Ugyan a két jegyzett bank, az OTP és az FHB tapasztalt menedzserei is láttak már egy-két mozgalmas időszakot, de a nyár óta eltelt két hónap után már biztos nagyon várják az ünnepi uborkaszezont. Az OTP háza táján a banki különadó lenyelése után az év első felében bekebelezett nemzetközi bankok megemésztésének folyamata zajlik. Az FHB nem másokat vásárol, hanem készül a magánosításra, amelynek folyamatát a kormány már most több helyen elrontotta.

Beindulnak az OTP külföldi motorjai

Az idei évben nem kevesebb, mint hat új bankkal gyarapodott az OTP-család. Az orosz Investsberbank és az ukrán Raiffeisen Ukraine (RBUA) megvásárlásával a magyar bank nyitott az egzotikus kelet felé. A szerb piacot nem kevesebb, mint három bank megvásárlásával próbálja a pénzintézet meghódítani: a Niska Banka, a Zepter Banka és a Kulska Banka is az OTP hálójába akadt.

Montenegróban sem akartak lemaradni, ezért ott a helyi OTP-nek megfelelő Crnogorska Bankát kebelezték be. Ez összesen 1,3 milliárd euróba, mintegy 338 milliárd forintba került, aminek felét az RBUA megvásárlása jelentette, míg a három szerb bank együtt is csak 167 millió eurót emésztett fel.

Amíg az OTP hazai pályán lassuló ütemű növekedésre számíthat a megszorítások miatt, addig a motor szerepét az új szerzeményeknek kell betölteniük.

Pusztán a hat új leány konszolidálása 25 százalékkal fogja növelni a bankfiókok számát, 13 százalékkal az ügyfelekét, míg a profithoz csak 9 százalékkal járulnak hozzá az első körben. A magasabb növekedési kilátások miatt ez utóbbi arány fokozatosan javul, az ING várakozása szerint 2010-re eléri a 14 százalékot. A már korábban bekebelezett horvát, bolgár, szlovák és román bankok segítségével az OTP-csoport profitjának negyede származhat külföldről az évtized végére.

Új korszak kezdődött

Az OTP viszonylag rövid idő alatt fizette ki a bankok jelentősnek mondható vételárát, miközben arra is ügyelnie kellett, hogy a kasszában is maradjon pénz a biztonságos működésre és a szükséges fejlesztésekre. A finanszírozási kihívás megoldására adta magát a saját részvények felhasználása, hiszen több mint 100 milliárd forintnyi forrás állt az OTP rendelkezésére ebben a formában.

A részvények piaci értékesítése jelentős eladói nyomást eredményezett volna a piacon, ami csökkentette volna a részvényárfolyamot. Ezért a bank egy, a Merrill Lynch által lebonyolított másik megoldáshoz folyamodott: 14,5 millió részvényt értékesített az általa alapított Opus Securities-nek 7080 forintos árfolyamon, és az Opus ezen részvényeket fedezetként felhasználva átváltható kötvényeket bocsátott ki 514 millió euró névértéken. Az átváltható kötvények futamidejük hatodik és tizedik éve között válthatók át részvényekké. A kötvények kamatoznak, a névértékre vetítve 3,95 százalékot fizet utánuk a bank.

Ez a konstrukció lehetővé tette az OTP számára, hogy pénzhez jusson most, de ne erodálódjon részvényeinek árfolyama. A fenti konstrukció azonban még nem nyújtott elég forrást a bank számára, ezért október végén újabb 500 millió euró (130 milliárd forint) bevonására került sor kötvénykibocsátással. Ezek az eurókötvények 2,2 százalékkal magasabb kamatot ajánlanak, mint az állam. Ezzel az OTP életében egy új időszak kezdődött: a felvásárolt bankok integrálása, átszervezése és növekedési pályára állítása.

A privatizációs hibák jelentősen csökkentik az FHB értékét

Az FHB az utolsó eladó állami bank. Tavaly egyszer már próbálkozott a kormány a magánosítással, de a választások közeledtével a gazdaság valós állapotának elkendőzése olyannyira lekötötte a kabinet figyelmét, hogy kifutott az időből. Most ismét előkerült az ötlet, és a kormány sebtiben ki is írt egy tanácsadói pályázatot a privatizációra. Ezt követően hozott egy határozatot, miszerint stratégiai befektetőnek tervezik eladni a bankot. Mivel így nem lesz tőkepiaci tranzakció, az adásvétel a közbeszerzési törvény hatálya alá esik, vagyis a kiírt pályázatot vissza kellett vonni, ami máris egy hónapos csúszást jelent az értékesítésben.

De nem ez volt a kormány egyetlen és fő baklövése. Kifejezetten rossz döntés volt például az, hogy az állam nem élt az elővásárlási jogával, amikor az FHB „B”-sorozatú szavazatelsőbbségi részvényei eladósorba kerültek. Ezeket végül az Allianz halmozta fel, és mivel azok kétharmada a német bankhoz került, az Allianz vétójoggal rendelkezik olyan kérdésekben, mint a vállalati összeolvadás. Így a német pénzintézet jókora – az esetleges versenytársakat elijesztő - előnnyel rendelkezik a privatizáció során. Számos elemző szerint ez 10-15 százalékkal csökkentheti a privatizációs árat, azaz 6-10 milliárd forinttal kisebb lehet az állam bevétele.

Még érdemes tartani

A magánosítás egyébként helyes lépés, hiszen nehezen lehetett volna megindokolni, hogy miért is kellene többségi állami tulajdonban maradnia az FHB-nak. A döntés egyben valószínűleg az FHB tőzsdei pályafutásának végét is jelentheti, hiszen a vásárlónak kötelező lesz ajánlatot tennie a tulajdonába nem került részvényekre, amit vélhetően tőzsdei kivezetés követ.

Mielőtt azonban a Budapesti Értéktőzsde falára kikerülne az Antenna Hungária, a Zalakerámia, az áramszolgáltatók, vagy a Pick mellé, hogy „FHB, élt 3,5 évet”, még lehúzhatnak egy utolsó bőrt a részvényről a befektetők. A felvásárló ugyanis vélhetően tisztes prémiumot fizet majd a piaci árhoz képest. Az ING elemzése szerint az ár meghaladhatja az 1800 forintot, ami öt hónapos időtávval számolva az éves 25 százalékos hozamnál is magasabb. Az árfolyam elmúlt hetekben tapasztalt mozgása is ezt tükrözi: az FHB árfolyama egy hónappal ezelőtt még 1415 forint volt, míg most meghaladja az 1610 forintot is, vagyis tíz százalékot emelkedett. Eddig. Merthogy a trend folytatódhat.

(A szerző a londoni ING elemzője.)

Kapcsolódó cikkek