Wellness, fitnesz, biznesz
Nekem ez a wellness - kiabálta kollégájának egy leszállásra készülő postás a buszon, a nyakában függő, irdatlanul megtömött táskára mutatva, amelyet cipelnie kell. A mindennapi wellness hamarosan fitneszelemekkel bővült, amikor a levelek egy éles kanyarban a táskából szanaszét hullottak, és az ajtó előtti lépcsőkről kellett azokat összeszedni...
Nem mindenki olyan „szerencsés", hogy munkaidőben is a wellness életmód szerint élhet. Inkább az a jellemző, hogy az emberek nagyon keveset mozognak. Reggel pár lépés a kávétól a garázsig, a munkahelyi parkolótól az íróasztalig, ebédidőben a sarki étteremig, majd ugyanez fordított sorrendben vissza - sokaknak ennyiből áll a hétköznapi testmozgás. „Idő nincs, autó van" - hangzik a wellness-szel foglalkozók sommás helyzetértékelése.
No de hogyan kerül egy kalap alá a narancsbőr elleni csodaszer, a színenergiás lávaköves masszázs és a futópadokkal teletömött fitneszterem? Nos úgy, hogy általános megközelítésben Magyarországon ma gyakorlatilag minden olyan termék vagy szolgáltatás wellnessnek számít, amely segít elérni a hőn áhított testi-lelki harmóniát. És ezek után ki mondaná, hogy egy sikeres ráncfelvarrás nem része a wellnessnek?
FOGALMI KÁOSZ. Az első látásra megoldhatatlannak tűnő definíciós kérdés azonban mégsem olyan bonyolult, ha a megközelítés szakmaibb. Hiszen egyértelmű, hogy nem fér bele a wellness fogalmába, ha valaki sörözni jár a barátaival, hiába áll ettől helyre a lelki békéje. A wellness tevékenységnek tehát mindenképpen kapcsolódnia kell az egészséges életmódhoz, és ebből rögtön látszik, hogy például egy plasztikai műtét besorolása már „necces", hiába vannak ezekkel is tele a szaklapok. Sokan ennél is tovább szűkítik a kört, a „keményvonalasok" szerint ugyanis a wellness elengedhetetlen része a mozgás vagy a „vitalitás". A kisebb fogalmi káosz egyébként Magyarországon a piac viszonylagos fejletlenségéből adódik. Amerikában például mindenki tudja, hogy ha erőgépeken szeretné edzeni a testét, akkor a „gym" feliratú helyeket keresse, és valószínűleg tanácstalan lenne, ha meg kellene mondania, valójában mi található egy olyan helyen, amelyet a magyarok „wellness központnak" hívnak.
• Kétféle szauna vagy gőzfürdő
• Ötféle szépségápolási szolgáltatás
• Tízféle terápiás, masszázs, illetve egyéb relaxációs szolgáltatás
• A gasztronómiai kínálatban a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus ételek és italok
• Kardiogépekkel is felszerelt fitneszterem és személyi edző • Kétféle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogram
• Aerobik jellegű tréning
• Kétféle közösségi, kulturális, zenei, művészeti programlehetőség
• Legalább egy dolgozó, aki wellness-tanfolyamot végzett
A wellnessben érdekelt meghatározó piaci szereplők felismerték, hogy a kezdeti, szabadjára engedett burjánzás olyan méretet öltött, ami már veszélybe sodorhatja a szakma tekintélyét. Gombamód szaporodnak például azok a panziók, amelyek wellness hotelre festik át cégtáblájukat, miután a pincébe szaunát telepítettek. Természetesen a sarki kozmetikusból sem lesz egy csapásra wellness szépségszalon, ha csupán nevet vált, miután belevágott a jól gyümölcsöző hennafestésbe is.
