Folytatódhat a feltörekvő piacok gyors felzárkózása és a fejlett világnál lényegesen gyorsabb bővülése - ebben az állításban összhang van az elemzők körében. A Boston Consulting Group legfrissebb felmérése szerint a megtakarítások növekedése is itt lehet a legnagyobb. A világ új megtakarításainak fele Kínában és Indiában keletkezik, a fejlett országokban pedig csak stagnálásra lehet számítani. A növekedéshez azonban még ezen trendek ellenére is szüksége lesz a feltörekvő világnak a külső finanszírozásra. A Bain & Company elemzése alapján a rövid távon számos nehézséggel küszködő fejlett országokat sem kell temetni, csak jól kell megválasztani a fejlődésre képes iparágakat és régiókat. A Bain szerint a globális bővülés nem áll le, évi 3,6 százalékos expanziót vetít előre. 2020-ra 40 százalékkal lesz a mainál magasabb a világ által megtermelt bruttó termék, amely így 90 000 mil­liárd dollár lehet.

Kockázatok
Ennek eléréséhez a rövid távú rizikókat ismerjük: az eurózóna elhúzódó válsága, ennek kapcsán lelassuló növekedés az öreg kontinensen. Az Egyesült Államokban is tartanak az elemzők a gazdaság lassulásától, mégpedig a sokak szerint a növekedést beindító, az Újvilágban szokatlanul jelentősnek mondható állami beavatkozások későbbi negatív hatásai miatt. Ezek hatékonyságát már sokan megkérdőjelezik, különösen az államilag támogatott zöldenergia-programot, miután a Solyndra és más cégek több százmillió dollár állami hitelgaranciát hátrahagyva jutottak csődbe. A detroiti autóipar megmentésére szánt állami dollármilliárdok megítélése sem egyértelmű, az elnökválasztási kampányban is rendre előkerült, hogy vajon mi is lehetett volna a helyes megoldás. Ennek különös ízt ad, hogy Mitt Romney republikánus elnökjelölt korábban dolgozott a Bain & Companynél, és a cég egyike volt az Obama-féle autógyártó mentőcsomag kidolgozóinak. A republikánus elnökjelölt kritikáit ezért sokan hiteltelennek tartják.

Valós veszélyként merül fel a kínai gazdaság túlhevülése, az infláció megugrása, a kevésbé gazdaságos nagyberuházások elburjánzása, vagy a több szakértő által felvetett kínai banki eszközök problémája is. Az ázsiai földrészen Japán jelent még nagyobb kockázatot, nemcsak a katasztrófák növekedést csökkentő hatása, hanem a hosszú távon fenntarthatatlan struktúra miatt. Az eladósodottság magas, igaz, csak belső, de az elöregedő társadalom miatt egyre kevésbé fenntartható, a szigetországban ráadásul a bevándorlás is igen korlátozott, így nem csillapíthatók a migráció segítségével a negatív hatások.

Hosszú távú veszélyek
Hosszabb távon is vannak globális veszélyek, például a tőkepiacokon meglévő egyensúlyhiány. A bizonytalanság és a szigorodó előírások miatt egyre több készpénzt tartalékolnak a bankok, ez csökkenti a befektetéseket és végső soron a növekedést is. Még nagyobb probléma, hogy a válság ellenére sem tudták szabályozni nemzetközi megállapodásokkal a forró pénzek áramlását. Nem sikerült a valutaárfolyamok kiegyenlítődését sem végrehajtani, továbbra is óriási többletek és hiányok keletkeznek a folyó fizetési mérlegekben, amelyek a mesterséges árfolyamképzések miatt nem tudnak kiegyenlítődni. A legtehetősebb országok kormányai és háztartásai is nyakig ülnek az adósságban. Mindezek ellenére a gazdaság számos területén jelentős növekedés várható, tekintsük most át ezeket.

