Hektáronként 10 tonnát ígérő kukoricatábláink is voltak a júliusi forróság előtt, de már jó, ha 2-2,5 tonnát be tudunk majd takarítani - Szabó Lajos, a hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója már csak ennyire becsüli az idei termést. Hiába vetett a társaság 1100 hektáron kukoricát, a növény legérzékenyebb fejlődési szakaszában, a virágzásakor beköszöntött szárazságnak, majd az ezt követő viharnak drámai a következménye. Ki sem fejlődtek a csövek, a növények nagy része kisült.

A terméskiesés beláthatatlan károkat okoz a baromfi- és szarvasmarhatartó társaságnak, amely saját állatállománya számára termeli a takarmányt. Vagy csillagászati áron kell beszerezni a hiányzó mennyiséget, vagy csökkenteni kell az állatok számát.

A takarmányszűke és a táp drágulása miatt­ a vezérigazgató elhalasztotta a következő hizlalási ciklusban a 120 ezer brojlercsibe betelepítését is. Számítása szerint az élő állat árának kilogrammonként 270 forintról 320-ra kellene emelkednie ahhoz, hogy ne váljon ráfizetésessé a tevékenység. A táp ugyanis legalább 30 százalékkal drágult, ez az élő csibe árát 20 százalékkal növeli. A nagyobb kiadást azonban egyelőre nem tudja a gazdaság érvényesíteni az átadási áraiban.

„Azt kérik az átvevők, hogy ne emeljünk árat, de nem bukhatunk kilogrammonként 20-30 forintot a csirkén" - utasítja vissza a felvásárlói ultimátumot Szabó Lajos. Mégis pár hét késéssel valószínűleg betelepíti a következő brojlerállományt, mert ha nem jut időben bevételhez a baromfiágazat, munkatársakat kell elbocsátani az összesen 140 dolgozót foglalkoztató társaságnál.

SZÓRÓDÓ BECSLÉSEK
Hárommillió tonna mínusz! Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára ennyire becsüli a júliusi forróság kukoricatermést apasztó hatását. A júniusban még esélyesnek látszó 8 millió tonnás termésből jó, ha 5 millió tonna megmarad.

Igaz, ez pesszimista prognózis az EU - mű­holdas felvételek alapján készített - termésbecsléséhez képest, amely hektáronként 5,6 tonnás átlagtermést vár. Az 1,25 millió hektárról így 6,5 millió tonna feletti mennyiségben takaríthatnak be kukoricát országosan a gazdák - állapítja meg Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára.

Ennél némileg szerényebb az augusztusi legfrissebb, hivatalos hazai termésbecslés, amely csak 6,15 millió tonna kukoricával számol. Annak ellenére, hogy a kéthetes aszály után az ország sok táján megjött az égi áldás. Igaz, ahol a virágzás alatt károsodott a növény, és nem hozott csövet, ott nincs remény. A MOSZ adatai szerint leginkább Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megyében, valamint Pest megye keleti részén károsodott a kukorica, továbbra is viszonylag jó termést ígér viszont a Dél-Dunántúl.

AKADÁLYOZOTT ÖNTÖZÉS
A MOSZ sürgős segítséget kért a kormánytól, egyebek között a vízdíj elengedését és a vízkiviteli eljárások egyszerűsítését, hogy ahol lehet - Tóth becslései szerint a szántóterület alig 2 százalékán -, legalább öntözéssel mérsékeljék a kiesést. A vidékfejlesztési tárca lóhalálában öntözésfejlesztési programot is elindított a kármentés érdekében, bár ez az idén az érintettek szerint - némi képzavarral élve - eső után köpönyeg.

De más baj is van. Ahogyan az ország nagy részén, úgy a száraz Csongrád megyei Hódmezővásárhely térségében sincsenek meg a mesterséges vízpótlás feltételei. Mire 20 kilométerről, a Tiszából Hódmezővásárhelyig vezetik a vizet a csatornában, már csak a tizedét tudják kiemelni, a többi elszivárog és elpárolog. A kutakból sem tudnak öntözni a jogi akadályok miatt.

