bal_fn8_cikk_kapcs A cafeteria-rendszer kialakítása nem csak a „multik” kiváltsága: az interneten számos társaságot találhatunk, amelyek vállalják e rendszer kialakítást, a lehetőségek feltérképezését, a szabályzat megírását és a rendszer bevezetésének támogatását. Érdemes böngészni az ajánlatokat! Mielőtt ezt megteszik, álljon itt néhány fontos tudnivaló az ide tartozó adózási szabályokról.

Értékhatár alatt

A cafeteria az adótörvényekben (leginkább a személyi jövedelemadóról szóló törvényben) béren kívülinek nevezett juttatások olyan rendszere, ahol a munkavállaló bruttó bérén kívül maga választhat az „étlap” kínálatából. A juttatásokat általában a bérnél jóval alacsonyabb adók terhelik. Ha a munkavállaló mégis „drága ételt” választ, annak terhe nem a munkáltatót terheli, hanem gyakorlatilag a munkavállaló által szabadon felhasználható összeget csökkenti.

A juttatásokat úgy tudjuk optimalizálni – vagyis az adóterhet még a munkavállalók számára is megspórolni –, ha a választható juttatások értékét az adótörvény által meghatározott adómentes értékhatár alatt tartjuk. Ha egy munkavállaló az adóévben a következők közül maximum 400 ezer forint értékű juttatást választ, akkor ezek a juttatások adómentesnek minősülnek.


Eleve adómentes

A felsoroltakon kívül még számos adómentes lehetőség rejlik az adótörvényekben, amelyeket szintén büntetlenül ajánlhatunk munkavállalóinknak. Érdemes ezért felvenni a juttatási csomagba még minden olyan természetbeni juttatást, amely egyébként is adómentes.

- Étkezési hozzájárulás

- Meleg étkezésre fordítható  maximum 12 000 forint/hó vagy
- Hideg étkezésre maximum 6000 forint havonta

- Csekély értékű ajándék: évente legfeljebb három alkalommal, egyenként maximum 6900 forint értékben, akár utalvány formájában is

- Munkáltató által nyújtott, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás – feltételei szigorúak, de nem teljesíthetetlenek:pénzintézet közreműködésével kell nyújtani; a támogatás maximum a vételár vagy az építési költség 30 százaléka lehet, de négyévente legfeljebb egymillió forint; a támogatott lakás nem lehet nagyobb, mint a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény;

- Munkavállaló nyugdíjba vonulásakor adott egyszeri ajándék maximum 15 000 forint értékben

- Önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás maximum havi 34 500 forint

- Munkáltató által fizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés

A cafeteria nem prémium

Az itt felsorolt választék a főbb elemeket tartalmazza, az étlap összeállítása kinek-kinek a maga feladata, figyelemmel a vállalkozás lehetőségeire, illetve a munkavállalók helyi igényeire. Az adótörvények értelmében a cafeteria rendszerét szabályzatban kell rögzíteni. Ennek elkészítésében nyújtanak segítséget a már említett tanácsadók, de magunk is elkészíthetjük a menüt.

A szabályozásból ki kell derülnie, hogy a munkavállalók mely csoportja milyen juttatásból választhat. A csoportok kialakítása történhet munkakör, beosztás, munkaviszonyban eltöltött idő alapján, de nem függhet például munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől. Fontos tudni, hogy a cafeteria nem használható a kiváló teljesítmények honorálására, vagyis nem adhatunk ebben a formában prémiumot.

Több marad

A cafeteria nem helyettesítheti a munkabért. Nem lehet vele például a béremelést pótolni. De sokat segíthet a munkavállalók számára kedvező juttatási csomag összeállításában, mivel így a munkáltató számára is könnyebben tervezhetőek a költségek és alacsonyabb az adóteher.

Megéri ráfordítani az időt, hiszen a vállalkozás pénzt takaríthat meg. A kapcsolódó adminisztráció nem egyszerű ugyan, de egyszer kell a szabályzatot és a nyilvántartás rendszerét összeállítani, a munkavállaló pedig azokat a lehetőségeket választhatja ki, amelyekre kora, aktuális helyzete miatt leginkább szüksége lehet – legyen szó gyermekes családanyákról vagy sportot kedvelő fiatalokról.

Kapcsolódó cikkek