A görög Ikaría sziget lakosságának harmada megéri a 90 évet, ráadásul jellemzően igen egészségesen: ennek okát abban látják a kutatók, hogy tartalmasan, sokat mozogva, munkával töltik életüket, és hatékonyan kezelik a stresszt is közösségükben, de jót tesz a mindennapos délutáni szunyókálás is. Az orvostudomány fejlődésével szerencsére, ha nem is ennyire, de világszerte jelentősen megnőtt a várható élettartam. Hazánkban például 1900-ban a férfiak születéskor várható élettartama 36,6, a nőké 38,2 év volt, mára ez 70,5, illetve 78,1 évre nőtt. A hosszabb élet miatt egyre több az öregedéssel is kapcsolatban álló betegség. Hazánkban minden második elhalálozásért a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek. Az elhalálozások további negyede a szintén az évek múlásával egyre nagyobb eséllyel megjelenő daganatos betegségek miatt következik be. Ezen betegségek kutatása és gyógyítása rengeteget fejlődött. A genetikának köszönhetően sokan úgy gondolják, hogy 20-30 éven belül személyre szabott gyógyszerek készíthetők ellenük, nagyságrendekkel hatékonyabbak leküzdésükre, így valósággá válhat a száz év feletti várható élettartam is.

A hatékonyabb gyógyítás mellett az öregedés megállításától várják sokan a hosszabb életet. 2008-ban például a University of Southern California kutatói a genetikai állományból két gén kiütésével tízszeresére növelték egy élesztőbaktérium élettartamát.

Az élet meghosszabbítását azonban nem úgy érdemes elképzelni, hogy egy pirulát bevéve rögtön tovább élhetünk. Szervezetünkben ugyanis párhuzamosan zajlanak le öregedési és regenerálódási folyamatok, a kutatások célja pedig az, hogy minél több sejtet tudjanak rávenni a folyamatos megújulásra. Köztudott, hogy sejtjeink az évek múlásával egyre kevésbé képesek egy esetleges betegség után helyreállítani az eredeti állapotukat. Erre leginkább az úgynevezett őssejtek alkalmasak, amelyek az embrió fejlődése során még bármilyen sejtté tudnak fejlődni, ezért ezeket egy sérült területre juttatva jó eséllyel pótolják az ott hiányzó speciális szöveteket. Ez igen egyszerűsített magyarázata a valóságban lejátszódó komplex eseményeknek, ezért nem is lehet a betegségeket ilyen könnyen gyógyítani az eljárással. A beteg emberek reményét azonban illegálisan is több szélhámos próbálja meg kihasználni a divatossá vált őssejtterápia hívószóval.

Őssejtek a felnőtt szervezetben is előfordulnak, és a természetes regenerációért felelősek. Ráadásul ma már nincs szükség embrionális őssejtekre, azokhoz majdnem teljesen hasonlókat lehet mesterségesen előállítani rutinszerűen biotechnológiai eljárásokkal bármely sejtből. Ezek szaporításával el lehetne érni, hogy a szervezetünk gyakorlatilag ne öregedjen – véli az élet meghosszabbításának egyik legismertebb híve és kutatója, a brit Aubrey de Grey, a Cambridge University genetikusa. Alapítványa, a Strategies for Engineered Negligible Senescence ilyen eljárások fejlesztésén dolgozik, az elérhető eljárások összegyűjtésével szeretnének áttörést elérni. Aggastyánok milliárdjai népesítik majd be földünket, akiknek nyugdíját és egészségügyi ellátását több száz évig állni kell? A CNN-nek adott interjújában a híres professzor arra mutatott rá, pont az lenne a cél, hogy az egészségesen leélt évek számát tolják ki jelentősen. Ehhez viszont csak kisebb részben járul hozzá a genetika. Számos tanulmány szerint az életvezetési szokások sokkal, akár tízszer fontosabbak a várható élettartam szempontjából.

Ha a fejlett országok társadalmai ezt a legmegfelelőbb, a görög szigetlakók által folytatott életvitelt nem is igazán teszik lehetővé, a tudomány egyre több eredményt ér el a regeneratív orvosságok fejlesztésében. Az idén skót kutatók a májbetegségek, például a hepatitis kezeléséhez fejlesztettek ki eljárást, bizonyos gének kifejeződését felerősítve a májsejtek regenerálódását gyorsították fel. Hasonló hírekkel számos betegség esetében szinte minden Nature- és Science-számban találkozhatunk. Problémát okoz viszont, hogy csak egy-egy gén működését sikerül megérteni bizonyos betegségekkel kapcsolatban, a teljes genetikai állomány megértésétől pedig még igen messze vagyunk. Az emberi DNS 20-25 ezernyi gént tartalmaz, ezek összesen 3 milliárd bázispárban írják le genetikai kódunkat. Ennek kiolvasása a legfejlettebb gépekkel már 10-14 nap alatt elvégezhető akár ötezer dollárért, de a kinyert 800 MB-nyi információt teljes komplexitásában még nem tudjuk átlátni. Ráadásul a szekvenáló gépek hibahatára körülbelül akkora, mint amekkora a különbség egy-egy ember DNS-e között van. Egyelőre tehát az egyes betegségek génszereléses gyógyítására koncentrálnak a kutatók.

Kapcsolódó cikkek