Az önjáró Linear öntözőberendezés használatával az a gond, hogy a bérelt földterület összes tulajdonosának hozzá kellene járulni. Ha akár csak egyvalaki nem adja az áldását - és a több száz tulajdonosból mindig akad egy-kettő -, akkor nem használhatják a területen a sok százmillió forintos öntözőgépet. Az egyik földtulajdonos hozzájárulásának hiányában a megpályázott öntözésfejlesztési támogatásról is le kellett mondania a társaságnak, mert nem tudta teljesíteni a feltételeket.

A gazdaságban így jobb híján olyan praktikákkal próbálkoznak, amelyek korábban tabunak számítottak. Május eleje helyett március végén már elvetik a Hódagróban a kukoricát, hogy mire augusztusban az aszály menetrendszerűen megérkezik, már túljusson a növény a legkritikusabb időszakon, a virágzáson. Pechjükre az idén három héttel korábban érkezett a forróság, és el is vitte a termést.

IPARI KONKURENCIA
Több termelőn segítene Tóth István szerint, ha az állam saját kukoricakészleteket vásárolna, és kedvező, támogatott hitellel, elnyújtott fizetéssel azoknak az állattartóknak adná el, akiknek nagy a kiesésük. A kamattámogatásos kukoricavásárlási hitellel el lehetne kerülni, hogy a takarmány nélkül maradó termelők levágják az állataikat.

Sürgős lenne az állam piaci beavatkozása, mert az állattartók nem tudnak versenyezni az etanoliparral a kukoricáért. A baromfi- és húsvertikum jelenlegi szerény jövedelmezősége miatt képtelenek tonnánként 70 ezer forintot fizetni a kukoricáért. Borítékolható, hogy az ipari feldolgozók és a külföldi vevők az orruk elől viszik majd el a termést. Még a legpesszimistább előrejelzők szerint is a magtárakba kerülő 5 millió tonna kukorica ugyan bőven elegendő lenne a fogyatkozó hazai állatállománynak, de hiába, ha a gazdák nem tudják megfizetni.

Pótsa Zsófia szerint sem lehet tudni, hogyan élik túl a következő évet az állattartók, mert a kukorica mellett a széna, a lucerna is kevesebb és drágább a fagy és a szárazság után. „Egy hónap alatt lepörgött 27-40 százalékos takarmánydrágulást nem lehet csak úgy lenyelni" - szögezi le. Önmegtartóztatás kell majd még ahhoz is, hogy a 70 forintos kukoricát ne a kereskedőnek, hanem a disznónak adja a gazda, mert az élő sertés ára pillanatnyilag csak kilónként 370-390 forint.

A hazai éves ku­ko­ri­ca­fel­­használás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai alapján 4,5 millió tonna körül alakul, így a termés várhatóan meghaladja a hazai fogyasztást. Azonban legalább 1,5 millió tonnára igényt tart a bioetanol-biznisz, és az elmúlt öt évben egyszer sem maradt 3,5 millió tonna alatt az export.

„Olyan hülye nincs, aki olcsón eladná a gabonáját a keresleti piacon" - ismeri el Tóth István. Ha az állattartók nem tudják megvenni a kukoricát, akkor szerinte is kiviszik az országból. A gabonaárak pedig tartósan magasnak ígérkeznek. A gabonatermelőknek elegendő a tárolókapacitásuk, nem kényszerülnek aratáskor olcsón eladni a gabonát, és tudják, hogy Észak-Amerikában az idei az évszázad aszálya.

Az Egyesült Államokban már 50 millió tonnával vágták vissza az idei kukoricatermésre szóló becslést, Oroszország és Ukrajna pedig összesen 30 millió tonna gabona kiesésével számol. Romániában és Szerbiában is baj van a kukoricával, ami magasan tartja majd az árát, mert nagy lesz a kereslet. A bioetanol-ipar, valamint a lengyel- és törökországi keményítőgyárak kereslete miatt tovább emelkedik a már most is magas ár.

ÁFÁT VÁGNÁNAK
Mindennek az lesz Tóth István szerint a következménye, hogy a sertés- és szarvasmarha-állomány tovább csökken. Ezt a trendet amúgy a tejártámogatás megvonása és a jelenlegi tervezet szerinti, a nagyüzemeket hátrányba hozó földtörvény is valószínűsíti. A MOSZ-szal szemben az élelmiszer-ipari lobbi és a baromfi-, illetve a vágóállat-terméktanács másképpen vágná át a gordiuszi csomót: az alapélelmiszerek forgalmi adójának radikális csökkenését indítványozta.

