Félmillióba került az ingyenvíz az egyik Székesfehérvár melletti telektulajdonosnak. Az elmúlt néhány évben már 5 kutat rendelt különböző vállalkozóktól egyre nagyobb összegekért, de a nyár derekára egyikben sincs víz. Most fúrták neki a hatodik, immár 15 méter mély kutat, több mint 200 ezer forintért, és végre megtalálták a vízadó réteget.

Sokan járnak hasonló cipőben. Kumá­novics György geológusmérnöknek, a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) elnökének kertjében szintén 4 döglött kút nyoma éktelenkedik, de csak a legutolsó működőképes, amelyet nem kontár fúrt.

GARANCIA NÉLKÜL
Egyre több pénzt hoz a kiskerti aszálypánik a természetes vízkészletek kiaknázóinak. A júliusi hőség és szárazság még verejtékesebbé tette a pörgős idei szezont a hazai kútfúróknak, akik közül a hozzáértőbbekre a megrendelőknek több hetet kell várniuk. A szárazság, no meg a csillagászati víz- és csatornadíjak hatására a saját kerti kút divattá vált.

A kutak kétharmadát a települések vonzáskörzetében, a családi házas övezetben a magánmegrendelők igénylik az öntözéshez, de áruházak, kisebb intézmények is fúratnak. A nagyobb kapacitású, mélyebb kutakat gazdálkodó szervezetek létesítik majorokba, külterületi telephelyükre, továbbá a nagy szolgáltatók, vízművek. Az ügyfélkör újratermelődik, mert a jó kút élettartama is legfeljebb 30-40 év, a rosszaké csak pár esztendő, bár a specialisták szerint a rozsdásodó vas helyett műanyag csővel készítetté szinte végtelen is lehet.

Balog György pomázi kútfúrómester úgy véli, elsősorban az olcsóbb öntözés kedvéért, illetve a régi kút kiszáradása miatt vállalják egyre többen a több százezer forintos beruházást. Számla nélkül ugyan méterenként 5-6 ezer forintért, azaz átlagosan darabonként 100-200 ezerért is lehet kutat rendelni, de ennek megvan az a kockázata, hogy nem ad majd vizet. Ez elkerülhető, ha valaki rászán méterenként 10-15 ezer, azaz kutanként 300-400 ezer forintot, amiért már számla és garancia is jár. A megtérülés a kifizetett összegen túl függ a helyi vízdíjtól, a locsolt növényektől és a szárazság mértékétől is, de akár már 3-5 év alatt is visszahozhatja árát a saját kút.

Abban, hogy manapság hamarabb száradnak ki a kutak, Balog György szerint nem az éghajlatváltozás, sokkal inkább a rengeteg kontár vállalkozó a ludas. A kútboom láttán sokan a gyors meggazdagodás reményében, de hozzáértés nélkül vágtak bele a fúrásba. „Az egyik ügyfelemnél csak 6 méterig tudott lefúrni az egyik vállalkozó, nem is csoda, hogy nem működött a kútja. Mi 11 méterig fúrtunk le, gyönyörűen adja a vizet" - példálózik a szakember.

Úton-útfélen táblán hirdetik magukat a botcsinálta vállalkozók, akik összebarkácsolt, nem kellő teljesítményű gépekkel dolgoznak, amelyekkel szerinte nem is lehet jó kutat fúrni. A mester maga is programozó matematikusból lett vállalkozó, miután tíz-egynéhány évvel ezelőtt nem talált pomázi telkére hozzáértő kútfúrót, így kitanulta a szakmát.

SZIGORÚ ÉS LASSÚ
A példa ragadós, bár a követők többsége nem bajlódik az engedélyekkel, a kellő tudás megszerzésével. Országszerte több százra tehető a be nem jelentett kútfúró vállalkozók száma. Székesfehérvár környékén például 21 tevékenykedik iparengedély és elegendő szakmai tudás nélkül.

A szakma becsülete, no meg az üzleti érdekeik védelme miatt szövetkeztek a mintegy 40 tagú MVE-ben a képzett kútfúrók az ügyfeleket és az államot megkárosító, a piacot tönkretevő kontárok és feketecégek ellen. Egyelőre azonban nem sok eredménnyel. „Olcsó kútnak nincs leve" - viccelődik Balog György, de elismeri, a számlamentes konkurenciát az egyesület sem tudta még megfékezni.

