A Penguinnek a kezdetektől márkavédjegye a puhafedelű borítás - természetesen kiad keményfedelű könyveket is -, s szintén jó négy évtizede bevett szokás, hogy a kötetek egy jelentős részének festmények vagy festményrészletek szolgálnak címlapjaként. Ezek alkalmazását még a ‘60-as években vezette be a kiadó egykori művészeti igazgatója, az idén áprilisban 77 éves korában elhunyt olasz Germano Facetti. Méltatói azonban hiába írnak ma úgy a munkásságáról, hogy ő forradalmasította a brit könyvdesignt, azért Facetti sem tudott minden csatát sikerrel megvívni. A festményekkel ékesített új borítók nyomban zajos sikert arattak ugyan, J. D. Salinger Zabhegyezőjének Penguin-kiadása annak idején mégis „képtelenül” - igaz, egy az olasz által tervezett elegáns ezüst borítóval - jelent meg, miután a válogatós amerikai íróóriás egyik előző tervet sem volt hajlandó jóváhagyni.

Az idén egyedül a brit anyavállalat gondozásában 1500 cím jelent meg a Penguin logó alatt. Ezek a kötetek a helyi piac mellett eljutnak a Brit Nemzetközösség olyan népes országaiba is, mint India, Pakisztán vagy Ausztrália, és természetesen szintén ott vannak az európai idegen nyelvű könyvesboltok polcain. Az adat azonban nem tartalmazza az amerikai eladásokat, márpedig a Penguin USA az évi 804 millió fontos teljes forgalom 60 százalékával messze a Penguin Group legnagyobb vállalata.

A legizgalmasabb új kötetek azért természetesen mindig a szigetországban látnak napvilágot. Az idei nagy sláger a hallatlanul népszerű tévés személyiség, Jamie Oliver új szakácskönyve, a Cook with Jamie (Főzz Jamie-vel). Ő maga is országos intézmény, saját márkaneve és nagy nézettségnek örvendő tévés főzőműsora van. Ez a hatodik szakácskönyve a Penguin kiadásában, s ezek mindegyike több mint egymillió példányban fogyott el. A népszerűségi lista másik nagy slágere ezekben a napokban Jeremy Paxman-nek, a BBC legkeményebb és legprofibb tévés politikai újságírójának a királyi családról szóló új kötete, amelynek címe On Royalty (Őfelségéről). A szerző előző könyve, a szigetországi néplelket kíméletlen pontossággal és maró humorral elemző The English (Az angol) bombasiker volt, és a Penguin marketingigazgatója szerint az On Royalty fogadtatása is nagyon biztató. A társaság annyira bízik a sikerben, hogy október elején a könyvet az idei karácsonyra 30 ezer példányban, keménykötésű változatban dobta piacra - kerek 20 fontért. Aki sokallja ezt az árat, annak persze csaknem egy évet kell várnia az olcsóbb, puhafedelű megjelenésre. A kiadó üzletpolitikája ugyanis az, hogy legalább 9 hónapnak kell eltelnie a két változat piacra kerülése között.

A Penguin állítja, hogy a legmesszebb menőkig védi szerzőit és azok érdekeit - fenyegesse őket bármilyen veszély akár a bíróságok, akár a cenzúra részéről, akár más irányból. Ez a „más irányból” időnként extrém formákat is ölthet, ahogyan az például 1988-ban történt, amikor a Penguin megjelentette Salman Rushdie Sátáni versek című kötetét. A könyvben leírtak olvastán nyomban éktelen haragra gerjedtek Irán vallási vezetői, akik fatvát - vagyis az iszlám hagyományok szerinti halálos ítéletet - mondtak ki a szerzőre. „Sok víz lefolyt azóta a Temzén, de azok, akik azt az időt átélték itt a kiadónál, még mindig jól emlékeznek rá - hangsúlyozza Joanna Prior -, hogyan nőtt túl az ügy a könyvkiadás keretein, és milyen komoly biztonsági kockázatokkal járt a válság a szerzőre és a kiadóra nézve.”
VÉRTESSY PÉTER, LONDON

• Hadtörténet
Viktória hősei
Ötven esztendeje annak, hogy 1956-ban függetlenné vált az egykori brit birodalom egyik nyugtalan afrikai területe, Szudán. Az évfordulóra jelentette meg a Penguin kiadó a kiváló Afrika- és arab-kutató, egyben volt hivatásos kommandós és ejtőernyős, Michael Asher könyvét. A mű azonban nem a gyarmati éra végével, sokkal inkább a kezdetekkel foglalkozik. Egy olyan kalanddal, amely még Viktória királynő idején történt.