Fogyasztási cikkek
A fejlődő országokról általánosságban elmondható, hogy visszaszorulóban van a szegénység, és ennek köszönhetően 2010-re 3,6 milliárdnyian tartoztak a globális középosztályhoz. Az ő éves jövedelmük már legalább 5000 dollár, ez persze még így is jóval elmarad a fejlett országok 20 ezres középosztálybeli jövedelmétől. 2020-ig 1,3 milliárddal 4,9 milliárdra bővülhet ez a fogyasztói kör, kétharmaduk Kínában és Indiában lép piacra. Ezeknek a fogyasztóknak teljesen más termékekre lesz szükségük, mint amelyek beváltak az európai és amerikai középosztálynak, itt jóval olcsóbb és egyszerűbb árucikkekkel lehet sikereket elérni. Ennek a szegmensnek a legjobbjai nemcsak sikeres termékek, de kibocsátóik is jó befektetések lehetnek, mint például az indiai Tata Nano olcsó autója, vagy a kínai iPhone-vetélytárs Xiaomi Phone. Azok a cégek tudnak ezen a várhatóan 10 ezer milliárdos forgalmon kaszálni, amelyek a helyi piacokat ismerik, és azoknak fejlesztik termékeiket, a nyugati modelleket egy az egyben átültetők kimaradnak ebből a lehetőségből.

Infrastruktúra
Sok fejlődő országban vár még kiépítésre az út- és vasúthálózat, a sokmilliós metropolisok jó részében még mindig nincs tömegközlekedés. Az óriási beruházásokra esélyes vállalkozásokba érdemes lehet befektetni. Az éppen hazánkban is a reptéri vasút álmán dolgozó China International Railway Company is egyre aktívabb világszerte, mind több feltörekvő országbeli cég jelenhet meg a ma még európaiak által dominált világpiacon. Az építés mellett egyre nagyobb üzlet lehet a PPP. Egyrészt a kevésbé tehetős országok számára jelenthet gyorsabb fejlesztési lehetőségeket, másrészt az eladósodott fejlett országokban az államháztartást rövid távon kevésbé terhelő megoldás lehet népszerűbb, emellett az Európai Unió is mindinkább forszírozza az infrastrukturális projektekbe magánbefektetők bevonását. A közösségi közlekedésben is a magánszolgáltatók előretörése várható világszerte, a Veolia és az Arriva globális hálózataival már jól felkészült erre a trendre.

Fegyverkezés
Nem túl szívderítő, de a jóléti kiadások mellett a fegyverkezésre is könnyebb szívvel költenek majd a fejlődő országok. Kína már ma is a második legnagyobb katonai büdzsét tudja felmutatni, pedig a GDP-nek csak 2 százalékát fordítja erre, ez az Egyesült Államok 4,7, Oroszország 3,9, de még India 2,5 százaléka mellett is igen alacsony mértéknek számít a nagyhatalmak között. Bár az ország szeretne saját hadiipart kiépíteni, a következő évtizedben a kulcstechnológiákban még nem valószínű, hogy önállóan boldogulnának, ahogy India, Brazília vagy Szaúd-Arábia is jelentős megrendeléseket adhat a globális gyártóknak. Ezeknek a pénzeknek a jó része amerikai és európai cégekhez juthat, mivel a száz legnagyobb hadiipari vállalatból 78 nyugat-európai és amerikai, hozzájuk a megrendelési bevételek 92 százaléka folyik be. A ma már 400 milliárd dolláros üzletág a válságos 2008 és 2009 között is 8 százalékkal növekedett. A fejlett országok technikai színvonala még jó ideig behozhatatlan lesz, a politikai helyzet függvényében esetleg még az orosz cégek rúghatnak labdába.

