A hatvanas években Olaszországból hódító útjára indult eszpresszókávé-kultusz napjainkban reneszánszát éli Magyarországon, amit az is jelez, hogy gombamód szaporodnak a kávéházak, és a magára valamit is adó vendéglátóhely számára az eszpresszókávékat készítő szakember, a barista alkalmazása is nélkülözhetetlenné vált. A történelem során többféle kávékészítési módszer alakult ki. A legelterjedtebbek a török kávé, a mokka, a szűrt kávé és a presszókávé.

Az eszpresszó név az italkészítés gyorsaságára utal. A név a "to press out" kifejezésből ered, amelynek jelentése "kifacsar" – rámutatva a presszókávé készítésénél alkalmazott folyamatra: a nyomás alatt lévő forró víz átpréselődik a finomra őrölt kávészemeken. Az alapanyagot tekintve a Coffea nemzetség mintegy 80 fajtája közül csupán kettő igazán jelentős: az arabica illetve a robusta. Minősége és aromája miatt az arabica számít a jobb kávéalapanyagnak, a kereskedelemben forgalmazott kávémennyiség mintegy 75 százalékát teszi ki.

Az eszpresszó a legösszetettebb kávéital. Szerkezetében egyszerre oldat, mert a kávéitalba a főzővíz sok szín-, íz-, és hatóanyagot old. Emulzió, mivel a nyomással kinyert olajtartalom "láthatatlanul" keveredik a vizes részekkel. De szuszpenzió is, hiszen az italban csak mikroszkóppal észrevehető, parányi kávészemcsék úszkálnak. És nem utolsó sorban a kávé tetején összegyűlő, habszerkezetű krém is csak az eszpresszó sajátja, ami a kávészemekben található zsírok szétolvadásának köszönhetően keletkezik, tehát nem cukorból van, mint ahogyan azt sok ember gondolja.

A jó kávéital feltételei

A kávé, mint nyersanyag kiváló minősége csak az egyik feltétele a jó ital elkészítésének. A másik paraméter a jó minőségű kávégép, mely folyamatosan biztosítja a megfelelő nyomást és hőfokot. További fontos paraméter, hogy a darálás finomsága megfelelő legyen. A szűrőben mindig össze kell tömöríteni a kávét, mert a víznek bizonyos idő kell, hogy a kávéból kioldja az ital szempontjából fontos anyagokat. Ha túl gyorsan át tud folyni a víz a kávén, akkor csak egy sötét színű vizet kapunk kávé helyett, ám ha túl sokáig tart az áthaladás, akkor már káros anyagok is bekerülnek a kávéból a csészénkbe, és egy kesernyés ízű ital lesz az eredmény. Az utolsó feltétel a kávékészítő tudása. Mindegyik paraméternek együtt kell megvalósulni ahhoz, hogy a kiváló nedűhöz jussunk.

A pörkölt kávé értékes íz- és aromaanyagait legtökéletesebben a presszókávé-készítési mód nyeri ki. A presszógép ugyanis magas, legalább 9, de néhány szakértő szerint minimálisan 15 bar nyomással 88-92 Celsius fokos vizet présel át a tömörített kávépogácsán, mintegy 25 másodpercen keresztül, és az eredmény 30 milliliter friss, forró kávé. Természetesen már otthonunkban is szeretnénk élvezni a kávéházakban megkóstolt ízeket, amire lehetőségünk van, hiszen széles a skálája a kereskedelemben kapható presszókávéfőző gépeknek.

Kávékészítő gépek – a filterestől az automatákig

Az igazi kávéivó ínyenc számára a filteres kávékészítő valódi szentségtörésnek számít. A 4-5 ezer forinttól akár 50 ezer forintig terjedő skálán megvásárolható készülékek a szívbetegek vagy magas vérnyomásúak körében mégis népszerűek, akik csak koffeinszegény, híg kávéízű folyadékot fogyaszthatnak. Ám azok is előnyben részesítik ezt a típust, akik inkább csak a kávé illatát, ízét kedvelik, de erejét és hatását már nem akarják érzékelni. A filteres kávékészítő berendezésekben a rendkívül finomra őrölt kávét tartalmazó papírtasakra forrásban lévő vizet csepegtetnek, és ebből származik a híg kávéra emlékeztető meleg folyadék, ami szinte semmiben sem hasonlít az igazi presszókávéra.

A filteres kávénál egy fokkal jobb eredmény érhető el a hagyományosnak, vagy kotyogónak nevezett, serlegalakra emlékeztető berendezésekkel. A villany- vagy gáztűzhelyre helyezhető készülék alsó tartályában a felforrt víz áthatol a szűrőbe tett őrölt kávén, ami egy felül elhelyezett tartályba ömlik. Ezek ára 3-4 ezertől 10-11 ezer forintig terjednek attól függően, hogy például bakelit, vagy aranyozott a fogantyújuk. Az így nyerhető sötét folyadék jellegzetesen savanykás ízű, és még messze van az igazi, gazdag aromájú presszókávétól.