A szudáni helyzetre egyiptomi érdekeik miatt különösen érzékeny britek 1883-ban Hicks pasa 11 ezer katonájának ottani lemészárlásáról értesültek. Gordon tábornokot azzal a küldetéssel menesztették az országba, hogy menekítse ki onnan a brit alattvalókat, ő azonban harcba szállt a Mahdi vezette dervis hadsereggel. Utóbbiak végül Kartúmot is elfoglalták, és a Gordon felmentésére indított csapatok két nappal elkéstek: a tábornokot meggyilkolták. Tizenkét évvel később egy másik brit nemzeti hős, Herbert Kitchener állt bosszút érte, amikor a sivatagot átszelő vasútvonalat megépítve az 1896-os omdurmani csatában sikerült legyőznie a dervis hadsereget. A hadszíntéren ott volt a fiatal Winston Churchill, a későbbi kormányfő is, aki így szemtanúja lehetett annak, hogy a frissen rendszeresített géppuskákkal a csupán 48 halottat veszítő britek hogyan mészároltak le 11 ezer beduin harcost.

Michael Asher: Khartoum - The Ultimate Imperial Adventure › 480 oldal (puhafedelű kiadás) › Penguin, 2006 › Ára: 8,99 font


• Vallástörténet
Kulcs a karácsonyhoz
Vermes Géza professzor 1924-ben született Magyarországon. Ő a holt-tengeri tekercsek egyik, világszerte elismert legkomolyabb szakértője - ez volt teológiai doktori disszertációjának a témája, és egyebek mellett erről a témáról oktatott 1957 és 1991 között a newcastle-i, majd az oxfordi egyetemen. Vermes professzor ma is a University of Oxford kebelén belül működő Oriental Institute oktatója, továbbá az Oxford Centre for Hebrew and Jewish Studies kumráni tekercseket kutató fórumának igazgatója. Teológiai témájú, tárgyát népszerű és könnyen követhető stílusban bemutató könyveinek sorában a legújabb a Penguin kiadónál karácsony előtt megjelent The Nativity - History and Legend (A kisded születése - Történelem és legenda) című kötete, amely munka mintegy a kirobbanó sikerű, Tha Passion (A passió) című tavalyi könyvének a folytatása. A kötet a keresztény naptár kulcsfontosságú ünnepét, a karácsonyt teszi meg elemzése tárgyául, arra vállalkozva, hogy az általunk ismert - vagy ismerni vélt - karácsonyi történeteket ízekre szedi és megmutatja eredetüket. Összeveti a Krisztus születésével kapcsolatos és az azt megelőző napokra vonatkozó történeteket az ószövetségi jövendölésekkel, próféciákkal, és elemzését kiegészíti azokkal az elemekkel, amelyekkel a későbbi korok katolikus folklórja színesítette a karácsonyi mondakört.

Geza Vermes: The Nativity - History and Legend › 192 oldal (puhafedelű kiadás) › Penguin, 2006 › Ára: 7,99 font


• Pszichológia
Versenypiac és boldogtalanság
Nem szokták elfogadni az Igazgató ajánlatát az Áll az alku című tévéműsor játékosai - azt a produkció aligha élné túl. Az ajánlatok ugyanis arra játszanak, hogy az emberek jobban utálnak veszíteni, mint amekkora örömöt okoz nekik a nyerés. Tehát nem választják a magas összeg biztos elvesztését azáltal, hogy elviszik a felkínált viszonylag alacsony summát.

