Míg március és április során kifejezetten jó kilátásokkal kecsegtetett a magyar állampapírpiac, addig visszatekintve már úgy tűnik, a várakozások eltúlzottak voltak. Az akkori optimizmust az táplálta, hogy tetőpontra ért az infláció, így a közelgő kamatcsökkentésekre fókuszáltak a befektetők. Az utóbbi másfél hónapban azonban kissé árnyaltabbá vált a kép, aminek hazai és külpiaci okai egyaránt vannak. Az eredményt mindenesetre jól mutatja a kötvénypiac teljesítményét mérő MAX index. Aki május elején vásárolt kötvényeket, az hat hét alatt az akkori pozitív kilátások ellenére sem tudott lényegében hozamot realizálni.

Elmaradt kamatcsökkentés
A MAX beragadása hazai oldalról egyrészt azzal magyarázható, hogy a piac egyre inkább elhitte: nincs napirenden a forint ingadozási sávjának eltörlése (ez a lépés a beárazottnál nagyobb kamatcsökkentéseket indukálhatott volna). Emellett a jegybank májusban a várakozásoknál óvatosabb volt: főként a bérinflációs veszélyek miatt kivárt a kamatcsökkentéssel, e döntés így legalább egy-két hónappal későbbre tolódott.

A beragadó kötvényárfolyamok külső okai között a legfontosabb az, hogy a fejlett piacokon több hónapja elindult hozamemelkedési trend egyre inkább éreztetni kezdte hatását hazánkban is. A fejlett piaci hozamok feletti magyar hozamfelár szűkülését egy ponton túl már nem tolerálja a piac, a magyar hozamoknak is emelkedniük kell. Optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy a külföldi hozamemelkedés tartóssága megkérdőjelezhető. Azt ugyanis nem a szoros értelemben vett inflációs várakozások, hanem a dinamikus gazdasági növekedés miatti további kamatemeléssel kapcsolatos aggodalmak váltották ki. Egyes befektetők ezért az alacsonyra süllyedt kötvényárfolyamokat vételi jelzésnek fogják fel.