Lettország szembement a helyzet szokásos kezelési módjaival: rögzítette valutája árfolyamát, és szigorú, előre ütemezett fiskális szabályozást vezetett be, aminek következtében jelentős mértékben csökkent az állami szektorban dolgozók bére, visszaesett az ország kibocsátása, és több mint 20 százalékra nőtt a munkanélküliség.
Sokan kételkedtek a döntés pozitív kimenetelében, de négy év elteltével ma Lettország az egyik legmagasabb gazdasági növekedési mutatókkal rendelkező európai ország. A kibocsátás és a bérek zuhanását ugyanis a versenyképesség és a termelékenység növekedése követte.
A szerző – aki bevallottan a kételkedők táborát erősítette – az ország sikere mögött összetett okokat lát. Kiemeli, hogy az ország lakosai támogatták a megszorító intézkedéseket, vállalták annak jelentős gazdasági és szociális következményeit. A szabályozásra úgy tekintettek, mint ami visszatereli a gazdaságot annak normális medrébe, visszaadják azt, amit a válságot megelőző néhány év extrém növekedése hozott. Olivier Blanchard szerint fontos tényező továbbá, hogy Lettország szignifikáns termelékenységnövekedési lehetőségekkel rendelkezik, emellett kicsi és nyitott gazdaság, így a versenyképesség növekedése nagymértékben megmutatkozhat a GDP növekedésében. Az alacsony államadósság és a stabil pénzügyi rendszer szintén hozzájárult a válságkezelő vállalkozás sikeréhez.
A közgazdász úgy véli, ha okfejtése helytálló, a módszer sajnos nem ültethető át egykönnyen más országok gyakorlatába. A gazdaság nyitottsága, rugalmassága, növekedési lehetőségei és az alacsony államadósság ugyanis fontos tényezők a lett modell sikerében, ezek együttállása pedig más országokra nemigen jellemző.
Olivier Blanchard (1948) az IMF vezető közgazdásza. A Massachusetts Institute of Technology-n doktorált, tanított a Harvard Egyetemen. Szakterülete a makroökonómia, a monetáris politikától a munkaerőpiacon át a volt kommunista országok átalakulásáig számos téma szakértője, az egyik leggyakrabban idézett szerző.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.