brusszel


Uniós pénzek versenyképességre

Külső források
Figyelő Online - Figyelő
2007.06.08  16:36   
mail
nyomtatás
Minden fillér számít, a belső vállalati források csökkenésével egyre inkább. A munkavállalók képzésére szívesen ad az „európai nagybácsi”, de a pályázati pénz koránt sincs ingyen.
Unásig ismert tézis: csak akkor lehetnek versenyképesek a magyar vállalkozások, ha a legfontosabb erőforrást jelentő dolgozó embereket segítjük abban, hogy naprakész tudással képesek legyenek megfelelni egyrészt a vállalatok, másrészt a folyamatos technológiai újítások támasztotta elvárásoknak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kidolgozói hamar felismerték, hogy a beruházások és technológiafejlesztések mit sem érnek tudástőke nélkül.

A hr szempontját tekintve mindebből annyi fontos, hogy létrejöhetett a humánerőforrás-fejlesztésre szánt keret, és vele aktív munkaerő-piaci támogatások, munkához jutás segítése, életen át tartó tanulás és az infrastruktúra fejlesztése... Vagyis a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának (HEFOP) fő pillérei.

Persze számok nélkül mit sem érnek a szép szavak. A leglényegesebb szám a 187 volt a történetben, az első hírek szerint Magyarország összesen ennyi milliárdot használhat fel humánerőforrás-területen, a Strukturális Alapok finanszírozásában. Az összes operatív program között a legtöbb pénzt. De sokan kételkedtek abban, hogy képesek vagyunk ezt arra és úgy felhasználni, amire szánták.

Akiknek kell, és akiknek nem

A pályázat céljainak népszerűségét bizonyítja az ESZA Kht. megbízásából 2006-ban a Magyar Gallup Intézet által készített kutatás.

A megkérdezett vállalkozások 62 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja a képzést.

Átlagosan a vállalkozások 71 százaléka finanszírozta az elmúlt évben a dolgozók fejlesztését, a kisebb cégeknek 7, a nagyobbaknak 20-30 százalék támogatással.

Azoknak a vállalatoknak, amelyek tervezik a jövő évi képzéseket, a fele pályázna annak érdekében, hogy jobban nyújtózkodhasson.

Azok körében, akik nem terveznek képzést, 43 százalék pályázna akkor, ha 100 százalékos költségtámogatást kapna, 16 százalék e nélkül is.

ÉRDEKTELENSÉG UTÁN ROHAM.
Az első, vállalkozóknak szóló, képzéscélú pályázatot 2004-ben írták ki „A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések” címen - legalábbis ez volt az a program, ami leginkább szóba jöhetett a hr-képzés témájában. A legkülönfélébb ágazatokban tevékenykedő cégek pályázhattak.

Az akció nem volt túl sikeres. Hiába akartak kihelyezni négymilliárdot, végül 600 milliónál megállt a számláló - mondhatni langyos érdeklődés kísérte az osztást. A vállalkozások valahogy nem ismerték fel a lehetőséget, száz körül volt a próbálkozó kkv-k száma. „Talán bonyolultnak tűnt elsőre a rendszer, talán nem érezték úgy, hogy nekik szól - találgatja az okokat Kiss Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HEFOP Irányító Hatóságának szakmai tanácsadója. - A beérkezett anyagok sem voltak elég színvonalasak, sokat el kellett utasítanunk.”

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal tanult az esetből, és 2005-ben már átdolgozott programmal jelentkezett. Egyszerűsítették a feltételeket, és már egész évben tartott az elbírálás. Az eredmény: óriási érdeklődés. „A kis cégek is rájöttek, hogy itt könnyen lehet forráshoz jutni, és a pályázatírók is rástartoltak. A képzőhelyek külön HEFOP-csomagokkal jelentkeztek” - mondja a tanácsadó.

Ez a lelkesedés pozitív, ám újabb aggályokat is felvet. A talált pénz reményében feltehetően sokan kreáltak hirtelenjében rendkívül fontossá vált képzőprogramot maguknak, egyszerre mindenkinek sürgős angoltanulhatnékja és szakmai fejlődhetnékje támadt. Mintha átestünk volna a ló túloldalára: most épp túl könnyű volt megfelelni a feltételeknek, szinte mindenki kapott, aki kért.

