Nőre még úgy nem vigyáztak, mint arra az alig 162 centi magas akrobatára, „akit" a rendkívüli februári „hóhelyzet" ellenére mikrobusszal kellett eljuttatni a Dunántúlról Frankfurtba. A gépkocsivezetők reménykednek is benne, hogy nem lesz visszfuvar, azaz gazdára talál a negyedmillió euró eszmei értékű, vázán egyensúlyozó festetlen, porcelán „Hófehérke", e szakmai bravúr, amelyet a frankfurti porcelánvásáron még a meisseni konkurensek is megsüvegeltek. Harminc centinél sokkal nagyobb porcelánszobrot ugyanis a hagyományos technikával ritkán sikerül készíteni, mert az anyag az égetés alatt 15 százalékot zsugorodik, belső bordázat nélkül összeesik. A módszer, a „negatív forma", eddig legalább akkora titoknak számított, mint a porcelán receptje.

Az „Ég és Föld között" egyensúlyozó nőalak nem csak a porcelánmesterek teljesítményének, a herendi manufaktúra helyzetének is szimbóluma. A 2010-ig tervezett növekedési stratégia jegyében a porcelán-világpiaci pangás közepette új országok és új vevők meghódításával próbálja elérni az „égi" célt: öt év alatt 80 százalékkal, 13 milliárd forintra növelni a forgalmat és 34 százalékkal a kereskedők számát. A 62 országban már jelen lévő Herendi egyebek között az új orosz „arisztokráciára", a francia és az arab felső tízezerre épített exportoffenzíváját is magában foglaló előremenekülési program előkészítése során olykor életveszélyes helyzetekbe is sodródtak. Somogyi Róbert kereskedelmi vezérigazgató-helyettes például felidézi: négy éve a nevetéstől kis híján karambolozott az éppen távol-keleti partnereket kereső Herendi-vezetőket szállító autó mandulaszemű, helyi sofőrje, amikor megtudta, hogy Kínában akarnak porcelánt eladni. A manufaktúrában mégsem adták fel. A Herendi porcelán kínai képviselője, néhány hete januárban nyitotta meg a sanghaji szaküzletet, és a vártnál nagyobb forgalmon fellelkesülve még az idén egy másodikat is tervez. A porcelán őshazájában ugyanis hajlandók már költeni az igényes luxusportékára.

TELEKOM MINTA. A kínai üzletnél is merészebb, hogy a Herendi összes eladásának alig 25 százalékát kitevő hazai forgalmat - a turisták és a polgárság mellett - a fiatalok vásárlóerejével akarja a cég fellendíteni. Bár a szakmában a korábban a Vivendi telekommunikációs céget irányító Polányi Sándor vezérigazgató telefonpiaci rutinját látják a Herendi „ifjúsági mozgalmában", az iskolások 50-100 ezer forintos mobiljait látva nem teljesen utópisztikus az ötlet. Az átlag gimnazista nyilván nem fog először hatszemélyes Apponyi mintás étkészletet venni, de - remélik az üzemben - szívesen megvenné a pénztárcájához „illő" első Herendijét. Rá

is férnének a telefóniában forradalmat hozó marketingfogások - talán az áruvásárlási hitel is - a konzervatív porcelánpiacra, de azért csínján kell bánni a túl nyomulós technikákkal, amelyek megzavarhatják a törzsvevőt. Polányi ezért nem ígér kedvezményt a luxusporcelánból, és nem lesznek csökkentett értékű olcsó változatok sem, de a részletfizetés bevetésén elgondolkodott. Az ifjabb vevőkért indított „első Herendim" programon, az elérhető árú termékeken már dolgoznak is a termékfejlesztők.

Az új Herendi arculatot megtestesítő „Ég és Föld között" már mutatja is a klasszikus mintaválaszték melletti új, bár nem olcsóbb „modern Herendit" stílust. A sikerhez - a kereskedelmi hálózat fejlesztésére, a hangosabb marketingre - a piaci nehézségek ellenére néhány év alatt milliárdos többletberuházást kell kiizzadni a 2004-re alig 100 millió forintos adózás előtti eredményt felmutató manufaktúrának. Jövőre az árbevétel tizedét kitevő mintegy 600 millió forint külső segítségre is rászorul a cég. A bankhitelből és uniós pályázati pénzekből összetevődő forrás törlesztése ugyan önmagában nem vágná földhöz a manufaktúrát, de a 75 százalékban a mintegy 1400 dolgozó és 25 százalékban az állam kézében lévő társaság tulajdonosait nem volt könnyű megnyerni az ügynek. A régi igazgatóság egy éve le is váltotta az akkor 3 hónapja kinevezett Polányit, de néhány órával később a tulajdonos dolgozók visszahelyezték a posztjára, és tavaly inkább az igazgatóságot váltották le. Az új igazgatóság „formázta meg" a 2010-ig tartó új stratégiát, amelytől az idén már negyedmilliárd forint adózás előtti eredményt várnak. Polányinak meg kellett tanulnia, hogy az 1400 „főnökkel" működő manufaktúra más, mint a Vivendi...

Kapcsolódó cikkek