A BBC szerint a malajziai tanácskozás várhatóan az Egyesült Államok térségbeli pozícióival kíván szembehelyezkedni. A csúcstalálkozót azután hívták össze, hogy a palesztinok és Izrael között rendkívüli módon kiéleződött a helyzet, s Irakban pedig folytatódnak a merényletek, s az amerikai hadsereg döntően katonai erővel próbálja meg rendezni a viszonyokat Szaddám Huszein bukása után.
57-ből húsz?
Az Iszlám Konferenciák Szervezete (OIC) nevű tömörülés 57 tagjából várhatóan legalább húszan fognak részt venni a mostani, Putrajayában megrendezendő konferencián – megfigyelők szerint.
Eredetileg a tanácskozást a jövő hónapban tartották volna, hogy megvitassák az iraki helyzetet, de a palesztin vezető, Jasszer Arafat kérte, hogy hozzák előbbre a megbeszélést. Arafat azért kérte ezt, mert szerinte George W. Bush amerikai elnök Izrael tervét támogatja, s így kevés az esély arra, hogy felszámolják a Ciszjordániában (a leendő palesztin állam területén) meglévő zsidó telepeket.
A malájok nem elégedettek az iraki és a palesztínai helyzettel
Malajzia miniszterelnöke a konferencia megnyitójában riasztónak nevezte a közel-keleti helyzetet. Abdullah Ahmad Badawi elítélte Izrael terveit, amelyek a ciszjordániai telepek megtartására irányulnak. Irakban a maláj kormányfő szerint nem teljesültek be azok a remények, amelyeket Szaddám Huszein bukásához fűztek tavaly. A maláj miniszterelnök elítélte a palesztinok öngyilkos merényleteit és még inkább negatívan szólt az izraeli célzott rakétatámadásokról, amelyek a Hamasz-vezetők ellen irányultak.
A maláj külügyminiszter, Syed Hamid Albar előzetesen úgy nyilatkozott: a mostani tanácskozás remélhetőleg közelebb viszi a világot az úgynevezett „útiterv" betartásához. Ez a bizonyos útiterv a palesztin-izraeli konfliktus rendezését célozza, s fokozatos intézkedésekkel juttatná el az arabokat egy önálló állam létrehozásához a jelenleg Izrael által megszállt palesztin övezetekben, Ciszjordániában és Gázában.
A maláj külügyminiszter elítélte Izrael két utóbbi akcióját, amikor egymás után végeztek rakétatámadásokkal a Hamasz első számú vezetőivel, Jaszin sejkkel és Rantiszival, a sejk utódjával.
Az OIC várhatóan a tanácskozáson fel fogja szólítani Izraelt a nemzetközi jog betartására, és arra, hogy állítsa le a „bíróságon kívüli gyilkosságokat".
Csapatküldés Irakba?
A maláj külügyminiszter nem kommentálta azt a felvetést, miszerint az iszlám országok esetleg megvizsgálnák a lehetőségét annak, hogy katonai erőket küldjenek Irakba, a rend fenntartására.
Korábban ugyanis Malajzia és Pakisztán is úgy nyilatkozott, hogy készek csapatokat küldeni a jelenleg a nyugati szövetségesek, s elsősorban az USA megszállása alatt álló területekre, ha erre az ENSZ felhatalmazást ad.
A pakisztáni külügyminiszter e tervezett lépés kapcsán nemcsak az ENSZ-felhatalmazást tartotta szükségesnek, hanem azt is, hogy „az Iraki nép igazi hangja" kérje fel őket a békefenntartó egységek kiküldésére.
A csütörtöki OIC-tanácskozás egyelőre azért tűnik kétségesnek, mert nem lehet tudni, hogy hány iszlám ország vesz majd részt rajta. Ha nem túl sok, akkor a BBC szerint a Nyugat számára könnyebb lesz figyelmen kívül hagyni a szervezet ajánlásait. Az OIC egyébként az iszlám országok legnagyobb taglétszámú szervezete.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.