E titok nyitjára Barry Schwartz A választás paradoxona című munkája vezet rá, amely azt taglalja: miért nem vagyunk boldogok attól, hogy életünket szabad választások sorozataként élhetjük le. Az egyik ok: minél több dolog közül választhatunk, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy úgy érezzük, rosszul döntöttünk. Ez pedig elveszi az örömünket, hiszen bármilyen szép ruhát, vonzó párt, kedvező állást vagy kellemes lakást választottunk, lehet, hogy lett volna jobb is. Egy másik ok a megszokás. Megszokunk mindent, ami jó - vagy legalábbis ami valamikor jobb volt, mint azt megelőzően -, s még jobbat szeretnénk. Ezért van, hogy a gazdagabb népek nem boldogabbak a szegényebbeknél, de legalábbis nem annyival, mint amennyivel javaik számosabbak.

A választás útvesztőiben saját jóérzése szempontjából jobban eligazodik az, aki hajlamos az elégedettségre, mint aki a lehető legjobb eredményre vágyik. Előbbi abbahagyja a keresést, amikor a számára elfogadható megoldást megtalálta, utóbbi sokáig kutat, s ha döntött, akkor is gyötri a kétely, hogy esetleg mit hagyott ki.

Barry Schwartz saját bevallása szerint nem maximalizáló típus. Ilyen a könyve is: elég jó. De jobb is lehetne, például ha tömörebben fogalmazott volna, ha nem ismételné önmagát, s minden példáját világosan írná le. Elképzelhető azonban, hogy utóbbi a fordító hibája, aki a lektorral egyetemben ugyancsak nem tört a maximumra.
VRANNAI KATALIN

Barry Schwartz: A választás paradoxona › 284 oldal › Lexecon Kiadó, 2006. › Ára: 2980 forint


• Kalendárium
Újévtől Szilveszterig
Néhány száz éve még az emberek legkedveltebb olvasmánya az ünnepeket számba vevő, névnapokat felsoroló, továbbá elmés történeteket, hasznos tudnivalókat, jóslatokat és álomfejtéseket is felölelő kalendárium volt. Ennek a középkori eredetű, változatos tartalmú öröknaptárnak kései utódja Csízió címmel egy félévezredes hagyományt elevenít fel a XXI. században. A bőséges ismereteket nyújtó, színvonalas és szívderítő, ráadásul tetszetős kötet nem valamiféle teljességre törekvő kultúrhistóriai enciklopédia, hanem az olvasókat további bogarászásra ösztönző, művelődéstörténeti kuriózumokat tartalmazó kézikönyv.

December 31-e például nem csupán az év utolsó napja, hanem Szilveszteré is. Névadója II. Szilveszter pápa, akiről tudjuk, ő küldte a koronát Szent István királyunknak. Azt viszont már nem, hogy ő volt az első francia katolikus egyházfő, akit sokakat elkápráztató matematikai tudása miatt némelyek még az ördöggel való cimborálással is megvádoltak. Elévülhetetlen érdemei: az arab számokat Róma e jeles püspöke révén ismerték meg az öreg kontinensen, de ő volt az is, aki először szerkesztett kettes számrendszeren alapuló egyszerű számológépet. S hogy mi a helyzet az új esztendő első napjával? Január elsején, Eufrozina és Fruzsina névnapján, a népnyelv szerint kiskarácsony napján, Mária istenanyasága napján, a karácsony utáni nyolcadik napon emlékezik meg a katolikus egyház Krisztus körülmetélésének - a circumcisio Christinek - a napjáról.

S ezzel eljutottunk könyvünk címének felderítéséhez. A megoldás: minden év január elsejével, Jézus Krisztus körülmetélésével kezdődött, s a régi naptárok első szava Circum Cisio volt. A „cisió” pedig nyelvünkben idővel önállósulva „csízió” néven a verses kalendáriumok jelentését vette fel. A kötet érdemdús szerzője, Kozák Péter pedig ötéves munkájának gyümölcsével bizonyította: „érti a csíziót”.
KOVÁCS DÉNES

Kozák Péter: Csízió avagy neves személyek, jeles ünnepek és különös szavak magyarázata az esztendő minden napjára › 516 oldal › Enciklopédia Kiadó, 2006 › Ára: 3500 forint