Végül, többszöri keretkimerülés és a tét emelése után, 11,5 milliárd forintot osztottak szét, 11 milliós megítélt átlaggal. Itt már a nagyok is labdába rúghattak, de a kérelmezők 78 százalékát továbbra is a kis- és középvállalkozási kör adta: összesen negyvenezer munkavállaló ülhetett iskolapadba.

„Nekünk különösen fontos az állandó képzés, hiszen mi az emberi tudással tudunk versenyképesek lenni a piacon - mondja Lukács Lajos, a DSS Consulting igazgatója. - Erre eddig is komoly összegeket költöttünk, de örültünk, hogy van egy újabb lehetőség. Így mód nyílt arra, hogy a szakmai oktatáson kívül olyan képzésekre is sor kerüljön, mint nyelvoktatás, a konfliktusmegoldási képesség vagy a tárgyalástechnika fejlesztése.”

A Drogerie Marktnál szintén hangsúlyt fektetnek a készségfejlesztésre. „Olyan programokkal pályáztunk, amelyekben van kommunikációs gyakorlat, szituációs játékok, egy kis vállalati történet, mentálhigiénés foglalkozások és csapatépítés is” - sorolja Sélei Annamária személyügyi vezető.

A Raiffeisen Bank kimondottan vezetői készségfejlesztésre kapott tavaly 12 milliót. Valamelyest magát a menedzsmentet is meglepte, hogy a központi pénztárca előttük is megnyílt. „Hr-témában ez volt az első pályázati részvételünk - mondja Kornyik Júlia, a pénzintézet munkatársa. - Kizárólag már futó programjainkra kértünk pluszkeretet - két csoportunk, harminc ember számára. Nem állítom, hogy egy ilyen nagy banknál ez létszükséglet, de ha megfelelünk a feltételeknek, mindig el fogunk gondolkodni az induláson.”

BÁRKI RINGBE SZÁLLHAT. Aki részt vett a 2004-2005-ös programokban, az tapasztalhatta, hogy számos kapcsolattartóval kellett bajlódnia. Akkor három minisztérium, az egészségügyi, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, valamint az oktatási is részesült a 750 millió euróért sütött tortából. A választások után egyszerűsödött a helyzet, tavaly óta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség uralja a terepet. Amit pedig eddig HEFOP-nak hívtak, azt ezentúl TIOP-nak (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) kéretik titulálni.

Csak a név változott, a célok ugyanazok: versenyképes tudás és versenyképes munkaerő fejlesztése. A kiírás a korábbiakhoz képest sokkal inkább célzott, ezért nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a képzések minőségére. Továbbra is támogathatók a szakmai, az Európai Unióval kapcsolatos képzések, a vállalkozás működését segítő programok, az idegen nyelvi, informatikai területek és a vezetőképzés, MBA-programok. Változás, hogy kizárólag OKJ-s vagy akkreditált képzést lehet igénybe venni, amelynek időtartama minimum 3, maximum 18 hónap. A pályázaton 80-95 százalékos támogatás nyerhető el.

Fontos újítás még, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknak, valamint a közepes és nagyvállalatoknak végre nem kell egymással versenyezniük: külön-külön kiírást kapnak. Sokan sérelmezték ugyanis a kedvezőtlen helyzetet, sőt megkérdőjelezték, hogy pénzt kell szórni oda, ahol amúgy is van. „Nem korlátozzuk a versenyt, bár lehettünk volna szigorúak - szögezte le az ügynökség képviselője. - Az Unió szemlélete azonban ebben nyitott, nem tűri a megkülönböztetést. Olyannyira, hogy felemeltük a plafont 25-ről 50 millióra, vagyis akár ennyit is zsebre vághat egy-egy induló.”

Idén ugyanakkor összességében kisebb szeletekért folyik majd a küzdelem: 4 milliárd támogatási összeg áll rendelkezésre. Ebből az első máris gazdára talált a legkisebbek körében, sőt az ügynökség megduplázta, mivel háromszoros volt az igény: a március 30-ától megnyíló kiírást már április 6-án berekesztették.

GYORSABB KIFIZETÉST ÍGÉRNEK. A próbálkozók körülbelül fele már nem egyedül küzdött, hanem pályázatíró céget bízott meg. Elutasítás idén is volt, többnyire túlárazás miatt, vagy nem tűnt minőséginek a képzés, esetleg szemet szúróan profilidegen volt („nem értettük, miért van szükségük az autóalkatrész-gyártó munkatársaknak borászati képzésre”). A minőség még így sem szavatolható teljes mértékben, a szakmai tanácsadó is tisztában van ezzel, de mint mondja, megteszik, ami tőlük telik. „Az elszámolások tételesek, ennek ellenére lehet ügyeskedni, sokan meg is teszik. Főleg, ha a képzőhely maga menedzseli a projektet. Azért kétszeri helyszíni ellenőrzésre mindenki számíthat.”

