Elég nagy már ahhoz, hogy tudjon magára vigyázni – mondta egyszer Ronald Reagan volt amerikai elnök, amikor az államháztartási hiányról kérdezték. Boldog idők voltak, a bankok bőségesen hiteleztek, lehetett viccelődni ezzel. Mára nagyot fordult a világ. A pénzügyi válság nyomán a bankrendszer kénytelen összehúzni magát. A bankoknak egyre inkább saját forrásaikat kell felhasználniuk, csökkenteniük kell hiteleik állományát, meg kell szabadulniuk rossz befektetéseiktől, s tőkét kell kivonniuk egyes tevékenységi területeikről.

FERTŐZÉSTŐL FÉLNEK
A Bank of International Settlements (BIS) adatai szerint a világ bankrendszere külföldi eszközeinek állományát az elmúlt év utolsó negyedében 800 milliárd dollárral csökkentette. Ez a legnagyobb mértékű visszaesés a pénzügyi piacok 2008 végi befagyása, a Lehman Brothers csődje óta. Az európai hitelintézetek a folyamatból 364 milliárd euróval vették ki a részüket. Az eurózónán belül erősödött a bizalmatlanság, a bankrendszer tart attól, hogy tovaterjed a fertőzés, és a korábban biztonságosnak gondolt országok állampapírpiacai is bajba kerülhetnek. A hitelezési tevékenység visszafogásához az EU szigorodó tőkemegfelelési követelményei is hozzájárultak.

A BIS szerint a brit és az amerikai tulajdonú bankok fogták vissza leginkább külföldi tevékenységüket. Őket a német és a holland hitelintézetek követik. A kettő persze összefügg, az Európai Központi Bank (EKB) szerint a német pénzintézetek külföldre adott hiteleinek tavalyi, utolsó negyedéves csökkenése főleg a brit befektetők tőkekivonásának volt betudható. Az eurózóna perifériáján mutatkozó problémák miatt a bankok igyekeznek a legmagasabb hitelminősítésű országokba koncentrálni tevékenységüket (lásd a grafikont). A BIS statisztikái szerint az idei első negyedévben a külföldi hitelintézetek görögországi befektetései az előző év azonos időszakához képest csaknem 40 százalékkal csökkentek. Írországban ez a mutató 12, Spanyolországban 16, Olaszországban 20, míg Portugáliában 22 százalék. A korábbi csúcsokhoz képest a külföldi bankok jelenléte 60 százalékkal zuhant a görögöknél. A külföldiek helyére jobb híján a belföldi hitelintézetek léptek be, főleg az állampapírpiacokra. A helyi bankok kezében lévő helyi kötvényállomány 2011 novembere és 2012 májusa között a portugáloknál 31, az olaszoknál 32, míg a spanyoloknál 51 százalékkal emelkedett. A kötvényvásárlások átmeneti könnyebbséget jelentettek az adott országok megszorításokkal küzdő kormányainak. Ez azonban kettős kockázatot hordoz. A bankok szempontjából azért rossz, mert a silány minőségű állampapírok állománya felduzzadt portfóliójukban. Az államoknak pedig azért, mert gyenge kezekbe kerültek ezek a papírok. A tőkehiánnyal és veszteségekkel küzdő hitelintézetek könnyen eladási hullámot indíthatnak be – állapítja meg a Citigroup egy elemzése.

KÜLÖN KALAPBAN
Az Erste Bank egy elemzése a horvát, a cseh, a magyar, a román, a lengyel és a szlovák helyzetet vizsgálta meg. A térség viszonylag jól vészelte át a bankrendszer összehúzódását, a régióból Magyarország kivételével a hitelintézetek nem vontak ki jelentős tőkét. Kelet-Közép-Európát nem veszik egy kalap alá az eurózóna perifériájával, Görögországgal, Írországgal vagy Portugáliával.

Ennek hátterében az áll, hogy a térséget jórészt finanszírozó osztrák bankok nem függenek erősen az angolszász pénzintézetek finanszírozó képességétől, és nem nagyon érintettek az EU és az eurózóna problémás országaiban. Meglepő, hogy a régióban leányintézeteiken keresztül nagy erőkkel jelen lévő olasz bankok milyen kevés közvetlen finanszírozást adnak. Így abban az esetben sem várható tőlük komolyabb tőkekivonás, ha mondjuk Olaszország tényleg bekerül az eurózóna problémás országai közé.