KOMOLYAN VESZIK. A játékszabályok ezért fokozatosan szigorodnak. Az érdekvédelemben a Magyar Wellness Társaság (MWT) jár az élen, megalakulásának egyik legfontosabb indoka is a farvízen „svindlizők" kiszúrása volt. A társaság számára kapóra jött, hogy 2003-ban a magyar szállodák besorolását meghatározó rendeletet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium módosítani készült. Sikerült elérniük, hogy ennek kapcsán megszülessen a wellness hotel kategória, amely meglehetősen szigorú szabályokhoz köti e trendi előtag jogos használatát. Ne higgyen tehát a szemének az, aki háromcsillagos besorolás alatt wellness szállodát lát, hiszen ilyen hivatalosan nem is létezhet.
• Befektetés: legalább 500 millió forint.
• Megtérülés: legalább 3-4 év a berendezésre és további 3-4 év az ingatlanra.
Fitneszterem
Bérelt helyiség megfelelő átalakítása, jól megválasztott helyen, jól megválasztott speciális profilokkal. Ideálisan 1500-2000 négyzetméteren. 500-600 négyzetméterig még lehet pusztán pénzügyi befektetésként kezelni, e méret alatt a tulajdonosnak is benne kell dolgoznia.
• Befektetés: 50-200 millió forint között.
• Megtérülés: körülbelül 3 év.
Személyi edző stúdió
Legfeljebb 50-100 ügyfélre szakosodó, mindenkinek személyes edzéseket levezénylő szolgáltatás, kis helyigénnyel. A tulajdonos a cégben dolgozik.
• Befektetés: 10-50 millió forint.
• Megtérülés: kevesebb mint 3 év.
Mindösszesen körülbelül félszáz olyan hotel lehet jelenleg, amely magas szinten elégíti ki a wellness igényeket. Persze továbbra sem tiltott, hogy egy kevésbé jól felszerelt motel a divatos bűvszóval próbálja növelni a forgalmát. Az MWT ezért a következő lépéseivel most már arra tesz kísérletet, hogy tudatosítsa a közvéleményben a helyzetet, vagyis előtérbe tolja az „igazi" wellness szállókat. „A Magyar Szállodaszövetséggel karöltve azon dolgozunk, hogy szakmai alapokra helyezett saját minőségbiztosítási rendszert alakítsunk ki, és az ennek megfelelő szállodákat tanúsítsuk" - enged betekintést a tervekbe Móricz Szilvia, az MWT turizmus és hotelek bizottságának vezetője, főállásban a hévízi NaturMed Hotel Carbona marketingigazgatója. Számítani lehet arra, hogy a két szakmai szövetség közös védjegyet hoz létre, amelyet csak az általuk folyamatosan ellenőrzött minősített szállodák viselhetnek majd. A Carbona egyébként gyógy- és wellness szállóként jegyeztette be magát, rögtön élő példával szolgálva arra, hogy a pontosabb piaci adatok meghatározását miért nehezítik a statisztikákon belüli átfedések. A hotel már 1996-ban a wellness irányában bővítette szolgáltatásait, igaz, akkor még Magyarországon ez a szó nem sokat mondott, a Carbona is a „natúrmedicina" kifejezést használta. „Az utóbbi években viszont óriási a wellness felfutása, az emberek egyre nagyobb mértékben fordulnak a természetes gyógymódok felé, de egyúttal kikapcsolódásra is vágynak" - mondja Móricz Szilvia. Ma már konferenciát is úgy „illik" szervezni, hogy a résztvevők a szakmai program után wellness szolgáltatásokat tudjanak igénybe venni. A gyógyszállók is azért veszik fel kiegészítő tevékenységként egyre nagyobb számban a wellnesst, mert ma már gyógyulni is jobban akarunk úgy, ha a kezelések között egészségőrző, ám „kényeztető" szolgáltatásokkal múlathatjuk a szabadidőt. Pedig a wellness és a gyógyturizmus eredetileg nem keveredett, előbbi a megelőzésre, utóbbi a betegségek kúrálására helyezte a hangsúlyt.