Nemcsak arra, hanem hosszú, fáradságos munkaórákra. Hiszen aki pályázott már valaha, az tudja, hogy a pozitív elbírálással még koránt sincs vége, sőt akkor kezdődik igazán. Rengeteg adminisztráció, részletes kimutatások... a legtöbb vállalkozás erre panaszkodik. „Már-már ésszerűtlenül nagy az adminisztratív teher, ami a pályázókra hárul - állítja Sélei Annamária. - Mindenből nyomtatott anyag kell, eredeti példányok, fénymásolatok... jelenléti íveket, fotókat, munkabérjegyzéket, okleveleket kell mellékelni... Ugyanakkor a monitorozók nagyon segítőkészek voltak, ezt is hozzá kell tenni.”

A DSS Consulting számára a legfőbb gondot az jelentette, hogy nagyon hosszú idő, majdnem egy év telt el a beadás, az eredményhirdetés és a szerződés között. „Ilyen periódus alatt a mi szakmánkban sok minden átrendeződik, utólag mégsem módosíthatunk” - magyarázza Lukács Lajos. Kornyik Júlia azt javasolja a jövőre jelentkezőknek, próbáljanak a befogadó fejével gondolkodni: „Sokszor evidenciákat is le kell írni. A pozitívum az, hogy a formai elvárások egyértelműek, az előkészítés háttértámogatása is rendben volt. Látom a törekvést abban az irányban is, hogy kevesebb legyen a bürokratikus elem.”

A kiírók egyszerűsítést ígérnek. „Jogszabályi változások várhatók, de már most is csak hathavonta kell jelentést leadni az eddigi háromhavi ciklus helyett, és gondolkozunk további pályázóbarát eljárásokon - nyugtatja a kedélyeket Kiss Csaba. - Jövőre szeretnénk, ha minden elektronikusan történne, a számlák rögzítése is. Az internetről letölthető keretprogramban gondolkodunk - ehhez persze szükség volna arra, hogy mindenkinél működjön az elektronikus aláírás. Tudjuk, hogy fárasztó az adminisztráció, de a részletesség uniós elvárás, minket ugyanilyen részletességgel ellenőriznek.”

Másik visszatérő panasz, hogy csúsznak a kifizetések. „Erről mi is sok visszajelzést kapunk, bár leginkább a civil programoknál, ahol egy-egy szervezet napi léte függ ettől a pénztől. Igyekszünk gyorsítani a folyamatot, például úgy, hogy már a jelentés közben folyjanak a kifizetések” - feleli Kiss Csaba.

És aki most kimaradt a körből? Ha ötven főnél kevesebbel dolgozik, akkor várnia kell 2008-ig, a többiek 1,7 milliárdért indulhatnak harcba: ennyi az az összeg, ami - immár egyszerűsített konstrukcióban - még idén elérhető lesz a közepesek és a nagyok számára. Arra minden kategóriában felkészülhetünk, hogy egyszer volt olyan jó a helyzet, mint 2005-ben. Egyértelműen soványabb évek jönnek. A közösség ugyan 24 milliárdot dob szét magyar munkahelyek képzéstámogatására, de ezt hét évre kell beosztanunk.
Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék:

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



A vadászat varázslatos világa

Felhasználta John Maynard Keynes közgazdász válságkezelő receptjét 2008-ban a péti Nitrogénművek Zrt. többségi tulajdonosa.

Adj helyet magad mellett

Nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a sérültek és az épek összekötése a célja a fogyatékkal élőket támogató új vállalkozásoknak.

Zsolnai György: Jótét lélek

Az árverés bő fél óra alatt lezajlott: néhány tucat grafika, három festmény, néhány art deco bútor és pár ősnyomtatvány is gazdát cserélt.

Híresek, gazdagok és jószívűek

Az adományozás nem feltétlenül pénzkérdés.

top200
 
rotate image left by 90 degreespreviousstart slideshownextrotate image right by 90 degrees
loading
close clearbox
stop slideshowstart slideshow