brusszel


Távirányító helyett kéz- és testmozgatás a tévépiacon

Figyelő Online - Devecsai János
2012.08.09  06:15   
mail
nyomtatás
Távirányító helyett kéz- és testmozgással vezérelhető tévék jelennek meg hamarosan a piacon, s a mobilok képernyőit sem kell majd megérinteni a navigáláshoz.
Mozgásérzékelőt varázsol egy iPhone okostelefon vagy egy számítógép beépített kamerájából a magyar FitMaster Productions Kft. ötletes fejlesztése. A BallStrike nevű alkalmazás egyelőre csak egy játék erejéig tudja kitágítani a kamerával ellátott készülékek képességeit, ám az alkalmazás előfutára lehet számos hasonló megoldásnak. A társaság a legújabb informatikai gyorsvonatra próbál időben felszállni, a testmozdulatokkal való irányítás lehet ugyanis a közeljövő egyik nagy dobása. Az előrejelzések szerint már nem kell sokat várni arra, hogy a játékkonzolok után a tévék és a mobilok is az emberi test mozgásával legyenek irányíthatók, persze értelemszerűen ezen legtöbbször a levegőben tett kézmozdulatokat értik. Öt év múlva a mozgással is vezérelhető telefonokból az ABI Research előrejelzése szerint világszerte 600 millió darab lesz használatban.

SIKER MEGLEPETÉSRE
A trend alapjait a Nintendo, majd a Microsoft rakta le. Utóbbi 2010 novemberében dobta piacra az Xbox játékkonzoljához készült Kinect nevű gépet. Ez lehetővé tette, hogy kontroller nélkül, testmozdulatokkal is irányíthatók legyenek az erre alkalmas játékok. Bár a japán Sonyhoz tartozó Playstation Move, illetve a Nintendo Wii nevű szerkezetek is kínáltak hasonló lehetőséget, ezeknél a vezérléshez még egy kézbe vett eszközre is szükség volt. A két megközelítés között a verseny eldőlni látszik: a játékosok többsége semmit sem akar a kezében fogni, a Kinectből több mint 19 milliót, a Sony készülékéből azonban csak 11 milliót adtak el világszerte. A magyarországi értékesítési adatokról a Microsoft hazai leányvállalata nem oszthat meg információkat. Annyi azonban biztos, hogy nálunk - az angolszász piacokhoz hasonlóan­ - az amerikai óriás konzolja uralja a terepet. A Microsoft mozgásérzékelőjét a magyarországi Xbox-tulajdonosok közel harmada szerezte már be magának. Érdekesség, hogy a mozgásérzékelést eredetileg pusztán azért dobták be, hogy az akkor futó konzolmodellek élettartamát meghosszabbítsák, és kisebb meglepetésre derült ki, hogy a technológia ennél jóval többre hivatott.

A Kinectre már közvetlenül a debütálása után a hackerek is lecsaptak, és megjelentek az első olyan módosítások, amelyekkel a technológiát például egy számítógép irányítására vagy akár a háromdimenziós képalkotásra is lehetett használni. A redmondi cég megpróbálja saját mederbe terelni ezt a megállíthatatlannak tűnő folyamatot. Az év elején kiadott a Kinecthez egy fejlesztőcsomagot, amellyel a Windows operációs rendszerhez lehet programokat írni. Azóta amerikai kutatók készítettek már belőle például­ olyan programot is, amely egy bekamerázott lakásban a tárgyak elmozdulása alapján megtalálja az elveszett kulcsot.

A látványos sikereknek köszönhetően az új technológiában egyre többen látnak fantáziát. A Samsung és az LG is jelentkezett mozgásvezérléses okostévével. A fejlesztésben azonban a két elektronikai óriáscég külön úton indult el. Az LG-nél a készülékek egy speciális távirányító mozgását követik, tehát ezt egyfajta vezeték nélküli egérként lehet értelmezni. A Samsung tévéje viszont a Kinecthez hasonlóan a test mozgására reagál. Az érzékelőt integetéssel lehet aktiválni, majd az egyes funkciók között kézmozdulatokkal is lehet váltani. Mivel ezekre a tévékre már alkalmazások is letölthetők, hosszabb távon az új generációs televíziók akár a konzolok konkurensei is lehetnek. A Samsung tévékre például pár hete jelent meg a mobilokon rendkívül népszerű Angry Birds játék.

