Még az USA és Kína gazdaságának növekedése sem bizonyos, , sőt, akár az egész világra kiterjedő második nagy válság eljövetele is bekövetkezhet. A világgazdaság jelenlegi nehézségeit és állapotát tekintve nem tudni, hogy az alább részletezett folyamatok csak egy távoli jövőben megvalósuló lehetséges forgatókönyv, vagy ezek ezek az események máris folyamatban vannak.

A Rodrik elképzelése szerinti jövőben Görögország a szélsőbaloldali Syriza győzelme után szerződéseinek újratárgyalását kezdeményezné az EU-val és az IMF-fel, miközben Németország ragaszkodik ahhoz, hogy a görögök igenis alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez.

A pénzügyi összeomlás elkerülhetetlen lesz, ezért a görög betétesek tömegesen veszik ki a pénzüket a bankokból, miközben az IMF már nem nyújt újabb megsegítő kölcsönt, így csődbe juttatva a görög pénzintézeteket.

Spanyolországban a fenti eseményeket mindenképp el akarják kerülni, ezért a spanyol kormány is újabb megszorításokat és szerkezeti átalakításokat vezet be. Az Európai Stabilitási Mechanizmus által jutatott kölcsön pár hónapra még kisegítheti Spanyolországot. Mindezek ellenére a spanyol gazdaság egyre romlik, a munkanélküliség és a politikai feszültség növekszik. A megszorítások ellen tüntetők menesztik Mariano Rajoy-t és kormányát, ezzel teljes politikai káoszt teremtve.

Eközben a további német segítség megvonásával Spanyolországban is a görög mintához hasonló helyzet várható: bankcsődök, pénzügyi összeomlás és végül kilépés az eurozónából. A görög és spanyol euroválsággal ellentétben a zóna erősebb országai - Németország, Finnország, Hollandia - még kitartanának fizetőeszközük mellett.

Az európai gazdasági válság következő fázisban átgyűrűzik Kínára és az Egyesült Államokra is. Kínában a gazdaság lelassulása, az európai megrendelések tömeges lemondása munkanélküliséghez, társadalmi, politikai feszültséghez és tüntetésekhez vezet. A kormány itt is beavatkozásra kényszerül az elbocsátások megakadályozása és a gazdasági növekedés elérése érdekében, exporttámogatások és pénzpiaci intervenció formájában.

Barack Obamát Kínával kapcsolatos erőtlen gazdaságpolitikája miatt Mitt Romney követi az amerikai elnöki poszton. Az európai pénzügyi válság és a beáramló olcsó kínai importáruk hatására a Romney kormányzat is rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerül: import vámokat vet ki a kínai exportra, sőt a Tea Party szerint akár a WTO-ból való kilépésre is elszánja magát.

Rodrik szerint akár a második nagy gazdasági világválság is bekövetkezhet, mely rekordszintű munkanélküliséggel fenyeget. A pénzügyi források nélküli országok protekcionista gazdaságpolitikája és árfolyamaik versenyszerű leértékelése a saját problémákat mérsékelhetik ugyan, de a világgazdaság egészére nézve tovább súlyosbítják a helyzetet, amelyen az újbóli csúcstalálkozók egyezségei sem segíthetnek.

Azok az országok kerülhetik el a gazdasági visszaesést, amelyek nem rendelkeznek magas kormányzati adóssággal, nem függnek nagymértékben a külföldi exporttól és tőkeáramlástól, valamint szilárd demokratikus alapokon állnak. Ezek szerint Brazília és India könnyebben átvészelik majd a válságot, habár az ő növekedési kilátásaik is jelentősen romlanak.

Az 1929-es nagy válsághoz hasonlóan, ezúttal is sokkal jelentősebbek lesznek a politikai következmények. Az eurozóna felbomlása új politikai rendezést tesz szükségessé Európában. Kérdéses, hogy Franciaország vagy Németország központi befolyásért zajló versenyéből ki kerül ki győztesen. A mérsékelt, európai integrációt támogató pártok helyébe sorra a radikális szélsőjobb és -bal oldali pártok lépnek, amit Kevin O'Rourke, a dublini Trinity College professzora kapcsolódó cikkében azzal magyaráz, hogy a centrum gyengébb pártjai már nem kínálnak elfogadható megoldást a problémák kezelésére.

A társadalmi feszültség növekedésével egyre erősödnek a szélsőségek, például a görög szélsőbaloldali PASOK. Ha a választók a jelenlegi helyzet változását kívánják, O'Rourke szerint nem tehetnek mást, minthogy a szélsőségekre szavaznak. A szomszédos országok számára Európa már nem a demokrácia követendő példája.

A Közel-Kelet inkább az autokratikus iszlám államberendezkedés felé fordul, Ázsia pedig, Kína és az USA konfliktusának árnyékában, egyre több fegyveres összeütközés színhelyévé válik, melyek a Dél-kínai-tengert is érintve akár egy egész világra kiterjedő háború kiindulópontjává válhatnak, zárul Dani Rodrik víziója

Dani Rodrick (1957) a Harvard Egyetem közgazdász professzora. A nemzetközi gazdaság, a gazdaság fejlődése és a politikai gazdaságtan témakörében publikál. Kutatásaiban arra fókuszál, hogy mi a jó gazdaságpolitika lényege, és ennek alkalmazásában miért sikeresebbek egyes államok a többinél.

Kapcsolódó cikkek