Mozgáskényszer Az unió a brüsszeli csúcson számos területen hozott lényegbevágó döntést. Íme a fontosabbak: AGRÁRALKU.
A versenyképtelen agráriumot fenntartó közös agrárbüdzsét lényegében befagyasztják: 2007 és 2013 között a 2006-os szintet legfeljebb 1 százalékkal növelik évente. AGÁRÁTÁMOGATÁSOK. Az új tagoknak nyújtandó közvetlen támogatások 2004-ben 25 százalékról indulnak és fokozatosan emelkedve 2013-ban érik el a 100 százalékot. VIDÉKFEJLESZTÉS. Az eddig agrárfinanszírozást mindinkább a vidékfejlesztési szubvenciók váltják fel. BRIT VISSZATÉRÍTÉS. Egyelőre megmaradt, ám a következő költségvetési ciklust már aligha éli túl a britek kiváltsága. FELZÁRKÓZÁSI ALAPOK. A tagjelölteknek 2004 és 2006 között folyósítandó összeget 2,5 milliárd euróval, 23 milliárd euróra csökkentették. JAVULÓ SZALDÓK. A tagjelöltek pénzügyi pozíciói javulnak a csatlakozás előtti utolsó évhez képest. Magyarország "uniós egyenlege" - a kötelezettségvállalások alapján számítva - 500 millió eurós aktívumot mutat majd 2004-ben. ÚJ VÉDZÁRADÉKOK. A belső piaci, valamint a bel- és igazságügyi szabályok betartását fokozottan figyeli az unió.GYEREKJÁTÉK. A közvetlen agrárkifizetésekről szóló döntés után a pénzügyi csomag összerakása már gyerekjátéknak bizonyult. Az Európai Tanács előbb a tagjelöltek szerény pénzfelvevő képességére hivatkozva 2,5 milliárddal - 25,5-ről 23 milliárd euróra - csökkentette a 2004 és 2006 között nekik szánt felzárkózási alapokat. Ezt némiképp ellensúlyozandó, a tizenötök beleegyeztek, hogy az új tagok költségvetési befizetéseinek és bevételeinek 2004-es és 2005-ös egyenlege nem romolhat a csatlakozás előtti utolsó évhez, 2003-hoz képest. Ha ez mégis bekövetkezne, az átmenetileg mínuszba kerülő országok egyszeri, egyösszegű visszatérítést kapnak majd a költségvetésből. Magyarország a legutolsó, ám a mostani megállapodás fényében nyilván módosuló becslés szerint 2004-ben 123 millió euró éves költségvetési visszatérítésre számíthatna. Hazánk esetében - Csehországtól vagy Szlovéniától eltérően - egy pillanatra sem állt fenn a veszély, hogy csatlakozása után a közös büdzsé nettó befizetője legyen. Sőt, amennyiben a ténylegesen felhasznált pénz helyett a pénzügyi kötelezettségvállalást nézzük, az ország szaldója már az első évben 500 millió eurós pozitívumot mutathat. RETESZEK. A mostani megállapodás részeként az uniós tagállamok eldöntötték, hogy egy, a korábbi bővítések során már alkalmazott, a régi és az új tagállamokra egyaránt érvényes gazdasági védzáradék mellett két különleges biztonsági reteszt is készenlétbe helyeznek arra az esetre, ha az új partnerek hiányos felkészülésük miatt a közös vívmányokat veszélybe sodornák. Hollandia közvetve a tízes bővítés jóváhagyásának előfeltételéül szabta, hogy az Európai Bizottság a csatlakozástól számított 3 éven át szankciókkal sújthassa azokat az új tagokat, amelyek magatartásukkal a belső piac bármelyik szegmensében mű-ködési zavarokat okoznak. Ha például Lettország határidőre nem vezeti be a vámnyilvántartáshoz szükséges elektronikus rendszert, a rigai kikötőt ideiglenesen eltilthatják a külföldről érkező szállítmányok fogadásától. A második különleges védzáradék a bel- és igazságügyi együttműködés területét érinti majd. Most, hogy az EU megtette pénzügyi ajánlatát, a december közepi koppenhágai csúcsig hátralevő szűk 7 hétben intenzív, úgyszólván folyamatos tárgyalások lesznek a tagjelöltekkel. Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy mekkora mozgásterük van a jövendőbeli tagoknak a pénzügyi alkudozás során. Bár Anders Fogh Rasmussen dán kormányfőtől Günter Verheugen bővítési biztosig ezt mindenki vehemensen cáfolja, a tagjelöltek lehetőségei egy jobb pozíció elérésére erősen behatároltnak tűnnek. Egyik legfőbb céljuk - a közvetlen agrártámogatások 10 évi átmeneti időszakának lerövidítése - egyszerűen keresztülvihetetlennek látszik, hiszen felborítaná a jelenlegi tagok között az agrárpolitika költségeiről létrejött kényes politikai kompromisszumot. A tagjelöltek egyébként teljesen legitim törekvése, hogy az EU a következő költségvetési időszakra kiható döntéseket már ne hozzon meg nélkülük, ahogyan azt immár visszavonhatatlanul megtették az agrárterületen. Még szerencse, hogy a jelenlegi tagállamok a költségvetés másik nagy tételét kitevő felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) alapoknál nem követtek el hasonló tapintatlanságot. VÉSZTARTALÉK. Bár ez is megítélés kérdése, hiszen - miként arról fentebb már szó esett - a Brüsszel által a 10 tagjelöltnek 3 évre javasolt 25,5 milliárdból 2,5 milliárdot elvettek a tagállamok vezetői. Sokakban él a gyanú, hogy az unió azért veszi el a pénzt, hogy a végén legyen miből visszaadni, különösen akkor, ha egyes tagjelölt országok zúgolódó társadalmi csoportjait le kell majd valahogy kenyerezni. Az EU tényleges pénztartaléka ezzel majdnem 5 milliárd euró lett, hiszen az Európai Bizottság eleve 2,4 milliárd eurót tett félre a rászoruló országok költségvetési visszatérítésére. Brüsszel e nélkül 40 milliárd eurót osztott szét papíron a 10 tagjelölt között, nagyjából megegyezően azzal az összeggel, amit eredetileg 2002 és 2006 között szántak 6 ország csatlakozására. Ha valahol, akkor az egyes agrárkvóták emelésénél nyitott kapukat döngetnek a tagjelöltek. De látványos javulásra a pénzügyi konzekvenciák miatt nem túl nagy az esély. A következő hetekben a tagjelöltek részéről nyilván történnek még próbálkozások egy kedvezőbb alku elérésére, ám ezek az utóvédharcok már mindenütt inkább a belső közvéleménynek szólnak majd.Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.