A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A Ptk. után a Btk.-t is szigorították

Az elfogadott módosítás alapján két évig tartó szabadságvesztéssel büntetik a gyűlöletbeszédet. A módosítást az ellenzék nem támogatta.

A kormánypártok először a Polgári törvénykönyvet módosították, még tavaly októberben. Eszerint akkor is pert lehet indítani, ha nem meghatározott és beazonosítható személy ellen irányul a jogsértés, hanem egy társadalmi csoport ellen. Az MSZP már akkor jelezte: ezt a kérdést a büntető törvénykönyvben (Btk.) is szabályozni fogják. Ezt a módosítást szavazták meg hétfőn.

A TASZ óva int

A Btk. módosítása ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Sólyom Lászlóhoz fordul, arra kérve az elnököt, hogy aláírás előtt küldje meg normakontrollra azt az Alkotmánybíróságnak. A civil szervezet szerint alkotmányossági aggályokat vet fel ugyanis a gyűlöletbeszédet a “gyalázkodás” elnevezésű bűncselekményt szankcionáló törvényjavaslat. A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a vélemény-nyilvánítási szabadságot.

„Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban következetesen alkotmányellenesenek minősítette a mostani Btk-módosítás szellemében született jogszabályhelyeket” – hangsúlyozza lapunkhoz eljuttatott közleményében a civil szervezet.

A törvénymódosítás következtében a TASZ álláspontja szerint a jövőben büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések, nyilatkozatok megtételéért, melyek egy demokratikus társadalomban, ahol a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága valóban biztosítva van, tetszik vagy sem, részét képezik a társadalom különböző csoportjai által hangoztatott véleményeknek.