Hosszú távú, a külpiacokra is érvényes beszállítói szerződést kötött a Tescóval egy magyar baromfifeldolgozó vállalkozás, ennek köszönhetően kapott finanszírozást a Raiffeisen Banktól egy új üzem felépítéséhez. Kementzey Ferenc, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese a Figyelő TOP 200 konferenciájának (Magyarok és multik – együtt, működve?) kerekasztal-beszélgetésén hangsúlyozta, hogy mivel alultőkésített cégről van szó, a biztos piac elengedhetetlen feltétele volt a hitel folyósításának.

Ha tömegével lennének ilyen sikertörténetek, talán racionálisabb hangnemben zajlanának a multik, valamint a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) kapcsolatáról folyó viták. Sajnos egyelőre nem ez a helyzet, így tartják magukat az olyan leegyszerűsítő vélemények, mint hogy a multiknak juttatott állami támogatásokat egyszerűen oda kellene adni a kkv-knek, és egy csapásra megoldódnának az ország gazdasági gondjai.

KÁROS SZEMBEÁLLÍTÁS
Chikán Attila akadémikus, egyetemi tanár, a TOP 200 zsűri elnöke épp az ilyen leegyszerűsítő véleményektől óvott előadásában, hangsúlyozva, hogy a két szférát szembeállítani helytelen és káros, hiszen mindkettőnek jelentős társadalom- és gazdaságfejlesztő szerepe van. A kkv-k előrelépését gátló tényezők között megemlítette a támogató intézményrendszer alulfejlettségét, amin ráadásul csak lassan lehet változtatni. Így jó lenne ugyan, ha tömegével járnának be vállalkozások a Lipóti Pékséghez hasonló utat, ám nem várható robbanásszerű növekedés ezek számában.

Kapcsolódó cikkek