STABIL KERESLET
Lengyelországban például a befektetett külföldi eszközök értéke stagnált márciusban az előző év azonos időszakához képest. A cseheknél még növekedett is, annak ellenére, hogy az ország nem tartozik a tripla A, vagyis a legmagasabb befektetésre ajánlott kategóriába. A régiós országokban viszonylag alacsony a GDP-arányos államadósság, és viszonylag kicsi a bankpiac. Ez tőkeáramlási szempontokból védettebbé teszi azokat. Magyarország persze e téren is kivétel. Az államadósság magas, a GDP 80 százaléka körüli, a gazdaságpolitika pedig kiszámíthatatlan – jegyzik meg az Erste közgazdászai. Európában ezek a tényezők fokozott kockázatot jelentenek, így a magyar bankrendszer mérlege a végtörlesztés által indokolt mértéknél jobban csökkent, tőkét vontak ki a tulajdonosok hitelintézeteikből.

A következő években a nagy európai bankok Kelet-Közép-Európába irányuló tőkeáramoltatása várhatóan tovább lassul. A devizahiteleket néhány országban, így nálunk is, befagyasztották. Így emiatt új finanszírozásra nincs szükség, ráadásul a régi hitelek visszafizetése miatt erősödik a megtakarítási hajlandóság. A bankok így egyre inkább belföldi forrásokra alapozhatnak.

Az európai adósságválság közepette a régió kötvénypiacán nem lehetett nagymértékű eladási hullámot tapasztalni. A feltörekvő országok a kötvénypiacok kedvelt célpontjának számítottak a válság utáni években. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve és az Európai Központi Bank kamatai történelmi mélyponton állnak, előbbi ráadásul több ütemben is pumpálta a pénzt a gazdaságba. A befektetők így magasabb hozammal kecsegtető eszközöket kerestek.

Átmeneti megingások persze vannak, a görög válság és az EU jövőjével kapcsolatos aggodalmak nyomán előfordul, hogy egy-egy kötvényaukción megugranak a hozamok. Az idei év eleje óta azonban régiós szinten a kereslet nagyjából stabilnak mondható. Az EKB által elindított likviditásbővítő program szintén hozzájárult a kereslet élénküléséhez. A régió országaiban általános tendencia volt a hozamcsökkenés, és az államadósság-kezelők könnyen meg tudták csapolni a külföldi tőkepiacokat devizakötvények formájában. Az idei év első negyedében szinte minden térségbeli állam kibocsátott devizakötvényt. Magyarország kivételével (lásd az ábrát). A pozitív megítéléshez hozzájárul az is, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint a fiskális konszolidáció jól halad ezekben az országokban, a GDP-arányos államháztartási hány 2012–13-ban a 3 százalékos küszöb alá csökken.

Kötvénylehetőségek
■ Az Erste elemzői szerint a legígéretesebb kötvénybefektetési lehetőség a térségben a magyar piacon kínálkozik. A 10 éves magyar papírok 7 százalékos hozama akár 100 bázispontot is eshet, ha sikerül az IMF-fel megállapodni a hitelkeretről, és a jegybank kamatcsökkentésbe kezd. A cseh kötvénypiac konzervatív befektetésnek számít, a kockázatkerülő invesztoroknak ajánlott. Ha az EU vezetői végül a fiskális unió felé történő elmozdulás mellett döntenek, akkor a cseh papírok hozama követheti a német államkötvények emelkedését. Ha Németország nagyobb részt vállal az EU terheiből, akkor állampapírjai kockázatosabbak lesznek. A következő hónapokban a lengyel papírok tűnnek a leginkább semlegesnek. A lengyel fizetési mérleg hiánya megemelkedett, s ezzel kapcsolatban aggodalmak vetődtek fel. Könnyen lehet azonban, hogy a focivébéhez szükséges infrastrukturális beruházások miatt emelkedett a hiány, így ez egyszeri tényező lenne, s hosszabb távon nem kell számolni megnövekedő finanszírozási igénnyel.

Kapcsolódó cikkek