brusszel


Magas István: Pályák és metaforák

A növekedés becslésének kockázatairól
Figyelő Online
2012.08.01  15:32   
mail
nyomtatás
A pályával van a baj? Vagy inkább azzal, amit annak nevezünk? „A gazdaság növekedési pályára állt, az adósságpálya kedvezően alakul, a nyugdíj-finanszírozási pálya (nem) tartható.” A gazdaságpolitikát értékelő elemzésekben röpködnek az ilyen és ehhez hasonló kifejezések.
FÉLREVEZETŐ HASONLAT
Az ember azt gondolná, hogy ha már valami egyszer pályára állt, akkor az ott is marad, nincs vele dolgunk, vagy legalábbis nem emberfeletti feladat a pályán tartás. Ehhez képest a közgazdasági valóság kiábrándító! Az űrhajó vagy repülőgép pályára állására utaló kép persze megfogja a képzeletet. Ám félrevezető: azt sugallja, hogy gondosan, előre kiszámított pályán (biztonságos légi folyosón) haladunk, a motorok, a műszerek normálisan működnek, és csak idő kérdése, hogy célba érjünk. A repülés statisztikailag a legmegbízhatóbb utazási forma, éppen azért, mert a pályán maradás vagy módosítás jól mérhető/kalkulálható fizikai elveken nyugszik. A repülés szép és mindennapos csodává fejlődött, az ember és technológiájának a diadala.

Ilyen természeti törvényeken nyugvó diadallal és annak megbízható pályáival a közgazdaság-tudományban ritkán találkozunk (ha egyáltalán). A pálya maga is bolyong; nem egzakt és rendre megbízható leírásokat jelent, hanem legfeljebb metaforaszerűeket. Ezért a lazaságért sokszor drágán meg kell fizetni. Az elmúlt négy év szomorú válságkezelési pálya tapasztalatai ezt a napnál világosabban igazolták.

A nyitott nemzeti gazdaságok éves teljesítménye – régről tudottan – nagyon nehezen jelezhető előre kellő precizitással. A külső és belső tényezőiben rövid távon is változni hajlamos makrofolyamatok természete nem minden elemében ismert. Válságok idején különösen nehéz az előrejelzés, pedig – legyünk őszinték – ekkor lenne rá a legnagyobb szükség. A bruttó nemzeti jövedelmet (GNI-t), a sok millió szereplő együttes lépéseinek összegződését viszonylagos pontossággal a hivatalos statisztikák számára csak utólag tudjuk produkálni. Előretekintve képtelenek vagyunk megmondani kellő pontossággal, hogy mekkora lesz a bruttó kibocsátás. A modern piacgazdaságban a pályák dolgában nehezebb helyzettel állunk szemben, mint a newtoni mozgástörvények alapján leírható polgári repülésben.

A növekedés becslési műveletekkel együtt járó hibalehetősége már elvi szinten is szinte programozottan jön: túl sok a menet közben is változni képes tényező. Az előrejelzésnek így eleve nagy – a repüléshez hasonlítva a méreteit tekintve túl nagy – hibahatárokkal kell dolgoznia, akár 50-100 százalékos mellélövést is mutathatnak. Ha egy becslés már jó, esetleg 90 százalékos, nos, az azt jelenti, hogy 10 százalék az esély arra, hogy mellélövünk. Ekkora ráhagyással, vagyis 10 százalékos hibalehetőséggel polgári repülőpályát már biztos nem engedünk tervezni. A közgazdaságtanban azonban nagyvonalúbbak vagyunk, pedig a növekedési becslésekben a tévedés kockázata és az elszenvedett áldozatok mérete ijesztően nagy lehet. Ám nincs olyan mágikus formula a kezünkben, amely a múltbéli számok tükrében és megbízhatóan megmondja, mennyi lesz a növekedés. A 10 százalékos hibahatárral akár ki is tudnánk egyezni! 2008-ban, amikor a világgazdasági válság beütött, a magyar GDP visszaesését az IMF –1,5 és –2 százalékra tette, a kormány –3 és –4 százalék közöttire. Lett belőle –6,9 százalék! Ez nagyobb, mint 100 százalékos tévedés a becslésben.

LEHANGOLÓ PERSPEKTÍVA
A 2012-re prognosztizált GDP-becslések 1,5 százaléktól –1,5 százalékig szóródnak (az optimista kormány, a mértékadó kutatóintézetek és az MNB részéről). Ha a növekedés utólag mérve nulla lesz, akkor lesz 150 százalékos a tévedés (1,5–0 felülről számolva). Ha –1,5 százalékos lesz, akkor alulról a két becslés (1,5 és –1,5) közötti eltérés pedig 300 százalékos! Tekintve, hogy 1 százaléknyi GDP kb. 300 milliárd forint, ebből kb. 150 milliárd az állam bevétele, egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz a valóság (a mérés hibahatára éppen ez, azaz 0,5 százalék). Ez is csak akkor lenne kevésbé elkeserítő, ha mondjuk lenne egy 5 százalékos növekedés, amelynek mérésében/becslésében 10 százalékot tévedünk. Mindez a mai zérus körüli gazdaságbővülési környezetben praktikusan azt jelenti, hogy teljes bizonyossággal utólag sem tudjuk majd, hogy mekkora volt a bővülés. Nem túl biztató perspektíva a növekedés szárnyaira bízott utasoknak!
Az IMF – többek között – ezeket a makropályákat fogja tüzetesen vizsgálgatni. Ők már sok pályát láttak.
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Félelmek és tények

Lánczi Tamás személyes álláspontja

Családi pótlék itt és ott

Kiszelly Zoltán nézőpontja

Pontozással nyert az EU

Kína igen ügyesen Oroszországot használja fel saját érdekei előmozdítására

A holland választás tanulságai: „jó” populizmus és mélyreható vita

A hollandok elmúlt 15-20 éve azt mutatja meg nekünk, hogy az olykor késhegyre menő vitáknak komoly hozadéka van

top200