• Önéletrajz
Egy ex-kancellár emlékei
Humor, döntésképesség és elegancia tekintetében a német polgárok szerint Angela Merkel kancellár asszonyt még mindig felülmúlja hivatali elődje, Gerhard Schröder. Sőt, a 62 éves szociáldemokrata politikus ezekben a hetekben médiaszereplésben is lepipálja a 2005 őszén - az előrehozott szövetségi választásokon - őt legyőző „CDU-amazont”. Naponta könyvbemutatók, dedikálások, televíziós talk-show-k, koktélpartyk tapsolt sztárja. Berlinből ugyan időközben visszaköltözött Hannoverbe, politikai pro-
fizmusa és a nyilvánosság iránti olthatatlan vágya azonban mit sem csökkent. Ennek a minap újabb ékes bizonyítékát adta, amikor, meg sem várva távozásának első évfordulóját, Döntések - Életem a politikában címmel máris kancellári időszakának emlékirataival rukkolt elő.

A háború poklában született proligyerekből a legnépesebb EU-tagállam legelső SPD-Zöld kormányának élére katapultáló ügyvéd lett. Önéletrajzi könyvében azok csalódni fognak, akik az immár negyedik feleségével élő sármos férfi pályafutásának (h)őskorára, pikáns-privát epizódjaira kíváncsiak. Már a 149. lapon a 2001. szeptember 11-i New York-i tragédiánál találja magát az olvasó. Az Oroszországból két kisgyermeket is örökbefogadó szerzőnek a külpolitika amúgy is kedvenc témája, legyen szó a drezdai KGB-s tisztként tisztességes németnyelv-tudást szerző Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő - anno nem csupán Washingtonban furcsállt - barátságáról, a globalizáció kérdéseiről vagy akár az iraki háború elutasításáról.

Ami Németországot illeti, otthoni politikustársainak Schröder a vártnál kevesebb pofont osztott ki. Már-már kíméli például az annak idején a kormányzás ötödik hónapjában a törülközőt bedobó Oskar Lafontaine-t, hajdani pénzügyminiszterét és szociáldemokrata pártvezérét. Sőt, meglepően szívélyes a Német Szövetségi Köztársaság történelmének második nagykoalícióját irányító Angela Merkellel is, akit pedig a 2005. szeptemberi voksviadal estéjén még bántó módon az agyagba döngölt a kamerák kereszttüzében. Joschka Fischert, zöld párti külügyminiszterét pedig egyenesen a mennyekbe emeli.

Miért ez a szokatlan gyorsaság a hétévnyi kormányzás, illetve annak elő- és utójátékának papírra vetésében? Prózai magyarázatok szerint az ex-kancellárnak egyszerűen hiányzott a nyüzsgés, a rivaldafény. Rétori erényekkel megáldott - zakót levető, inget felgyűrő - néptribunnal lévén dolgunk, ez akár valóban lehet az érem egyik oldala. A másik - vélik sokan -, hogy Schrödernek új jövedelemforrásra volt szüksége. Hm. Ha csak azt tudnánk, hogy „Gerd” nyugdíja 7750 euró, ám ebből az adók, s az előző hitveseknek küldött apanázs levonása után alig 2000 euró marad a kontóján, akár hihetőnek is vélhetnénk a tézist. Csakhogy Schröder, midőn belevetette magát a könyvírásba, már régen nem mondhatta azt magáról, hogy csupán ebből az apanázsból élne. Benne volt a svájci Ringier médiakonszern lobbi gárdájában, a Rotschild bankház európai szaktanácsadói testületében, és végül, de nem utolsósorban, már ő állt a „putyini” Gazprom - valamint a német E.ON és BASF vállalatok - által a Balti-tenger alatt építendő, Oroszországot és Németországot összekapcsoló gázvezeték megvalósítására létrehozott cég, a North European Gas Pipeline Company felügyelőbizottságának élén. Csak ez utóbbi elfoglaltságáért évi 250 ezer euró üti a veterán szociáldemokrata markát.

