Expo Budapesten, Nemzeti Színház az Erzsébet téren, kormányzati negyed – ezeket a nagy állami tendereket ugyan gyakorlatilag megnyerte, ám a projektek félresiklása miatt végül mégsem valósíthatta meg a KÉSZ-csoport. A 25 éves vállalkozás vezetői (a kormányzati negyedet érintő projektbe invesztált százmilliós nagyságrendű összeg ellenére) mégsem keseredtek el. „Az emblematikus nagyberuházások ugyan nem sikerültek, de azért sok megnyert állami tenderünket befejezhettük” – mondja Jutasi Zoltán, a KÉSZ Holding Zrt. 2007 decemberétől kinevezett új vezérigazgatója.

Jutasi Zoltán. Az új vezérigazgató szerint csoportjuk az egyik leginkább politikafüggetlen építőipari vállalkozás.

Az üzletembereknek a személyes beszélgetések, a saját maguk, illetve a tanácsadó bevonásával elvégzett átvilágítások alapján megtetszett a cég. Gansperger Gyulát – elmondása szerint – meggyőzte a magyar tulajdonú, közel 1500 alkalmazottal rendelkező csoport. Nem is csak a transzparens cégszerkezet kialakításában, de a fejlettebb kontrolling-rendszer bevezetésében, illetve mindenekelőtt a jövedelmezőség javításában is lépni szeretnének az új vezetők.

ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN. A budapesti mellett kecskeméti és szegedi központtal is rendelkező KÉSZ az elmúlt években sok mindenbe belefogott, most ezeket a szerteágazó tevékenységeket négy klaszterbe strukturálják. Az együttesen 70 milliárd forint árbevételű csoport fő bevételi forrása továbbra is az építőipari kivitelezés. A vertikálisan integrált, alapvetően magasépítéssel foglalkozó KÉSZ-birodalom saját acélszerkezet-gyárral rendelkezik Kecskeméten. A Figyelőnek nyilatkozó építészek, versenytársak az elismerten komoly mérnöki tudással rendelkező csoport fő erősségének a szinte konfekciószerűen építhető acélcsarnok-rendszereket tartották. Mint Radnai Tamás, a legnagyobb építőipari leányvállalat, a KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a 17 ezer tonna éves kapacitású üzem gyakorlatilag 2012-ig eladta termelési lehetőségeit.

A KÉSZ fővállalkozóként gyakorlatilag mindent maga csinál; mint valaki megállapította: „nem cifrázza, de raktárakban, sportcsarnokokban kifejezetten erős”. A szélesebb közvélemény például akkor találkozhatott a céggel, amikor a margitszigeti úszó Eb-re, éppen határidőre elkészültek az uszodaépítéssel, noha pár hónappal az átadás előtt a szigetet elöntő árvíz majdnem meghiúsította a projektet.

Az építőipar mellett egyazon cégblokkba kiemelhető a saját ingatlanok kezelése, a biodízel üzletág, továbbá a flottamenedzsment is (a négy stratégiai ágazat jellemzőit lásd külön). Külön ág lehet majd a szervezeti ábrán az infokommunikáció is, amellyel a csoport még csak kokettál. A tulajdonosok mindenesetre bíznak a következő időszakok jelentős IT-tendereiben. Ha esetleg az indulásnál egy erősebb szereplőt meg tudnának venni, akkor később akár a kormányzati IT-outsourcingban is részt vehetnének már.

TERJESZKEDÉS. A KÉSZ-birodalom forgalmának 15 százaléka a környező országokból származik, döntően Romániából és Ukrajnából (az utóbbiban betongyára is van a cégnek), kisebb részt szerb és montenegrói projektekből. A külföldi terjeszkedésben továbbra is hisznek a vezetők, most indul a bolgár (ott is acélszerkezet-gyár megvételét tervezik), s hamarosan a szlovák és a lengyel üzlet. Radnai Tamás szerint a KÉSZ részben pénzügyi, likviditás-menedzselési okokból megy külföldre, mert miközben itthon az építőipari projektekhez saját finanszírozás is kell, kint még előre fizetnek a vevők.

Vagyis a kinti láb segíti a hazai fejlesztések finanszírozását. A vezetők azért is egyre jobban bíznak a külföldi leányvállalatokban, mert ahogyan előrehalad a román és az ukrán privatizáció, egyre több az olyan magáncég, amely valóban a legjobb ajánlatot, a jobb minőségű műszaki megoldást választja, s ezekben az országokban kifejezetten erősnek számít a magyar technológia.

Gansperger Gyula.
A tulajdonos-
mindenekelőtt
a jövedelmezőséget
szeretné növelni.

A nagy építőipari cégeket a sajtó előszeretettel besorolja a politika valamelyik oldalára is. Ezt ugyan a KÉSZ sem kerülheti el, de Jutasi Zoltán szerint a csoport az egyik leginkább politikafüggetlen építőipari vállalkozás: mindenféle színezetű önkormányzatnál nyert is, bukott
is tendert, és igyekszik az összforgalom 15–20 százalékát adó állami megrendelések esetén ugyanúgy teljesíteni, mint a piaci megrendelőnek.

Ami pedig a szerkezetátalakítás mellett a fundamentális folyamatokat illeti, jelenleg zajlik a 2008-as üzleti év tervezése, de a kapacitások jó részét már szerződéssel lekötötték. Gansperger elismeri, hogy az amerikai eredetű, az ingatlanpiacot is súlyosan érintő válság nem tesz jót nekik, mert az építőipari depresszió elbizonytalaníthatja a befektetőket, de reméli, ezt a hatást ellensúlyozzák majd az idén már intenzívebben belépő uniós projektek.