GYÚRÁS HELYETT. A szállodák mellett a „wellnes család" másik agilis tagja a fitnesz vonal, amely hasonló minőségi követelményrendszer felállításába és terjesztésébe kezdett. Ez nagyon is ráfér erre a szegmensre, amelynek elemi érdeke, hogy végleg levesse a régmúlt „rossz beidegződéseit". Kezdetben ugyanis volt a „gyúrás", s ahhoz általában az izzadságszagú pincében súlyzókkal küzdő, izomagyú, Schwarzenegger-hívő férfisoviniszták - gyakran téves - képzete társult, ami csak lassan oldódott. Pedig ettől szerencsére már fényévekre eltávolodott a piac és a törzsközönség is. Az edzőtermek megítélése a kilencvenes évek második felétől kezdve fokozatosan javult, a sokakat rémisztő body building helyett a szegmens sikerrel honosította meg a sokkal jobban hangzó fitnesz jelzőt, és a wellness felfutásával betagozódott a rendszerbe. Az MWT-nek ma már van a hotelekhez hasonló szigorú szabványa arra, hogy egy minőségi fitneszteremnek milyen feltételeket kell teljesíteni. Ennek betartása azonban még inkább szakmai felelősség, mint a szállodaiparban, hiszen ezt nem tartalmazza egyetlen rendelet sem.
A legnép-szerűbbek a fogyókúrás receptkönyvek és a wellness temájú kötetek - mondják a Librinél. Egy-egy ilyen könyv - akár 10-20 ezres példány-számával - a sikerlistákra is felkerül; jó példák erre a fogyókúraguruk, Schobert Norbi és Dr. Atkins művei. Farkasvölgyi Frigyesné szerint a pszichológiai támájú könyvek is felfutóban vannak. „Az ünnepi könyhéten például a Medicina standján a legtöbben a Szorongás, fóbia, pánik című könyvet vették a kezükbe" - mondja az igazgató.
A témával foglalkozó könyvkiadók mégsem feltétlenül beszélnek nagy üzletről. Farkasvölgyi Frigyesné szerint erről csak akkor lehet szó a magyar piacon, ha a köteteket teletűzdelik például a különféle étrendkiegészítők, gyógyhatású készítmények, wellness-hotelek reklámjaival, amelyek többszörösen visszahozzák a könyv árát. Ezt azonban a komoly kiadók nem tehetik meg, mert hiteltelenné válnának. Az is jobb üzlet, ha külföldi könyv fordítását adja ki a kiadó, mivel az általában 30-40 százalékkal olcsóbb. A témában legjobb magyar szerzőktől a színvonalas kiadványok azonban drágábbak és időigénye-sebbek is, így legfeljebb kis nyereséget hoznak a konyhára.
Hasonlóan sokan látnak üzleti lehetőséget a wellness magazinok piacán is. Ha idesoroljuk a fitnesszel, a testépítéssel és a természet-gyógyászattal foglalkozó újságokat is, akkor 16 kisebb-nagyobb kiadó összesen 24 lapja közül válogathatnak az olvasók. A többnyire havonta-kéthavonta megjelenő kiadványok közül csak hat auditáltatja terjesztési adatait (lásd a táblázatot) a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetséggel (Matesz).
Az edzőtermi piac növekedése az ezredfordulós felfutáshoz képest az elmúlt években némileg vesztett lendületéből, de a bővülés ma is folyamatos. Bakos Péter szerint nem véletlen, hogy a tempó csillapodása egybeesik a háztartások eladósodottságának emelkedésével. „Amikor mindenki sok éves hitelre vesz lakást és autót, kevesebb pénze marad az olyan szabadidősnek tekintett tevékenységekre, mint a sportolás vagy a wellness" - jegyzi meg. Az edzőtermek komplett felszerelésével foglalkozó Fitness Trade menedzsere úgy becsüli, hogy évi 4-6 milliárd forintos lehet e piac mérete. Ennek az összesített forgalomnak a nagyobbik részét kevésbé jó minőségű, inkább hobbicélokra alkalmas berendezések adják (a Fitness Trade, saját számai alapján, a professzionális termékek szegmensében közel 70 százalékos részesedéssel bír). Becslések szerint országszerte jelenleg közel 600 komoly felszereléssel ellátott fitneszterem működik, ám újak alapításának gondolata ma is sokaknak megfordul a fejében. A vállalkozó kedv továbbra is nagy, bár sokan mindenféle előképzettség nélkül szeretnének belevágni az üzletbe. Csábító, hogy a berendezést 30-50 százalékos önerő esetén már viszonylag könnyen lehet tartós bérleti konstrukcióban beszerezni, ám azt sokan elfelejtik, hogy a viszonylag telített piacon ma már csak körültekintő tervezéssel lehet réseket találni.
