek. A Vekla-Trade idén július óta végelszámolás alatt áll.

AUTÓS ÁLMOK
Magyar elektromosautó-fejlesztésről szóló hírek is rendszeresen jelennek meg, ezek sokszor vizionálták, hogy hazánk elektroautó-gyártó nagyhatalom lesz. Az elektromos autók iránti fogékonyság talán a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveinek fordulóján Hódmezővásárhelyen gyártott, felemás sikerű Pulikra vezethető vissza.

A felcsúti szélerőmű. A Műegyetem fenntartásait hangoztatja.

A Brixxon Kft. 2011-re 15 ezer, 2013-tól pedig egyenesen 100 ezer elektromos autó hazai gyártásával számolt pár évvel ezelőtt (Beletaposnak – Figyelő, 2008/24. szám). A társaságnak azóta a honlapja is megszűnt, árbevételt eddigi működése alatt pedig nem ért el az Opten céginformációs rendszere szerint. Az alapítót, Horváth Sándor Lászlót néhány héttel ezelőtt a Figyelő Németországban érte utol, szavai szerint ott dolgozik a gyártás előkészítésén, itthoni érdekeltségeit megszünteti. A fejlesztő állítja, a Bajorországban készülő kocsi lesz az első a világon, amelynek töltéséhez nem kell majd kábel.

Hosszabb ideje várhatunk a Solo-Duo elektromos autóra is. Az Antro közhasznú társaságként 2001-ben kezdte meg működését, és szintén áttörést ígért az elektromos autók piacán, erre az évre akár már több tízezres gyártási darabszámot is elképzelhetőnek tartottak 2007-ben. Ez nem jött össze, eddig mindössze a Moveo robogót készítették el, amelynek lítium-ion akkumulátora ugyan könnyebb és nagyobb teljesítményű, mint sok olcsóbb e-robogó ólom akkumulátora, de így is túl magasnak tűnik a 2400 eurós bevezető ár. Annál is inkább, mert az interneten körbenézve hasonló tulajdonságokkal rendelkező elektromos robogót már 500 dollárért is találhatunk (XB-562), kétségkívül kevésbé dizájnos kialakításban. Az Antro pedig továbbra is várja a befektetőt, aki gyárat építene robogója magyarországi gyártására. Telefonos megkeresésünkre a cégnél elmondták, akkor tudnának továbblépni az autó fejlesztésével, ha a robogóhoz találnának befektetőt.
A befektetők világszerte a legjobb lehetőségeket válogatják ki, elektroautó-fejlesztésből pedig sehol sincs hiány. Sőt, széria e-autók is kaphatók szép számmal már 8 millió forintért is. A Solo esetében annak 600 kilogrammos súlyát hozzák fel előnyként, de ehhez drága kompozitból kell gyártani, és az alkatrészeket is drágábban kapja meg, mint egy globális nagyvállalat. Ezek után felmerül, megérte-e a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak 126 millió forintot fordítania a prototípus elkészítésére a Baross Gábor Program regionális innovációs fejlesztések alapjából, hiszen 2008 óta nem sikerült továbblépnie a cégnek.

Rátai Dániel 3D-s rendszerével. Lanyha iránta a kereslet.

A JÓ ÖTLET IS KEVÉS LEHET
Egy jó ötlet sem garantálja a piaci sikert. Rátai Dániel 3D-s rendszerével 2005-ben nyert díjat egy Intel által szervezett versenyen, és azóta nincs olyan tudományos-ismeretterjesztő műsor, amely ne foglalkozott volna vele. Mai szemmel nézve kis számítási kapacitású gépekkel, filléres alkatrészekből sikerült egy működő 3D-s megjelenítő és irányító rendszert készítenie. A fejlesztésből azonban csak 2010-re lett termék, amely iránt nem túl élénk a kereslet.

Közben a konzoljátékok – mint a Nintendo Wii – már térbeli mozgást irányító kontrollerrel irányíthatóak. A tervezők és designerek számára is elérhetőek a Xsens cégnek a játékgyártók – így az EA Sports vagy a Konami – által is használt mozgásérzékelői, amelyek a virtuális térben adják vissza a mozgást, akár valós időben. A térbeli terveket készítő mérnökök vagy az animációkat készítők körében a 3Dconnexion nevű cég már igen jelentős pozíciókkal rendelkezik, egymillió darabot adott el a több száz dolláros 3D-s egeréből, amely könnyen összekapcsolható a tervezői szoftverekkel.

A Leondar3Do eszközéhez már 30 euróért hozzá lehet jutni, de nem tülekednek érte. A 3D for All Kft. a fejlesztésekre az NKTH-tól a Jedlik Ányos Program keretében 274 millió forint támogatást kapott, a cég árbevétele 2010-ben 27,58 millió forint volt. Ebből nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, így igen hosszú időbe telhet, míg az államnak megtérül a fejlesztésre fordított támogatás. Pedig ebben az esetben a megoldás jó volt, megfelelő üzleti modell viszont nem tartozott hozzá, így nem jött létre igazán piacképes termék.

Kapcsolódó cikkek