Hatékonyságjavulás
Kisebb forradalom várható a termelésben is, a számítógép-vezérelt megmunkáló­központok, a 3D-s nyomtatás terjedésével egyre összetettebb termékek állíthatók elő kevesebb emberi munkával. Az olcsó ázsiai gyártás veszít versenyképességéből a bérnövekedések miatt is, és kisebb visszarendeződés várható, hiszen az egyedi termékek és a szállítási gyorsaság szerepének felértékelődését várják elemzők. A fogyasztás növekedésével a nyersanyagok árainak folyamatos emelkedésével számolhatunk az évtized hátralévő időszakában, ez jó üzleti lehetőségeket biztosít a takarékosabb eljárások meghonosítására, a világítási, fűtési és közlekedési rendszerektől egészen a gyártási technológiákig.

Képzés és munkaerő-közvetítés
Kettős nyomás érvényesül ezen a területen. Egyrészt a fejlett országokban a lakosság elöregedése, másrészt az egyre összetettebb szolgáltatások és technológiák miatt mind több képzett szakemberre lesz szükség. Mivel a fejlődő országok szofisztikáltabb gazdasági pályára lépnek, és egyre javul náluk az életszínvonal, lelassulhat az agyelszívás. A jól képzett munkaerő még szabadabban áramolhat, igazán globális piaca alakul ki. A cégeknek ezért egyre nehezebb lesz különösen a műszaki és informatikai szakemberek megtalálása. Rugalmasabbá kell válniuk, az idősebbeknek vonzóvá kell tenni a munka folytatását. Új üzleti megoldások kidolgozása a munkaerőpiacon óriási potenciált rejt. Pénzügyi innovációk megjelenése is várható, amellyel az egyre fenntarthatatlanabb nyugdíjrendszereket egészíthetik ki vagy válthatják fel.

Egészségipar
Számos óriásvállalat divízióinak sokaságától szabadult meg, hogy az egészségiparra koncentráljon. A GE, a Siemens és a Philips mellett érdemes a jövő feltörekvő cégeit megtalálni, amelyek az új diagnosztikai eljárásokban, a genetikában, az idősgondozásban tudnak új megoldásokkal előállni. A gyógyszeripari befektetéseket is a biotechnológia és a genetika eredményei határozhatják meg. Már megjelentek az olyan biotechnológia-alapú gyógyszercégek, amelyek a nagyok babérjaira törnek. Az Ernst & Young adatai szerint a gyógyszeripar globális bevételeinek 68 százaléka Európában és az Egyesült Államokban keletkezik. Igaz, az elkövetkező 5 évben várható 3-6 szá­zalékos bevételnövekedés nagy részét már a fejlődő országok adják. Talán itt lenne leginkább keresnivalójuk a hazai cégeknek, hiszen biotechnológiában és orvosi diagnosztikában számos magyar vállalkozás is eredményes a világpiacon.

Hype-gazdaság
A fejlett országokban a gazdagság olyan szintre jutott el, hogy már nem nagyon vannak kielégítetlen igények. Őket luxus-, dizájn- és trendi termékekkel kell kiszolgálni. A következő években nagyot kaszálhatnak az olyan termékek gazdái, mint a Nespresso vagy az iPhone, amelyeket a cégek versenytársaiknál színesebben, szagosabban, megbízhatóbban tudják pozicionálni. Az ehhez szükséges speciális tudás várhatóan továbbra is a fejlett világok sajátja lesz, így még mindig lesz vonzó befektetési lehetőség az Atlanti-óceán mindkét partján.

A nagy kérdőjel
Még nem tudjuk, mi lesz az, de várhatóan jönnie kell az innováció következő hullámának, mivel az internet gazdasági berobbanása már lassan két évtizede történt. Ebben bízva biotechnológiai,­ genetikai, mesterséges intelligenciával foglalkozó, megújuló energetikai, nanotechnológiai start-upokba érdemes befektetni a mai ismeretek szerint. Aztán persze az is lehet, hogy egészen máshonnan jön az új gazdasági innováció.

Kapcsolódó cikkek