A következő nagy kategória már a presszókávéfőző készülékeké, amelyek skálája a 6-7 ezer forintos, egykaros, egyszerű berendezésektől az akár 400-500 ezer forintot is elérő, 5-6 kifolyóval rendelkező automata gépekig terjed. Ezek legegyszerűbb fajtái mindössze 4-6 bar nyomást hoznak létre, de már rendelkeznek levehető víztartállyal, tejhabosításra használható gőz- és forróvíz-kiengedővel. Úgy 17-18 ezer forinttól kezdődnek a végtermék minőségében már jelentős ugrást jelentő, a felforralt vizet 15 bar nyomással a megőrölt kávén átpréselő készülékek, amelyek 30-35 ezer forintig terjednek.

Árban fölfelé

Az ettől 20-30 ezer forinttal drágább gépek átmenetet képeznek a presszókávéfőzők és az automata gépek között. Ebben a szegmensben csak néhány gyártó látott fantáziát, mivel szolgáltatásban, minőségben nem tudnak lényegesen többet nyújtani a 30 ezerrel olcsóbbaknál. Ám ha a vevő még 20-30 ezer forintot befektet, akkor egy valódi kávéautomata-gépet vásárolhat. Az átmeneti kategóriában is már automata szabályozza a víz kellő hőmérsékletét, és az őrölt kávé tartályából optimális mennyiségben adagolja és tömöríti a kávét.

Még mielőtt az automata kávégépek ismertetésébe kezdenénk, megjegyezzük, hogy a karos eszpresszókávé-főzők közül több is alkalmas arra, hogy a zárt szűrőpapírba csomagolt, megfelelően őrölt és tömörített 6,9 grammos kávéadagokból (pod) is kávét készítsenek. Az Easy Serving Espressónak (E.S.E.) is elnevezett nyílt szabványt több kávépörkölő és kávégyártó cég hozta létre. De hívják cialdo-rendszernek, illetve monodosis névvel is illetik, ezek ugyanazt a szisztémát takarják. Magyarországon találkozhatunk a kávépogácsa illetve a párnás rendszer elnevezéssel is, ám ez semmiképpen sem tévesztendő össze a már korábban említett gyenge filteres kávéval. Mivel a párnákat védőgázas fóliában hozzák forgalomba, így hosszú ideig megőrzik a kávé zamatát, illóanyagait.

És akkor lássuk végül az automata kávégépeket, melyek már 90 ezer forinttól hozzáférhetőek. Ezek jellemzője, hogy nemcsak őrölt, hanem szemes kávéval is működtethetők, mivel beépített darálót is tartalmaznak. Ennek első gondolatra látszólag nincs jelentősége, mert egy külön elektromos daráló ma már majdnem minden háztartásban megtalálható. Ám mivel a kávéital minőségét alapvetően határozza meg, hogy milyen szemcsenagyságúra őrlik a babkávét, ezért ez is része a jó kávékészítés titkának. A gép a megőrölt szemcséket optimálisan tömöríti a szűrőben, majd a kívánatos hőmérsékletre felmelegített, csaknem forrásban lévő vizet 15-18 bár nyomáson átengedi a szűrőn, és kész a szinte tökéletes, a tetején jellegzetes világos barna, kemény habot tartalmazó eszpresszó kávé. Az automaták mindezt egyetlen gombnyomásra, beavatkozás nélkül teszik. Ezért a tudásért és kényelemért kell kifizetni legalább 100 ezer forintot. Ám a kávéautomaták hátránya, hogy a már említett E.S.E-szabványú zárt kávépárnácskákat ezekben nem lehet használni.
A magyar kávéfőzőgép-piacról nem készül statisztika, sem becslés, mivel a kereskedők a háztartási gép kategórián belül a kis konyhai gépek alkategóriában szerepeltetik, ahol azoknak osztozniuk kell egyebek mellett az olajsütőkkel, turmixgépekkel és grillsütőkkel.

A magyar kávépiac 40 milliárd forintos

Az ACNielsen piackutató cég felmérése szerint a 2005 júliusa és 2006 júniusa közötti időszakban a magyar kávépiac 40 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi hasonló időszakkal összehasonlítva árbevételben stagnálást mutat, az eladott mennyiség viszont 2 százalékkal csökkent. Az elmúlt években nem volt kávéáremelés, sőt ha a legutóbbi három évet nézzük, a megelőző időszakhoz képest a kávé fogyasztói ára legalább tíz százalékot csökkent. Ám főként a világpiaci árak emelkedése miatt még az idén mintegy tíz százalékkal drágulhat a pörkölt kávé fogyasztói ára. Mivel a kávé a világpiacon tőzsdei áru, ezért a gyártók nem dolgoznak nagy nyerskávékészlettel, és azt az igények szerint vásárolják.
A teljes magyar őrölt-pörkölt kávépiac mintegy 26.900 tonnát tesz ki. A kiskereskedelmi átlagára kilogrammonként 1270 forint.

A GfK Hungária Piackutató Kft. adatai szerint a hazai háztartások éves átlagos kávéfogyasztása öt kilogrammot tesz ki. Dinamikus növekedés figyelhető meg az egyadagos, kávét, cukrot, tejport tartalmazó, 3 in 1 kávéspecialitás piacán, amelynek eladásai az elmúlt évhez képest 60 százalékkal növekedtek.