Kétmilliárd forintot ad a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003-ban a gazdálkodók igényeinek megfelelő, lépcsőzetes finanszírozási rendszer működtetésére. A hitelkonstrukciók reformja mellett várhatóan a „szolgáltató intézmények" tulajdonosi szerkezete is átalakul.

Eredmény és magyarázat

  A Széchenyi-kártya kibocsátására létrehozott Ka-Vosz Rt. tavalyi árbevétele 17 millió 488 ezer forint volt, az egyéb bevételek pedig 75 millió 532 ezer forintot tettek ki. A társaság mérleg szerinti vesztesége a múlt évben 9 millió 306 ezer forint volt, ami az Parragh László, a részvénytársaság elnöke szerint az indulás évében elfogadható, mivel a társaság tavaly márciusban kezdett működni és a Széchenyi-kártya kibocsátása szeptemberben indult. 

Széchényi-kártya – nagyobb lehetőség

A Széchényi-kártyával felhasználható hitelkeret növekedésével párhuzamosan, többletforrások bevonásával, átalakul a Mikrohitel Program szerkezete is. A Széchenyi kártya révén a kis és középvállalkozások (KKV) júliustól már a felemelt, 5 millió forint összegű forgóeszközhitelhez juthatnak rövid távú likviditási nehézségeik áthidalásához. A igényelhető hitel összege 2, 3, 4, 5 millió forintos sávokban mozog majd – tájékoztatta a FigyelőNetet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési hitelei esetében az állam szerepe a hitelekhez vállalt garanciára, illetve a kamattámogatásra koncentrálódik.

A Széchenyi-kártya szerves részét fogja képezni a kisvállalkozók finanszírozási forráshoz jutását segítő Vállalkozásfejlesztési Programnak, különösen a hitelkeretek felemelését követően. A program legfőbb elve, hogy a vissza nem térítendő támogatások helyett az adófizetők pénzének hatékonyabb hasznosulását elősegítő, szélesebb kör által igénybe vehető támogatási formákat helyez előtérbe (adókedvezmények, kedvezményes hitel- és garanciakonstrukciók).

A feljavított konstrukció a már működő és prosperáló vállalatok likviditásproblémáin segíthet és célközönsége is eltér a „minikre" épülő Mikrohitel Programtól. Így a Széchényi-kártyával felhasználható hitelkeret megemelése korántsem jelenti a két konstrukció összemosódását, mindkét rendszernek megvannak a sajátosságai – szögezte le Parragh László.

Új hitelprogram

  A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) 2003-ban és 2004-ben 245 milliárd forint értékben indít új hitelprogramokat - jelentette be pénteken Erős János vezérigazgató. A bank ebből 150 milliárd forintot fordít az EurópaTechnológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogramra. A Kis- és Középvállalkozói Projekt Kiegészítő Hitel és Fejlesztési Tőkeprogram keretén belül hitelezésre 30-35 milliárd forint, a tőkefejlesztésre 10-15 milliárd forint áll rendelkezésre. Az MFB további 15-30 milliárd forintot szán a regionális infrastruktúra és vállalkozásfejlesztési hitelprogramra, míg 20-30 milliárd forintot oktatási és sport, valamint agrárfinanszírozásra. A program finanszírozására több lehetőség is rendelkezésre áll, így hitelfelvétel a belföldi és külföldi piacon, kötvénykibocsátás vagy a bank államkötvény-portfóliójának értékesítése. 

Mikrohitel – reformok útján

Ezt erősíti az is, hogy a Széchényi-kártyától gyökeresen eltérő konstrukcióban, de hasonló nagyságú hiteleket kínáló Mikrohitel Program reformjának célja az igényelhető összegek megváltoztatása helyett az igényelhető hitelek számának növelése – tudta meg az FN Valkó Emőkétől, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tanácsadójától. A legkisebbek számára kínált hosszú távú, 1-6 millió forint között mozgó hitel a kezdők „talpra állását" hivatott segíteni.

A rendszerben forgó 11 milliárd forint közel kétszeresére lenne azonban szükség az összes igény kielégítéséhez. Ezért a forrásbevonás áll a középpontjában annak a reformnak, melynek kidolgozása az érintett szervezetek (GKM, Ka-Vosz, Hitelgarancia Rt.) által létrehozott konzorcium keretein belül folyik.

Európa – egyre jobb 

A kormány döntései nyomán májusban kedvezően változtak az Európa Hitelprogram feltételei. A kormány árfolyam-garanciát ad a KKV célú hitelekhez, ami azt jelenti, hogy e vállalkozói kör 6-6,5 százalékos kamaton (EURIBOR + maximum 4 százalék) juthat az Európa Hitelhez. Az árfolyam-garanciára szabadon felhasználható keret 130 milliárd forint, amiből a múlt heti kormánydöntéssel 80 milliárd forintot kötöttek le – mondta Erős János a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója. A kedvezményes hitelösszeg 150 millió forintról 500 millió forintra, a kis- és középvállalkozások finanszírozására felhasználható keret 40 milliárdról 80 milliárdra nő. A hitel a vállalkozás méretétől függetlenül 10 millió forinttól másfélmilliárd forintig igényelhető. 

Tőkeemelés a Ka-vosznál
A felhasználható összeg megemelésével (Széchenyi-kártya) és a hitelek számának növelésével (Mikrohitel Program) még nem érnek véget a reformok. Várhatóan új kezekbe kerül a Széchényi-kártya felett bábáskodó Ka-Vosz Rt., melynek 99 százalékos tulajdonosa jelenleg a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). A gazdasági tárca azonban már ajánlatott tett a részvények megvásárlására, amire több jelentkező is van, és a folyik a cég átvilágítása, illetve a megállapodás előkészítése is.

A minisztérium közleménye szerint a Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi Rt. venné meg a Ka-Voszt, hogy hatékonyabb összefogás alakulhasson ki az rt., a Ka-vosz és a Magyar Fejlesztési Bank között. A tulajdonosi reform elsődleges célja a tőkeemelés, s a gazdasági tárca már az üzlet megkötése előtt jelezte: a részvényátruházást követően erre hamarosan sor kerül. A VOSZ kifejezte szándékát, hogy a részfeltételekben történő megegyezés esetén kész a részvényeket értékesíteni.