Mindezek után sok olvasó biztos legyint, hogy az emlékirat-gyártásért járó honorárium legföljebb aprópénz az ex-kancellárnak. Igen ám, csakhogy a Schröder-önéletrajzból első nekifutásra 160 ezer példányt nyomtattak, s az egész német nyelvterületen már az első hetekben sikerrel startoló kötet hamarosan angolul, franciául és - természetesen - oroszul is olvasható lesz. Ezért az „aprópénzért” már érdemes lehet lehajolni.
MOGYORÓSI GÉZA, BERLIN

Gerhard Schröder: Entscheidungen - Mein Leben in der Politik › 540 oldal › Hoffmann und Campe, 2006 › Ára: 25 euró

• Novellák
Helyi érzéstelenítés
Parti Nagy könyve többek között arra keresi a választ, hogy „...mi végre van, ha föláll az emberi fasz...” Mi viszont arra vagyunk kíváncsiak, hogy (1.) milyen irányba mozdult el a szerző novellisztikája, ha elmozdult egyáltalán, (2.) és hogy el kell-e mozdulnia. Nos, (1.) kétségtelen, hogy koncentráltabbak a szövegek, a cselekménysorok vonalvezetése ezúttal átláthatóbb. Azaz: jobban kirajzolódik az egyes novellákban a történetiség. (2.) Az „anyagelvű” leírásokban és a némileg „elállított képekben” örömét lelő szerző bár más irányokba mozdult el, mégis olyan erőteljes az általa belakott nyelvi erőtér, hogy az is „parti nagyos” lenne, ha egyszerűen beadványt írna a már nem is létező IKV-nak. Parti Nagy ezúttal mintha tartaná a két lépés távolságot az úgynevezett szövegirodalomtól, mintha a mély életanyagát ebben a könyvben mutatná meg legteljesebben. Téved, aki azt hiszi, hogy nyelvi felfakadásai önmagukért valóak. A szerző amellett, hogy tökéletesen ura a formának, olyan észrevételeket közöl, melyekre tényleg csak a legnagyobbak képesek. „...még emberszagúak voltak a halottak...” Bár a szóviccekkel (Szép Róza stb.) takarékosabban is bánhatott volna, az kijelenthető: Parti Nagy újra kivételes prózapoétikai teljesítménnyel állt a nyilvánosság elé.

Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába › 240 oldal * Magvető, 2006 › Ára: 2490 forint

• Első regény
Megmenekült nyári örömök
Még 2004-ben a Sotheby’s aukciós háznál bukkant fel az irodalmi kincsvadászat egyik legfrissebb nagy felfedezése: Truman Capote első, mindeddig kiadatlan regénye, a Nyári átkelés. A négy iskolásfüzetbe írt kézirat módfelett izgalmas szöveg, szépirodalmi jelentősége elvitathatatlan. Nemcsak a filológusok számára csemege, hanem a nagyközönségnek is az, hiszen egy majdnem kifogástalan úgynevezett első regénnyel van dolgunk. Capote a XX. század negyvenes éveinek végén kezdődő irodalmi térfoglalása remekbeszabott elbeszélésekkel kezdődik, amelyek után az ambiciózus és meglehetősen hiú fiatalember egy kérlelhetetlen remekművel akarta zavarba hozni a közvéleményt. A Nyári átkelés elvérzett a szigorú öncenzúrán. Ám, mint az közismert, a Más hangok, más szobák aztán beváltotta az ígéretet: Capote-ban egy klasszikust üdvözölhettek az olvasók. Kétségtelen, hogy a Nyári átkelés - amelynek kézirata valahogyan mégis fennmaradt - nem hibátlan mű, a szerző még keresi a hangját, a könyvbe becsúszik egy-egy képzavaros, túlbonyolított leírás, ugyanakkor az adott kor nyelvi- és szubkulturális extravaganciája és az ezzel feleselő, nem egy esetben lehengerlő költői látásmód itt-ott a később induló Salinger látásmódját előlegezi. A könyv igazi kamaszbiblia lehetett volna, amelyben bámulatos erővel jeleníti meg Capote a fiatalok gyerekkorba való vágyódását, és a pőre lázadást. A gazdag New York-i lány és a vagyontalan zsidó fiú titkos és titokzatos szerelmét elmesélő kisregény nemcsak az osztálykülönbségek feszültségeit jeleníti meg, hanem azt is, amire csak kevesen képesek: az átélhető szerelmet.
Poós Zoltán

