Mozgásérzékelőt varázsol egy iPhone okostelefon vagy egy számítógép beépített kamerájából a magyar FitMaster Productions Kft. ötletes fejlesztése. A BallStrike nevű alkalmazás egyelőre csak egy játék erejéig tudja kitágítani a kamerával ellátott készülékek képességeit, ám az alkalmazás előfutára lehet számos hasonló megoldásnak. A társaság a legújabb informatikai gyorsvonatra próbál időben felszállni, a testmozdulatokkal való irányítás lehet ugyanis a közeljövő egyik nagy dobása. Az előrejelzések szerint már nem kell sokat várni arra, hogy a játékkonzolok után a tévék és a mobilok is az emberi test mozgásával legyenek irányíthatók, persze értelemszerűen ezen legtöbbször a levegőben tett kézmozdulatokat értik. Öt év múlva a mozgással is vezérelhető telefonokból az ABI Research előrejelzése szerint világszerte 600 millió darab lesz használatban.

SIKER MEGLEPETÉSRE
A trend alapjait a Nintendo, majd a Microsoft rakta le. Utóbbi 2010 novemberében dobta piacra az Xbox játékkonzoljához készült Kinect nevű gépet. Ez lehetővé tette, hogy kontroller nélkül, testmozdulatokkal is irányíthatók legyenek az erre alkalmas játékok. Bár a japán Sonyhoz tartozó Playstation Move, illetve a Nintendo Wii nevű szerkezetek is kínáltak hasonló lehetőséget, ezeknél a vezérléshez még egy kézbe vett eszközre is szükség volt. A két megközelítés között a verseny eldőlni látszik: a játékosok többsége semmit sem akar a kezében fogni, a Kinectből több mint 19 milliót, a Sony készülékéből azonban csak 11 milliót adtak el világszerte. A magyarországi értékesítési adatokról a Microsoft hazai leányvállalata nem oszthat meg információkat. Annyi azonban biztos, hogy nálunk - az angolszász piacokhoz hasonlóan­ - az amerikai óriás konzolja uralja a terepet. A Microsoft mozgásérzékelőjét a magyarországi Xbox-tulajdonosok közel harmada szerezte már be magának. Érdekesség, hogy a mozgásérzékelést eredetileg pusztán azért dobták be, hogy az akkor futó konzolmodellek élettartamát meghosszabbítsák, és kisebb meglepetésre derült ki, hogy a technológia ennél jóval többre hivatott.

A Kinectre már közvetlenül a debütálása után a hackerek is lecsaptak, és megjelentek az első olyan módosítások, amelyekkel a technológiát például egy számítógép irányítására vagy akár a háromdimenziós képalkotásra is lehetett használni. A redmondi cég megpróbálja saját mederbe terelni ezt a megállíthatatlannak tűnő folyamatot. Az év elején kiadott a Kinecthez egy fejlesztőcsomagot, amellyel a Windows operációs rendszerhez lehet programokat írni. Azóta amerikai kutatók készítettek már belőle például­ olyan programot is, amely egy bekamerázott lakásban a tárgyak elmozdulása alapján megtalálja az elveszett kulcsot.

A látványos sikereknek köszönhetően az új technológiában egyre többen látnak fantáziát. A Samsung és az LG is jelentkezett mozgásvezérléses okostévével. A fejlesztésben azonban a két elektronikai óriáscég külön úton indult el. Az LG-nél a készülékek egy speciális távirányító mozgását követik, tehát ezt egyfajta vezeték nélküli egérként lehet értelmezni. A Samsung tévéje viszont a Kinecthez hasonlóan a test mozgására reagál. Az érzékelőt integetéssel lehet aktiválni, majd az egyes funkciók között kézmozdulatokkal is lehet váltani. Mivel ezekre a tévékre már alkalmazások is letölthetők, hosszabb távon az új generációs televíziók akár a konzolok konkurensei is lehetnek. A Samsung tévékre például pár hete jelent meg a mobilokon rendkívül népszerű Angry Birds játék.