Úgy véli, a feketegazdaságot azért sem könnyű visszaszorítani, mert a szigorú törvényi előírásokat nagyon nehéz betartani. Ha a telken csak 25 méternél mélyebben érhető el a vízadó réteg, vagy a kevés talajvíz miatt a felső agyagrétegnél mélyebbre kell fúrni, a jegyző helyett a regionális környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől kell a kúthoz engedélyt kérni. Ez esetben viszont a drága vizsgálatok és a bonyolultabb engedélyeztetés miatt egymillió forintba is belekerül a hozzájárulás (lásd a keretes írást). A vízjogi engedély hanyagolásában a magas igazgatási szolgáltatási díjak mellett nagy szerepe van a lassú engedélyezési eljárásnak is.

EGYMILLIÓS BÍRSÁG
A szigorú szabályokkal viszont szemlátomást eddig nem értek célt a jogalkotók. A kutak többsége ugyanis engedély nélkül készül, így becsülni is nehéz, évente hány ezer újat létesítenek országszerte - mondja Kumánovics György. Az egyesület becslései szerint mindenesetre ma már a kutak legkevesebb négyötöde engedély nélkül készül (lásd a táblázatot).

„Minket nemcsak az zavar, hogy jogtalanul dolgoznak, hanem az is, hogy rossz kutakat csinálnak, és ezzel elszennyezik a vízadó rétegeket" - magyarázza Kumánovics György. A rosszul átfúrt vízzáró rétegeken keresztül leszivárog a szennyezett, nitrátos talajvíz az agyagréteg alatti vízkészletbe, emiatt Fejér megye több településén is el kellett tömedékelni a rossz kutakat.

Az egyesület több, szigorúbb ellenőrzést kért Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. Ennek egyelőre annyi eredménye lett, hogy a vízgazdálkodási törvény módosítása nyomán négyszeresére emelkedett az idén az engedély nélküli és az engedélytől eltérő kutak után fizetendő bírság. A vízgazdálkodási előírás megszegői akár egymillió forintot is fizethetnek.

A hatóság aktívabb fellépése is várható, miután a Vidékfejlesztési Minisztérium februárban a vízkútfúrások felügyeleti ellenőrzésének kiterjesztését kérte a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségektől, illetve az önkormányzati jegyzőktől. Jelenleg azonban még csekély a lebukás esélye, legfeljebb feljelentés nyomán kerülhet valaki bajba.

Papírforma
A saját kút engedélyköteles. Ha a kútból nem vesznek ki napi másfél vagy évi 500 köbméter vizet, a települési önkormányzat engedélyezi. A talajvizes kutakhoz csak jegyzői engedély kell, az eljárás az építési hatóságok illetékességébe tartozik. A vízjogi engedélyes - 25 méternél mélyebb - kútból felhasznált víz mennyisége után vízkészlet-használati járulékot kell fizetni a magánszemélyeknek és a közületeknek is. A talajvizes kútból felhasznált vízmennyiséget is évente be kell vallani a hatóságnak, és fizetni utána a díjat, de az eljárás egyszerűbb. Ha valaki illegálisan működtet kutat, és ez kiderül, ellene az eljárást a területileg illetékes önkormányzatnak vagy vízügyi igazgatóságnak kell lefolytatnia. Készül a kút. Akár 3-5 év alatt is megtérülhet

Kútvíz a házban
Sokan úgy akarnak spórolni a víz­díjon, hogy a kútvizet bevezetik a házba, de ezt legálisan tenni körül­ményes. Főként azért, mert a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási díj a szennyvíz mért mennyiségén alapul ebben az esetben. Szennyvízmérő hiá­nyában az elszámolásnál a mért ivóvíz és a kútból származó víz összesített mennyiségét kell figyelembe venni. Tehát a kútból származó mennyiséget hiteles vízmérővel szükséges mérni, és az adatait át kell adni a víziközmű-szolgáltatónak. További hátrány, hogy mivel a hazai közüzemi ivóvízhálózat túlméretezett, a vezetékes víz felhasználásának csökkenése tovább emelheti a fogyasztói díjakat. Emellett kockázatos, ha keveredhet a házi vízellátó rendszerben a kútból származó és a vezetékes, vagy­is az ivóvíz.

 

Kapcsolódó cikkek