HUMÁN ERŐK. „Helyekből" tehát ma már nincs hiány, az alapinfrastruktúra többnyire jónak mondható, a megjelenő keresletre ugranak a vállalkozó kedvű befektetők, így kellő körültekintéssel országszerte szinte bárhol találni megfelelő wellness központot. Nem rossz a helyzet a humánerő oldaláról sem, bár jól képzett, nyelveket beszélő, vendégcentrikus szemlélettel dolgozó szakemberből több is munkát tudna találni. „Nincs korlátlan felszívó ereje az ágazatnak, de tapasztalataink szerint például egy testnevelő tanár sokat javíthat a munkaerő-piaci helyzetén, ha ebbe az irányba képzi tovább magát" - állítja Zopcsák László, az International Wellness Institute (IWI) igazgatója. Az oktatási központ vezetője szerint a magyar lakosság hozzáállásában is folyamatos változás figyelhető meg. Míg korábban sokan kétkedve fogadták, vagy értelmetlen hókuszpókusznak tartották a test és a lélek harmóniájára való törekvést, ma már egyre többen ismerik fel, hogy az egészséges életmódba való befektetés megtérül; lényegében ez a motorja a wellness hazai felfutásának. Olyannyira érdekli ma már az embereket a wellness, hogy az IWI a sport-szakirányú végzettséggel rendelkezők továbbképzése mellett, a piaci igényekre válaszolva, lakossági „ismeretterjesztő" tréningeket is szervezni kezdett. Erre azok jelentkeznek, akik nem kívánnak fitneszedzővé, vagy wellnesstrénerré válni, de az egészségtudatos életmód alapelveit alkalmazni szeretnék a hétköznapi életben saját maguk és családjuk egészsége érdekében.
Ez az általános szemléletváltozás ugyanakkor megnyit még egy üzleti lehetőséget: a vállalati wellness programok szervezését. Bár ma már nem ritka, hogy a cégek edzőtermi bérleteket vásárolnak, a wellness szolgáltatók most szeretnének továbblépni, s ösztönözni a társaságokat, hogy komplett életmód programokat finanszírozzanak a dolgozóiknak. A vállalati oldal részvétele korántsem tekinthető csupán a munkatársaknak adott „hangulatjavító" juttatásnak, a cégeket legalább ennyire vezérlik a profitérdekek is. Az amerikai Motorola például kimutatta, hogy a wellness programjába befektetett minden egyes dollár 3,93 dollár nyereséget hozott. A Johnson & Johnson másképpen számol: e cég az egy főre jutó éves költségcsökkentést mérte meg, s az 224,7 dollár volt a program elindítása után. A munkáltató ugyanis jól jár az egészséges dolgozókkal, hiszen teljesítményük javul, csökken a betegállomány miatt kieső bevétel és az üzemi balesetek száma.
Lehetőségei szerint minden piaci szereplő kihasíthatja a maga szeletét a közös tortából. Lesznek, akik komplett egészségtudatos életmód-szolgáltatásokat kínálnak a vállalati vevőknek, mások kényeztető wellness nyaralásokkal és személyre szabott edzésprogramokkal célozzák meg a vastagabb pénztárcájúakat, és lesznek, akik a Norbi-féle (cukormentes) túró Rudi sikerén felbuzdulva az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező rétegeknél is a mindennapok részévé tudják tenni a wellnesst.
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