Truman Capote: Nyári átkelés › 124 oldal › Európa, 2006 › Ára: 2200 forint


• Perirat
Mi törvénytelen?
Ságvári Endre kommunista ellenálló 1944. július 27-én csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban meghalt. A lövöldözésben résztvevő egyik csendőrt a Katonai Bíróság 1959-ben halálra ítélte. Felülvizsgálati kérelemre a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2006. március 6-i ítéletében a „terheltet” a vádak alól felmentette. Maga az ítélet, és kiváltképpen az ahhoz fűzött indoklás, széles körű vitát váltott ki.

Miért ? Alapvetően a Legfelsőbb Bíróság azon megállapításai miatt, hogy a csendőrök intézkedése „szabályszerű”, „törvényes” volt, s a „korabeli jogszabályoknak megfelelően”, azaz „nem törvénytelenül jártak el”. Ebből a néhány mondatból az az abszurdum következik, hogy egy megszállt ország törvényei legitimek, antifasiszta ellenállójának lelövése pedig az adott időszak jogrendjével igazolható. Erről a vitáról szól A Ságvári-dosszié - A Legfelsőbb Bíróság és a jogállam címmel magyar és angol nyelven megjelent kötet, amely tartalmazza az ítélet teljes szövegét, a Legfelsőbb Bíróság illetékes bírájának reflexióját, több száz magyar - és jó néhány külföldi - tiltakozását, továbbá számos dokumentumot és vitacikket.
KOVÁCS DÉNES

Krausz Tamás-Léderer Pál-Tamás Tibor (szerk.): A Ságvári-dosszié - A Legfelsőbb Bíróság és a jogállam › 300 oldal › Pannonica, 2006. › Ára: 1500 forint


• Dráma
Kis éji zene
Nagyon helyes: a nagyszabású művek mellett, „melyek alatt beszakad az asztal”, kedvenceinktől meg kell jelentetni azokat az írásokat is, amelyek csak megbillentik a bútort, vagy esetleg megemelnek egy-egy porcicát. Esterházy Péter az idén két kisebb kaliberű művel állt a nagyközönség elé. Jogos a kérdés: miért ne okozzon örömet rajongóinak a sportpublicisztikáiból és egyéb helyekről összegyűjtött focikönyvvel, ha már nyáron vb volt, illetve, miért ne jelenjen meg a felkérésre írt drámája másik két drámaszerű művével. Ezek, bár kétségtelen, hogy nem tartoznak az életmű fő sodrába, nemcsak a monográfusoknak okoznak örömet, hanem azoknak is, akik rajongók, vagy éppenséggel érdeklik a kortárs drámák.

A címadó szöveget Esterházy a Ruhrtriennale 2006 németországi színházi-zenei fesztivál felkérésére írta, s azt be is mutatták Németországban. A hazai színházak eddig nem iparkodtak Esterházy drámáinak színre vitelével, de a Rubens-kötet hátha felajzza majd a rendezőinket. A kötetből Esterházyra jellemző humoros és mély belátásokon alapuló bölcsességeket, és vendégszövegek garmadáját mazsolázhatjuk ki. A szerző olyan könnyed eleganciával ír, ahogy egy minisztériumi folyosó neobarokk pannóján libben át egy puttó, rámosolyogva a bölcsesség allegóriájára.

Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok › 114 oldal › Magvető, 2006 › Ára: 1990 forint


• Hobbi
Póker kezdőknek
Unja az irodai munkát? Fárasztja a cégvezetés? Szakmát váltana, de egy egyetemet azért nem kezdene el megint? Gazdagodjon meg pókerből! Nagyjából ez az üzenete Paul Mendelson pókeroktató könyvének. A szerző főállásban a FinancialTimes újságírója, mellette viszont ő is rajongó. Pókerrajongó. „Tankönyvével” másokat is be akar szippantani ebbe a titokzatos világba, amelynek topmenedzserek, közéleti személyiségek sem tudnak ellenállni Magyarországon sem. Ez a kézikönyv mindazoknak szól, akik eddig a távirányítóért nyúltak, amikor póker jelent meg a tévében. A pókert képtelenség a szabályok ismerete nélkül követni, de ez a könyv érthetően, egyszerű ábrákkal rávezet a póker ízére, sőt, gátlástalanul játékra buzdít. Igaz, a cechet nem állja...