MOBILOS AKADÁLYOK
Bár a mozgásérzékelést a telefonok kapcsán is egyre gyakrabban emlegetik, ma ez még többnyire azt jelenti, hogy a mobil képes a rázásra vagy a billentésre reagálni. Olyan készülék, amely például a kamera segítségével a telefon tulajdonosának gesztusait is értelmezi, egyelőre csak az ázsiai piacokon jelent meg. Az első ilyen készüléket a dél-koreai Pantech fejlesztette tavaly novemberben. Bár hasznos lenne, ha a képernyő állandó tapogatása helyett a telefon előtt elhúzott ujj is elég lenne a menü kezeléséhez, időbe telik, mire ez a technológia a mindenna-pok része lesz. A fejlesztések előtt az egyik legfőbb akadályt az eltérő fényviszonyok és hátterek kezelése mellett a mobilkészülékek mérete jelenti. Az extra funkciókkal felszerelt kamerák működése ráadásul az átlagosnál jóval több energiát igényel, ezt a tömeggyártás megkezdése előtt mérsékelni kellene. „Persze az sem kizárt, hogy ez a technológia hasonló sorsra jut, mint a 3D" - jegyzi meg Rab Árpád, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ igazgatója. Szerinte annak ellenére, hogy sokan forradalmat várnak tőle, valószínűleg a felhasználása csak adott szituációkra és felhasználói körre korlátozódik. „A mobilos elterjedésnek az is gátat szabhat, hogy szűk helyen - például tömegközlekedési eszközökön - a készülék feletti mutogatás nem éppen praktikus" - jegyzi meg a szakértő. Ugyanakkor a számítógépeknél például a jelbeszédet használóknak kifejezetten kényelmes lehet, hogy gyorsabban tudnak kommunikálni a géppel, de bizonyára az újításra fogékony szakemberek is szívesen próbálják ki a gesztusokkal is működő programokat. Ám a tömegek érdeklődése egyelőre jól láthatóan a játékokra irányul. „A mozgásérzékelők egyik nagy előnye, hogy olyanokat is be tud vonni a játékok világába, akik korábban még a konzol fogalmával is alig voltak tisztában. Egész családokat vagy az idősebb korosztály tagjait is megérinti" - mondja Tóth Gábor, a Microsoft Magyarország Kft. szóvivője.

Az idén a Nintendo is főleg a mozgásérzékelős gépének köszönheti, hogy csökkenteni tudta veszteségét. A kézi konzolból az elmúlt negyedévben 1,86 milliót, azaz több mint kétszer annyit adtak el, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A piacot az év végén érkező Leap nevű modell kavarhatja fel, amely az ujjak mozgását már század milliméteres pontossággal követi. A Windows- és Mac-alapú gépekhez csatlakoztatható eszköz a hírek szerint a Kinect egyik sokat emlegetett hibáját is orvosolja, vagyis késleltetés nélkül, azonnal reagál a mozdulatokra. Ígéretes, hogy a fejlesztést végző Leap Motion főnöke Andy Miller, aki korábban az Apple egyik felső vezetője volt.

Hírmappa
Továbbra is az Apple uralja a tábla­gép­piacot, részesedése az IDC piackutató adatai szerint az idei második negyedévben 68,2 százalékos volt. Az iPadből 17 milliót adtak el világszerte a három hónap alatt, ez évi 84 százalékos növekedésnek felel meg.

Szeptemberben jöhet az iPhone újabb verziója, legalábbis ezt valószínűsítik az Apple-hez közel állónak tekintett, megbízható források. A társaság szeptember 12-re tervezett be egy nagyobb eseményt, a guruk azonban tudni vélik, hogy a titkolózásáról is híres cég valójában 21-én kezdi meg a várva várt iPhone 5 forgalmazását.

A Facebook-oldalak közel 9 százaléka fals, nincs mögötte valós személy vagy cég - árulta el saját becsléseit az amerikai közösségi oldal. Jelenleg 955 millió regisztrált felhasználója van a piacvezető oldalnak. E 9 százalék aktív identitás fele duplikáció, vagyis egy felhasználó második, esetleg sokadik megjelenési formája lehet.

Négy olyan szerző is felkerült a New York Times elektronikus könyveket rangsoroló eladási toplistájára, aki nem vett igénybe kiadóvállalatot a művei megjelenítésére. A négy író összesen hét könyvvel van jelen a legkeresettebb regényeket tartalmazó 25-ös listán. Szakértői várakozások szerint az önmaguk menedzselésével és kiadásával foglalkozó szerzők művei egyre nagyobb szeletet hasítanak majd ki a hasonló listákból.

Folytatódik a japán Sony vesszőfutása, az egykor szebb napokat látott elektronikai mamut a legutóbbi negyedévben ismét növelte veszteségét. Az erős jen és a visszaeső LCD-tévé-eladások együttes hatására a csoport 24,6 milliárd jen veszteséget jelentett, és jelentősen csökkentette a teljes évre vonatkozó profitelvárását.

 

Kapcsolódó cikkek