MOBILOS AKADÁLYOK
Bár a mozgásérzékelést a telefonok kapcsán is egyre gyakrabban emlegetik, ma ez még többnyire azt jelenti, hogy a mobil képes a rázásra vagy a billentésre reagálni. Olyan készülék, amely például a kamera segítségével a telefon tulajdonosának gesztusait is értelmezi, egyelőre csak az ázsiai piacokon jelent meg. Az első ilyen készüléket a dél-koreai Pantech fejlesztette tavaly novemberben. Bár hasznos lenne, ha a képernyő állandó tapogatása helyett a telefon előtt elhúzott ujj is elég lenne a menü kezeléséhez, időbe telik, mire ez a technológia a mindenna-pok része lesz. A fejlesztések előtt az egyik legfőbb akadályt az eltérő fényviszonyok és hátterek kezelése mellett a mobilkészülékek mérete jelenti. Az extra funkciókkal felszerelt kamerák működése ráadásul az átlagosnál jóval több energiát igényel, ezt a tömeggyártás megkezdése előtt mérsékelni kellene. „Persze az sem kizárt, hogy ez a technológia hasonló sorsra jut, mint a 3D" - jegyzi meg Rab Árpád, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ igazgatója. Szerinte annak ellenére, hogy sokan forradalmat várnak tőle, valószínűleg a felhasználása csak adott szituációkra és felhasználói körre korlátozódik. „A mobilos elterjedésnek az is gátat szabhat, hogy szűk helyen - például tömegközlekedési eszközökön - a készülék feletti mutogatás nem éppen praktikus" - jegyzi meg a szakértő. Ugyanakkor a számítógépeknél például a jelbeszédet használóknak kifejezetten kényelmes lehet, hogy gyorsabban tudnak kommunikálni a géppel, de bizonyára az újításra fogékony szakemberek is szívesen próbálják ki a gesztusokkal is működő programokat. Ám a tömegek érdeklődése egyelőre jól láthatóan a játékokra irányul. „A mozgásérzékelők egyik nagy előnye, hogy olyanokat is be tud vonni a játékok világába, akik korábban még a konzol fogalmával is alig voltak tisztában. Egész családokat vagy az idősebb korosztály tagjait is megérinti" - mondja Tóth Gábor, a Microsoft Magyarország Kft. szóvivője.

Az idén a Nintendo is főleg a mozgásérzékelős gépének köszönheti, hogy csökkenteni tudta veszteségét. A kézi konzolból az elmúlt negyedévben 1,86 milliót, azaz több mint kétszer annyit adtak el, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A piacot az év végén érkező Leap nevű modell kavarhatja fel, amely az ujjak mozgását már század milliméteres pontossággal követi. A Windows- és Mac-alapú gépekhez csatlakoztatható eszköz a hírek szerint a Kinect egyik sokat emlegetett hibáját is orvosolja, vagyis késleltetés nélkül, azonnal reagál a mozdulatokra. Ígéretes, hogy a fejlesztést végző Leap Motion főnöke Andy Miller, aki korábban az Apple egyik felső vezetője volt.

Hírmappa
Továbbra is az Apple uralja a tábla­gép­piacot, részesedése az IDC piackutató adatai szerint az idei második negyedévben 68,2 százalékos volt. Az iPadből 17 milliót adtak el világszerte a három hónap alatt, ez évi 84 százalékos növekedésnek felel meg.

Szeptemberben jöhet az iPhone újabb verziója, legalábbis ezt valószínűsítik az Apple-hez közel állónak tekintett, megbízható források. A társaság szeptember 12-re tervezett be egy nagyobb eseményt, a guruk azonban tudni vélik, hogy a titkolózásáról is híres cég valójában 21-én kezdi meg a várva várt iPhone 5 forgalmazását.

A Facebook-oldalak közel 9 százaléka fals, nincs mögötte valós személy vagy cég - árulta el saját becsléseit az amerikai közösségi oldal. Jelenleg 955 millió regisztrált felhasználója van a piacvezető oldalnak. E 9 százalék aktív identitás fele duplikáció, vagyis egy felhasználó második, esetleg sokadik megjelenési formája lehet.

Négy olyan szerző is felkerült a New York Times elektronikus könyveket rangsoroló eladási toplistájára, aki nem vett igénybe kiadóvállalatot a művei megjelenítésére. A négy író összesen hét könyvvel van jelen a legkeresettebb regényeket tartalmazó 25-ös listán. Szakértői várakozások szerint az önmaguk menedzselésével és kiadásával foglalkozó szerzők művei egyre nagyobb szeletet hasítanak majd ki a hasonló listákból.

Folytatódik a japán Sony vesszőfutása, az egykor szebb napokat látott elektronikai mamut a legutóbbi negyedévben ismét növelte veszteségét. Az erős jen és a visszaeső LCD-tévé-eladások együttes hatására a csoport 24,6 milliárd jen veszteséget jelentett, és jelentősen csökkentette a teljes évre vonatkozó profitelvárását.

 

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Ötvenmilliárd feletti tőke a startupoknak

Az új ciklus első Európai Uniós forrásból finanszírozott kockázati tőkebefektetése a debreceni Insimu Patient volt, amely tőkét kapott a Hiventurestől.

Budapesti konferenciával indul a FabLaBNet

Az Európai Unió által támogatott új projekt, a FabLabNet március 28-án indul a partnerek által közösen, 3D-nyomtatott alkatrészekből épült rakéta jelképes kilövésével..

Kaposváron oktatják a jövő startup vállalkozóit

Európában is egyedülálló digitális oktatási platformmal és a diploma mellett akár befektetési lehetőségekkel is várja a Kaposvári Egyetem 2017-ben hallgatóit.

Másfél milliárd 6 erős nagyprojektre

A Bay Zoltán Kft. másfél milliárd forintnyi magas hozzáadott értékű kutatási, fejlesztési és innovációs projektek fejlesztését kezdi meg.

top200
 
rotate image left by 90 degreespreviousstart slideshownextrotate image right by 90 degrees
loading
close clearbox
stop slideshowstart slideshow