Paul Mendelson: Texas Hold’em Póker - Kezdd el és nyerj! › 128 oldal › I.A.T., 2006 › Ára: 3990 forint


• Szociográfia
Puszták népe
Örömteli esemény Závada Kulákprés című szociográfijának újbóli megjelenése, hisz’ a könyv utoljára az 1997-ben publikált Jadviga párnája előtt egy évvel jelent meg, tehát a Jadviga-rajongók nyilvánvalóan „lemaradtak” róla. Örömteli a megjelenés, annál is inkább, mert a könyv segít jobban megérteni a Rákosi-korszak hatalmi mechanizmusait, és megismerni egy közösség, egy falu, azon belül is a gazdálkodó Závada család hétköznapjait, reakcióit az irracionális és embertelen intézkedésekkel szemben. Nyilvánvalóan a megszólított tradíció a népi írók szociografikus műveivel mutat rokonságot, de Závada azon túl, hogy szinte családregényszerűen meséli el szülei és nagyszülei történetét, pontos keresztmetszetét adja a dél-békési paraszti életmódnak és a művelődéstörténetnek.

A könyv külleme emlékeztet a Jadviga párnájára, de a mérete eltér tőle. Ezzel is jelezték az alkotók: akik örömmel bolyonganak a Jadviga-univerzumban, azok számára kiváló útikalauz lesz a Kulákprés, ám a könyv nem illeszthető a trilógiába, nem is olvasható szépirodalomként, hisz nem is azzal a céllal készült. Viszont az olvasó előtt feltárulnak a későbbi regények alapanyagai, a levelezések, az újságkivágások és a megfakult fotók.

Závada Pál: Kulákprés › 470 oldal › Magvető, 2006 › Ára: 2990 forint


• Történelem
Boldogtalan békeidők
Már 1946-ban, Márai Föld, Föld című visszaemlékezésével elkezdődött, de igazán az 1979-ben megjelent Karády válogatásalbummal indult útjára a polgári nosztalgia máig tartó révülete. A nosztalgiázók jórészt politikamentesen, a korszak idillinek tűnő hímes mezejére kívánkoztak, illetve csak kíváncsiak voltak, hogyan éltek a nagyszüleik, vagy éppen hova járt kávézni Kosztolányi. Persze, nem tudomást venni a politika felhajtóerejéről, és a korszak morális tripla szaltóiról, az nettó giccs lenne. Gyáni Gábor sem spórolta ki könyvéből a háború borzalmait, és szégyenpadra is ülteti azokat, akiket kell, de könyve alapvetően a Horthy-korszak képes tablója. Nem nélkülözi ugyan a szociológiai mélyfúrásokat, de leginkább mégis a korszak életmódjának és művelődésének a karakterjegyeire fókuszál.

A „hétköznapi élet” sorozat kötetei az újkori magyar könyvkiadás példaértékű darabjai. Szórakoztatóak, letehetetlenek, mégis messzemenőkig eleget tesznek a tudományos igényeknek. Ugyanez vonatkozott a Kádár-korról, vagy a napóleoni időkről megjelent könyvekre is. A Horthy-korszakot bemutató munka oldalpárjainak kiválóak a kép-szöveg arányai, pazar képszerkesztői munkában gyönyörködhetünk, miközben az album tisztázza többek között a „középosztályi minimum”, a „tisztes szegénység” és a „proletár jómód” fogalmiságát, és mintegy ellát minket a társadalmi osztályokra jellemző tárgykatalógusokkal is.
Poós Zoltán

Gyáni Tibor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában › 182 oldal › Corvina, 2006 › 5990 forint