2008 első negyedévében 21 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből, s közel harminc százalékkal növekedett meg a végelszámolások száma. Ennek több oka is lehet: a végelszámolás egyszerűbb, mert a cég saját könyvelőjét vagy ügyvezetőjét is megbízhatja az eljárás lebonyolításával, nincs szükség külső szakértő bevonására. Előszeretettel választják ezt az eljárást azért is, mert ha a cégnek adósságai vannak, a tulajdonosnak lehetősége van a cégvagyon kimentésére - állapítják meg.

bal_fn9_cikk_kapcsGyakori az a tény, hogy a hitelező figyelmét elkerüli az információ, hogy végelszámolást indított az adott cég maga ellen, vagy csak akkor jut a tudomására, amikorra a vagyon eltűnt, és az eljárás átfordul felszámolásba. A felszámolási eljárások volumene 14 százalékkal nőtt meg.

Vagyoneltüntetés folyik

Továbbra is rendkívül alacsony az „igazi csődeljárásoknak” a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Sajnálatos, hogy idehaza a fizetésképtelenség a gyakorlatban valójában a vagyon eltűnését jelenti - írja a jelentés. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években folyamatosan csökken. 2008 első három hónapjában sajnálatos módon csak 2 ilyen eljárás indult Magyarországon, jóval kevesebb, mint 2007 első negyedévében.

Nem véletlen a felszámolás korábbi „népszerűsége” sem, hiszen a törvényi szabályozást korábban mind a hitelezők, mind az adósok kihasználták. A hitelezőknek amolyan „végső fenyegetésként” volt a kezükben felszámolás elindítása, míg az adósokat ennél jobban védte, hogy csak nem vitatott követelések esetében lehetett felszámolást indítani, így ezt a kiskaput sokan ki is használták. Ám a jogszabály módosult, így abban is, hogy a lejárt követelést csak a hitelezőtől érkező fizetési felszólítás előtt lehet vitatni, utána semmiképp - olvasható az elemzésben.

További romlás várható

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Mindezek alapján joggal kijelenthető, hogy a hazai fizetőképességi helyzet továbbá romlik. A Coface előrejelzése szerint 2008-ban a helyzet nem fog javulni. – véli Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója.

"Vezet" az építőipar

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 30%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17%-át építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a számítástechnikai tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 31,84 százalékát, Szabolcsban pedig 11 százalékát indították. A 19 megye és Budapest közül csupán egy térségnek (Borsod-Abaúj-Zemplén megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

Kapcsolódó cikkek