„Akkora a baj a gabonaár-robbanás miatt, hogy legalább 10 százalékra kell csökkenteni az alapélelmiszerek forgalmi adóját" - mondta a Figyelőnek Bárány László, a Baromfi Termék Tanács volt elnöke. A szakember szerint, ha az állam nem tud forrásokat átcsoportosítani az állattartó kör megsegítésére, akkor lehetővé kell tenni az áremelést, miközben az alapélelmiszerek forgalmi adóját 17-18 százalékkal csökkentik. Ez esetben ugyanis a fogyasztói árak jelentős változása nélkül tudnák érvényesíteni a termelők és feldolgozók a költségnövekedés ellensúlyozásához szükséges 14-15 százalékos áremelést.

A cél érdekében a központi költségvetésnek 180-200 milliárd forint áfabevételről le kellene mondania Bárány László számításai szerint. Cserébe megvédené a fogyasztók érdekeit a drasztikus, 15-20 százalékos áremeléstől, és megmarad 300 ezer munkahely az agrár- s az élelmiszer-gazdaságban, a baromfi-, a sertés- és a tejágazatban.

Bár idehaza jelenleg nehezen elképzelhető, nem példátlan az áfacsökkentés a térségben: Romániában 9 százalékra mérséklik az alapélelmiszerek forgalmi adóját 2013. január 1-jétől.

Feketetermés
■ A júniusról júliusra hihetetlenül nagy mértékben, több millió tonnával csökkent hazai kukoricatermés-előrejelzésnek a hivatalos mellett van egy másik olvasata is. A szakmában nyílt titok, hogy a termés 25-30 százalékát eleve be sem jelentik az adatszolgáltatás során a gazdák. Az ügy jellege miatt persze erről hivatalosan megerősített adat nincs, hiszen be sem kerül a statisztikai rendszerbe. Ez a feketegabona-tömeg számla nélkül jut el az állattartókhoz, tőlük ugyanígy a hús az üzletekbe. A feketegazdaság ezen ágának visszaszorítását a fordított áfa sem segíti, hiszen az csak a nyilvántartásba már bekerült árumennyiség utáni áfa jogosulatlan visszaigénylését akadályozza meg. A fo­rdított áfarendszer július 1-jei bevezetése óta egyébként a piaci szereplők és a szakmai szervezetek szerint az érintett termények - búza, kukorica, árpa, rozs, zab, tritikálé, napraforgó, repce, szója - kereskedelmében jelentősen visszaesett az áfavisszaélések száma, megjelent viszont a csalás az étolaj-, a liszt- és a daraforgalmazásban. Pontosabb adatok az áfabevallások után lesznek elérhetők.

Keresleti búzapiac
■ Nincs baj az idei, 4 millió tonna körüli búzaterméssel Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára szerint. A hazai éves búzafelhasználás élelmezési célra ­1,2 millió tonna körül alakul, míg a takarmányozás további 0,9-1 millió tonnát köt le. A minőség kiváló, a termelők a kilogrammonként 68-70 forintos árra sem panaszkodhatnak. Áruhoz jutni viszont nehéz, keresleti a piac az amerikai aszálypánik miatt, a nemzetközi kukoricajegyzések az egekbe szöktek, és ezt követi a búzáé is. Mivel itthon is komoly aszálykárral kell szembenézni, a malom- és a takarmányipar egymásra licitál a búzáért. A jelentősen romló terméskilátások miatt, a kínálat növelése érdekében az EU az év végéig meghosszabbította a termény importvámjának felfüggesztését. Emellett a hazai és európai árak növekedése is korlátozza a kivihető gabona mennyiségét, így az európai és ezen belül a hazai gabonamérleg várhatóan tartható lesz, ugyanakkor tartósan magas árszintre kell felkészülni. Különlegesen képzett tehén bemutatója. Az állattartók nem ugrálnak örömükben

 

Kapcsolódó cikkek